A bekk, aki kiegyensúlyozná az orrnehéz szerbeket
Nyolcrészes sorozatunk a világbajnokság minden egyes csoportjából olyan játékosokat mutat be, akik nincsenek reflektorfényben, de könnyen válhatnak a csoportkör meghatározó karakterévé. A hetedik részben a G csoportban szereplő Szerbia belsővédője, Milos Veljkovics kerül bemutatásra.
A G csoportban a toronymagas favorit Brazília mögött az előzetes várakozás alapján hatalmas harc várható Kamerun, Svájc és Szerbia részvételével. Jugoszlávia részeként kilenc, Szerbia és Montenegró révén egy, míg önálló országként a harmadik részvételre készülhetnek a szerbek, akiknek a keretében a rutin került előtérbe az összeállítás során, bár a védelemben kevesebb a veterán játékos, ezért is kaphat itt vezérszerepet Milos Veljkovics.
A szerb keret nagyobb részét topligás játékosok alkotják, legtöbben az olasz bajnokságból érkeznek, viszont a német élvonalból egyedüliként a brémai belsővédő kapott meghívót. A nemzeti csapatnál komoly tényezőt jelentenek az előző évtized első felében hatalmas sikereket elért utánpótlás-válogatott tagjai, akik már megtapasztalhatták, hogy milyen eljutni egy sorozat végjátékig, hiszen világbajnokságon a legutóbbi három alkalommal a csoportkörből sem sikerült továbbjutni.
Milos Veljkovics 1995. szeptember 26-án Bázelben született, Jagodina környéki szerb vendégmunkások gyermekeként. A család két évvel a fiú születése előtt költözött ki, majd telepedett is le. Milos ötévesen kezdett futballozni az FC Baselnél, és fokozatosan mászta meg a lépcsőfokokat, egyre magasabbra törve. Egészen 16 esztendős koráig maradt a bázeli klub kötelékében, majd a Tottenham Hotspur utánpótlásába került át. 2014 őszén előbb a Middlesbrough FC, majd 2015 januárjában a Charlton Athletic kölcsönjátékosaként próbált szerencsét. Az angol másodosztály nagyon nem feküdt neki, végül a szigetországot is otthagyta nem sokkal később és áttette a székhelyét Brémába. A Werder Bremennél sem a legkönnyebb helyzetbe került, mert az első félszezonban még csak a tartalékoknál számoltak vele, de 2016–2017-es idénytől kezdve alapemberré nőtte ki magát és még a másodosztályba is követte a klubot, komoly szerepe volt a feljutásban is.
Még a bázeli utolsó hónapjaiban meghívott kapott a svájci U16-os válogatottba, ahol egy alkalommal pályára is lépett, ám ezt követően úgy döntött, hogy Szerbiát szeretné képviselni.
2013-ban tagja volt az U19-es Európa-bajnokságot nyerő együttesnek, majd 2015-ben az U20-as világbajnokságról is aranyérmet vitt haza. Innen egyenes út vezetett a felnőtt nemzeti csapatba. 2017-ben mutatkozott be, majd a Nemzetek Ligája során alapember volt a következő esztendőben, de utána elfeledkeztek róla. Sérüléssel is küzdött, személyes konfliktusa is volt az aktuális szövetségi kapitánnyal, de 2021-től kezdve rendszerint a kezdőben kap helyet, alapembernek számít Dragan Sztojkovics alakulatában.
„Emlékeztek az 1987-es U20-as világbajnokságra, amit Jugoszlávia megnyert Chilében? – kérdezte Veljko Paunovics kapitány Veljkovicstól és társaitól a Brazília elleni 2015-ös döntő szünetében. – Tudja valaki, hogy ki volt az ellenfél a döntőben? Németország volt? Brazília? Vagy talán Olaszország? A második hely nem elég, mert senki sem emlékszik azokra, akik elbuknak a fináléban. Csak egy dologra emlékeznek az emberek, hogyha nyersz, márpedig mi nyerni jöttünk.”
Veljkovics jobblábas, progresszív belsővédő, aki kevésbé a megindulásokra, inkább a passzjátékára támaszkodik, de nagyon hasznos a labdakihozatalok során is. Jól bírja a nyomást, ritkán bonyolódik bele az ilyen helyzetekbe, inkább a biztosat választja, de azt nagy hatékonysággal. A pontrúgások során a saját kapuja előtt nem sok párharcot veszít, míg az ellenfél tizenhatosán belül a kevés gólja ellenére komoly figyelmet érdemel, mert nem csak fejjel veszélyes, hanem a lecsorgókra is jó ütemérzékkel robban rá. Pontosan ezt a kezdeti sebességet szereti kamatoztatni a védekezés során is, a szerelések, a közbeavatkozások és a lefülelt átadások alkalmával is. Fizikális játékos, aki előszeretettel megy bele a párharcokba, s idén igen jó arányban meg is nyeri azokat.
„Szerbiában nem sok siker volt a futballban, így minket nemzeti hősként kezeltek már az Európa-bajnokság után is, ami pedig a vb-győzelem után történt, az felejthetetlen. Annyi ember jött ki az utcákra ünnepelni, hogy én csak libabőrösen néztem őket. Volt egy nyitott buszos felvonulás, ami után rendeztek nekünk egy fogadást, majd találkoztunk az elnökkel és két órán keresztül ünnepeltünk a teraszon, alattunk pedig akkora tömeg volt, hogy nem láttuk a végét.”
Dragan Sztojkovics „modern, gyors, támadószellemű” csapatot szeretne irányítani Katarban, amire szükség is lesz, mert a kapott gól már-már védjegyükké vált, mióta ő ül a padon. A háromvédős szerkezet ellenére nem tudják megadni a kellő stabilitást hátul, amin Veljkovics változtathatna, de ő inkább a támadásépítés fontossága miatt lehet kulcsszereplő, mert ha találatot engednek az ellenfélnek, akkor rúgniuk is kell, különben aligha lesz meg a hőn áhított továbbjutás.
Kiemelt kép: James Williamson - AMA/Getty Images