A belgrádi futballklubok a télen kiárusították a tehetségeiket

Annak ellenére, hogy a szerb Super Ligában nincs a fiatalok pályára lépését anyagilag ösztönző szabályozás, déli szomszédainknál az utánpótlás krémje mindig megkapja az esélyt a felnőttek között is. A bajnokság létszáma természetesen elősegíti ezt a folyamatot, hiszen a 16 csapatos mezőny több lehetőséget és mérkőzést biztosít az edzőknek, hogy bátrabban szerepeltessék a fiatal játékosokat. Azonban ez aligha az egyedüli magyarázat arra, hogy e téren miért jelentős a különbség a két liga között.

A 23 évnél fiatalabb játékosok esetében már nem lehet azt állítani, hogy megfelelő utánpótlásképzés mellett ne kellene készen állniuk az élvonalra. Ám a magyar fiatalok száma szörnyen alacsony az OTP Bank Ligában, mert a 12 klubnál az ebbe a korosztályba tartozók közül mindössze 58 játékosnak volt a 2023–2024-es szezon eddigi részében akárcsak egyetlen játékperce is. Ez azt jelenti, hogy átlagosan csapatonként 4,83 fiatalt szerepeltettek az ősz során.

Ez a szám még talán elfogadható is lenne, de ha kiegészítjük azzal, hogy az összjátékidő mindössze 9,06 százalékát kapták meg, akkor már érződik, hogy a pályára lépésük a fiatalszabálynak szól. Azaz a klubvezetés rákényszeríti az edzőt, hogy azokat játszassa, akik miatt pénzhez juthat az egyesület.

Márpedig ez inkább csak megkérdőjelezi a szövetség szándékának helyességét, s nem segíti a magyar tehetségek szereplését az élvonalban.

Eközben a szerb első osztályban néggyel több csapatban 119 olyan játékos lépett pályára a szezon első felében, akik még nem töltötték be a 23. életévüket. Ez csapatonként 7,44 labdarúgót jelent (ami sokkal jobb, mint a hazai mutató), ráadásul az a tény, hogy ők az összjátékidő 21,86 százalékát töltötték a pályán, egészen hihetetlen a magyar viszonyokhoz képest.

Ha pedig vagyunk annyira gonoszok és a kritériumot átszabjuk a tinédzserekre, akkor az U20-as korosztályon belül még markánsabb az eltérés. A 19 magyar játékosra 36 szerb jut, ami még nem is annyira vészes, hiszen néggyel több csapat van a Super Ligában. Viszont amíg idehaza az összjátékidő 1,68 százaléka jutott nekik, addig Szerbiában 4,90 százalék.

Így aztán nem is meglepő, hogy idehaza a téli átigazolási időszak nem volt kifejezetten eseménydús. A hazai játékosok többsége alacsonyabb szinten folytatja a tavasszal, ligán belül csak olyan transzfer történt, ahol 23 évnél öregebb játékos váltott klubot – Szuhodovszki Soma Debrecenbe, Lukács Dániel pedig Kecskemétre igazolt. Az egyetlen említésre érdemes, külföldre történő értékesítést a kecskeméti Szalai Gábor Svájcba (Lausanne-Sport) szerződése jelentette, aki ugyancsak elmúlt már 23 esztendős, így a listánkon nem szerepelnek a játékpercei.

Ezzel szemben Belgrádban egymásnak adták a kilincset a külföldi érdeklődők, ugyanis a szerb fiataloknak komoly nemzetközi piacuk van, a legjobbakat csak komoly összegért lehet elvinni.

A Crvena Zvezda 7,5 millió euróért értékesítette egyik legnagyobb reménységét, a 18 esztendős Koszta Nedeljkovicsot, aki a szezon hátralévő részében is a belgrádiak szolgálatában marad, s majd csak utána költözik Angliába, az Aston Villa játékosa lesz. Vele ellentétben már most búcsút intett csapattársainak Sztefan Mitrovics, akit az olasz Hellas Verona szerződtetett, a 21 éves támadó vételára 1,3 millió euró volt.

A legfőbb rivális FK Partizan két tehetségét is eladta a tél folyamán. A 22 éves Krisztijan Belics négymillió euróért költözött Hollandiába, ahol is az AZ Alkmaar sikereiért fog küzdeni a jövőben. A két esztendővel fiatalabb Mihajlo Ilics egy nagyobb lépésre szánta el magát, 4,5 millió euróért a Bologna FC játékosa lett, megvalósítva máris a topligás szereplésről szőtt álmait.

A szintén fővárosi IMT Beograd legértékesebb játékosa, a saját nevelésű, 18 éves Milos Lukovics elfogadta a francia élvonalban szereplő RC Strasbourg ajánlatát. Klubja 4,7 millió eurót kapott, ráadásul a tavasz során még marad a 18 esztendős csapatkapitány.

A bónuszt az FK Csukaricski 22 esztendős kapusa, Novak Micsovics jelenti, aki egy tíz hónapos amerikai kölcsön után immár végleg kontinenst vált, mert a Los Angeles Galaxy egymillió eurós díj fejében leigazolta.

Topligás és a legjobb tízbe tartozó európai bajnokságokból kapott ajánlatok! Az öt játékos 20 millió eurónál is nagyobb bevételt jelentett a téli átigazolási időszakban! Két olyan tinédzser, akik meghatározó játékosai voltak csapataiknak, a nyártól topbajnokságban folytatják.

Nem kell hosszasan fejtegetni, hogy micsoda különbség ez a két bajnokság között, sőt mondhatni a két felfogást tekintve is. Idehaza az államilag felpumpált összegek ellenére nem képesek a klubok megvalósítani a fiatalok magas szintű képzését és fejlesztését, sőt a támogatás is csak nevetségesebbé teszi a szerepeltetésüket. Ezzel ellentétben Szerbiában a gazdasági helyzet is csak azt segíti elő, hogy a legjobb utánpótláskorúak folyamatosan pályára lépjenek és fejlődjenek. Még nagyon sok dolga az MLSZ-nek, hogy ezt a problémát kiküszöbölje, főleg annak fényében, hogy már több mint egy évtizede dolgozik rajta, láthatólag nagyon kevés eredménnyel.