A baseballra váltott Michael Jordan, mert meg akarta valósítani az édesapja álmát

„Elértem a karrierem csúcsát. Úgy érzem, már semmi mást nem tudok bizonyítani”

– jelentette be Jordan a kosárlabdától való – mint később kiderült, első – visszavonulását 1993. október 6-án, meglepve a teljes sportvilágot. Bizonyos feltételezések szerint a döntésében az is szerepet játszott, hogy az édesapját nem sokkal korábban két tinédzser meggyilkolta, miközben megpróbálták ellopni az autóját, bár ezt maga a legenda is cáfolta. Olyan híresztelések is szárnyra kaptak, amelyek szerint voltaképpen egy elhallgatott eltiltásról volt szó – az NBA már egy ideje vizsgálta Jordan fogadási ügyeit.

A White Sox szintje túl magas volt neki

Jordan akkori klubja, a Chicago Bulls tulajdonosa, Jerry Reinsdorf úgy gondolta, a dobóhátvéd azért akasztja szögre a kosaras cipőjét, mert nincs megelégedve a fizetésével, de a kétszeres olimpiai bajnok sportoló tudatta vele, hogy nem az anyagiak játszottak közre a döntésében. Hanem az, hogy baseballozni akar. Az elhatározást tettek követték: Jordan hamarosan megjelent az első osztályú Chicago White Sox edzőközpontjában, ahol szárnyaik alá vették az ikonikus csapat sztárjai – szükség volt a segítségre, mert már több mint egy évtizede nem baseballozott szervezett körülmények között.

A történteknek hatalmas médiavisszhangja lett. Jordan közben mindent megtett, hogy bekerüljön a White Sox keretébe, az előszezonban játéklehetőséget is kapott, és egy gálamérkőzésen is pályára lépett, de hamar bebizonyosodott, hogy a Major League Baseball nem az ő szintje. Így a chicagóiak harmadosztályban játszó fiókcsapatához, a Birmingham Baronshoz került.

A bejelentést követően pár perccel kitört az őrület: a csapat szurkolói megrohamozták a jegyirodákat, mindenki ott akart lenni Jordan bemutatkozó mérkőzésén. A legenda első találkozójára összesen 15 416 jegyet adtak el, korábban még soha nem voltak ennyien egyetlen Barons-mérkőzésen sem – az idénynyitón például 3500 néző foglalt helyet a lelátókon.

A szezon során a szakemberek szerint Jordan nem nyújtott kiemelkedő teljesítményt – bár a fejlődést lehetett rajta látni –, bizonyos feltételezések szerint csak azért nem bocsátották el a csapattól, mert régi-új főnöke, a Bulls és a Barons tulajdonosa, Jerry Reinsdorf ragaszkodott hozzá a marketingértéke miatt.

Forrás: USA Today's FTW

Másfél évnyi próbálkozás

Jordan pedig azt nyilatkozta a mindenkit meglepő sportágváltásáról, hogy szeretne a nemrég elhunyt édesapja kívánságának eleget tenni, aki profi baseballosnak szánta őt. Közben kiderült, hogy azért a kosárlabdától sem búcsúzott el teljesen: 1994 szeptemberében részt vett egy jótékonysági mérkőzésen, ahol bizonyította, a parketten még mindig a régi, összesen 52 pontot szerzett a találkozón, amivel győzelemre vezette csapatát.

Ami pedig a baseballt illeti, időközben a Scottsdale csapatához került, de az új együttesében sem brillírozott, így nyilvánvalóvá vált számára, hogy az 1995-ös szezonban sem lesz reális esélye arra, hogy a White Soxban játsszon. Belátta, a baseball mégsem az ő világa, ezért bejelentette, hogy visszavonul a sportágtól. Közben pedig részt vett a Bulls edzésein, ami persze hamar kitudódott, így a sportvilág már azt találgatta, mikor tér vissza az NBA-be.

Reinsdorf azt javasolta neki, alaposan gondolja át a jövőjét: ha újra kosárlabdázni szeretne, az ne azért legyen, mert kiábrándult a baseballból, hanem azért, mert hiányzik neki a parkett.

A Jordant körülvevő médiaérdeklődés időközben akkorára nőtt, hogy egyszer meg kellett kérni a legendát, ne vegyen részt az egyik edzésen, hogy a csapat nyugodtan fel tudjon készülni a soron következő mérkőzésre. Jordan másnap egy közleményt adott ki, amelyben pontot tett a találgatások végére. A nyilatkozat csak ennyiből állt:

„Visszatértem”.

Kiemelt kép: Alamy