A belgáknak jó okuk lenne a hollandokkal közös liga elindítására
A koronavírus-járvány utáni időszakban napirendi pont volt Belgiumban és Hollandiában is egy közös liga létrehozása, ám végül a felek nem tudtak közös nevezőre jutni, így az ötletet elengedték – átmenetileg. Időközben napvilágot látott a belga klubok pénzügyeit összegző kimutatás, amely egyértelművé teszi: számukra hosszú távon nem fenntartható a jelenlegi állapot, és szükségük lenne a szomszédos ország csapataival kibővített, nagyobb merítésű bajnokságra.
Ahogy a világon – a Premier League-et leszámítva – mindenhol, úgy természetesen Belgiumban is erősen éreztette hatását a 2020-as koronavírus-járvány miatt kialakult helyzet, az élvonal aktuális szezonját 29 forduló után nem is folytatták. A klubok pénzügyi helyzete erősen megingott, néhány csapatnál anyagi problémák jelentkeztek. Csak a tőkeemelés maradt megoldásként, amelyet ebben az időszakban a Financial Fair Play-en keresztül az európai szövetség is engedélyezett, a klubok elkerüljék a csődközeli állapotokat.
2021-ben a már korábbi években is ötlet szintjén felvetődő belga-holland közös liga megalapítása ezúttal úgy került napirendre a két ország labdarúgó-szövetségénél, hogy a nehéz gazdasági helyzetben ez egy jó opciónak, kvázi előremenekülési lehetőségnek tűnt a két európai léptékkel mérve kicsinek számító ország számára. Hollandiában hosszú évek óta a 18 klub alkotta Eredivisie és a négy tartalékcsapattal húszasra felduzzasztott Eerste Divisie működik, ahol a másodosztályból nincs kiesés. Belgiumban az élvonalban 18 csapat játszik, míg a másodosztály 12 csapatos, ám ezek között is találunk négy tartalékegyüttest. Noha van feljutási lehetőség, az már korlátozva van a profi státuszúak számára.
Ebből a 64 klubból kényelmesen létre tudtak volna hozni két közös, illetve egy-egy hazai professzionális szinten működő ligát, amely a jelentősen nem megemelkedő kiadások mellett jókora bevétel-növekedési lehetőséget jelentett volna. A hosszas tárgyalások végéhez közeledve a belga klubok egyértelműen támogatták a tervet, ám végül 2022 márciusában a hollandok nemet mondtak az elképzelésre.
„Az elmúlt hónapokban kiterjedt kutatásokat folytattunk arra vonatkozóan, hogy megvalósítható-e a BeNeLiga osztott szezonmodellel. A holland-belga delegáció erről március elején tárgyalt az UEFA-val, amelynek delegációját Aleksander Ceferin elnök vezette. Ám a holland élvonalbeli klubok most leállítják a projektet, mert hiányzik a szükséges támogatás az ország futballközege részéről.”
A belgák hozzáállását egyből megértjük, ha áttekintjük a klubjaik pénzügyi kimutatásait, hiszen olyan nagy múlttal rendelkező együtteseknek, mint az RSC Anderlecht vagy épp a Royal Antwerp FC az elmúlt négy év során több mint százmillió euró értékben kellett tőkét emelniük, hogy megfeleljenek az UEFA pénzügyi szabályainak. Az ebben az időszakban az élvonalban megforduló 25 együttes közül csak ötnek nem kellett tőkeemeléssel élnie, hogy fenn tudja tartani a gazdálkodását (KAA Gent, KRC Genk, KV Kortrijk, SV Zulte-Waregem és Royal Charleroi SC).
Az Anderlecht mélyrepülését egyszerre látjuk a pályán és a számviteli beszámolókban, 2017-ben voltak utoljára bajnokok és a következő idényben még jelen tudtak lenni a Bajnokok Ligája csoportkörében. Azóta viszont hiába az egy ezüst- és egy bronzérem a bajnokságban, egyszer szerepeltek az Európa-liga főtábláján, valamint idén sikerült a Konferencia-ligában eljutni a tavaszi folytatásig.
Az antwerpeniek gondjait inkább az átigazolási piacon történő műveletekben kell keresni, mert miközben alig adtak el játékost, és ezáltal alig folyt be hozzájuk pénz ilyen jogcímen, új futballistákat annál inkább szerződtettek, és így szépen emelkedtek is a kiadások. Noha jól mutat, hogy az előző három évben is ott voltak a legjobb négy közt, a klub költségvetésének egyenesbe hozásához a Bajnokok Ligájában kellene szerepelniük, de nekik csak két Európa-liga-főtábla jött össze, és csak az egyik alkalommal élték meg a tavaszt.
Nem meglepő, hogy idén januárban épp e két klub vezetői kérvényezték a belga szövetségnél, hogy ismét kerüljön napirendre a hollandokkal való tárgyalás a közös liga megvalósítása kapcsán. Azoknak az egyesületeknek, amelyek stabilan fenn tudják magukat tartani a játékos-eladásokból és a nemzetközi porondon való szereplésből befolyó bevételekből, kevésbé prioritás ez, de kétségtelen, hogy nekik is jól jönne a többlet juttatás a televíziós szerződésekből, amelyek értéke várhatóan megugrana egy közös liga létrehozásakor.
Kétségtelen, hogy az elmúlt évek bajnoka, a Bajnokok Ligájában egyre szebb eredményeket elérő FC Bruges (Club Brugge) nem szorul rá mindenáron erre a lépésre, hiszen a nemzetközi porondról származó bevételek mellett a játékosaik eladásából is plusz jövedelemre tesznek szert. A jelenlegi szezonban kiugróan teljesítő KRC Genk is elmondhatja magáról, hogy a transzferpiacon ki tudja termelni a pozitív mérleghez szükséges mennyiségű pénzt. Mögöttük azonban óriási a szakadék, ugyanis míg ez a két klub a 2018 és 2022 közötti időszakban 50 millió euró feletti adózott eredményt könyvelt el az FFP kimutatásai alapján, addig a harmadik és negyedik helyen álló KAA Gent és a Royal Charleroi SC már csak a tízmilliós határt tudta átlépni.
A két ország egyébként több sportágban is megtalálta már a közös nevezőt, így cseppet sem lenne újkeletű megoldás egy közös bajnokság kialakítása. Kézilabdában, jégkorongban és a női labdarúgásban is működött már ilyen rendszer átmenetileg. Ezekben a sorozatokban inkább a fejlődési potenciál miatt volt indokolt a megvalósítás, de most a férfi labdarúgás esetében a nagyobb versenyhelyzet mellett a pénzügyi tényezők is egyértelműen abba az irányba mutatnak, hogy mindkét félnek ez érné meg jobban. Hogy a hollandok önállósága meddig tartható fenn, az nagy kérdés, egy fokkal stabilabb helyzetben vannak a csapataik, mint a belgák, akiknek nagy szüksége lenne a változásra, mert a jelenlegi formában nem tudnak majd hosszú távon versenyképesek maradni.
Szerző
