A bőség zavara a francia válogatottnál – fókuszban a védelem és a középpályássor

Könnyen elképzelhető, hogy az Európa-bajnokságon induló válogatottak keretéből kiszoruló játékosokból verbuvált együttesek viadalát a franciák nyernék meg – esetleg az angolok. Az elmúlt évtizedben számolatlan tehetség bukkant fel a Ligue 1-ben, vagy esetenként más országok topcsapatainak akadémiáján és lettek az európai élklubok meghatározó játékosai. Ebből fakadóan a bőség zavara alakult ki Didier Deschamps számára. Ezért is különösen furcsa, hogy miért nem használta ki a lehetőséget arra, hogy 26 játékost vigyen ki az Eb-re, a franciánál jóval szerényebb képességű labdarúgókból válogató országok szövetségi kapitányai is éltek ezzel. Másrészről egy futballistától elveszi az élményt, hogy ott legyen a kontinenstornán, hovatovább lehet, hogy egy Eb-érmet, nem mellesleg pedig a saját opcióit is korlátozza.

Ha csupán egy gyors pillantást vetünk a keretre, az első érzésünk az lehet, hogy a biztonságra és a rutinra szavazott ezúttal is Deschamps. A mezőnyjátékosokat figyelve csupán öt eltérést találunk a 2022-es világbajnoki kerethez képest és az öt új érkező közül is hárman 29 év felettiek lesznek a torna megkezdésekor. Egyfelől érhető persze, hogy Katarban sikeresen szereplő és az aranyéremről csupán tizenegyesekkel lemaradó csapatban bízik a kapitány, másfelől viszont, ahol ennyire mély a merítési lehetőség ott a jó formában lévő vagy eleve kiváló képességű játékosok is fókuszba kerülhetnének.

Lucas Hernandez kulcsember lenne, de a sérülés ismét közbe szólt

A kapuban Mike Maignan helye megkérdőjelezhetetlen, a második és harmadik számú hálóőr személyén lehetne vitatkozni, de mivel csak sérülés esetén kerülnek tétmérkőzésen a kapuba, így ennek nincsen relevanciája.

A védelemből Lucas Hernandez fog rettentően hiányozni, aki a bal oldali belső védő szerepkörben és balhátvédként is világelithez közelit képes hozni, a háromvédős építkezések során bal oldali játékosnak tökéletes megoldás, kellően progresszív. Annyira peches viszont, hogy másfél éve a világbajnokságon a franciák első meccsén sérült meg és esett ki a tornáról, most pedig két hónappal az Eb előtt. A helyettese a testvére, Théo Hernandez lesz most is, ezáltal a csapat szerkezete is változik, mert olyan bal oldali nyolcasra lesz szükség, aki a védekezés és a szélen való biztosítás terén jó, hiszen Théo sokkal többet fog támadni, mint testvére tette volna.

Azáltal, hogy ő lesz a balhátvéd, a jobbhátvédnek olyasvalakinek kell lenni, aki a támadások során harmadik belső védővé válik és erre a szerepre Jules Koundé tökéletes választás lesz, hiszen ő az FC Barcelonában is ezt játssza, korábban Sevillában belső védő is volt. Ferland Mendy (Real Madrid) került be a keretbe Lucas Hernandez helyett, a 22 éves marseille-i Quentin Merlin lehetett volna opció, de itt érthető, hogy miért az ismét BL-döntős Mendyre voksolt a szövetségi kapitány. A jobb oldali csereember a 32 éves Jonathan Clauss (Olympique Marseille) lesz, ami azért érdekes, mert ő Théo Hernandezzel nem kompatibilis, hiszen ő egy felfutó jobb oldali védő, aki igazán ötvédős rendszerekben érzi jól magát, amit pedig nehéz elképzelni Deschamps-tól. Sokkal logikusabb választás lett volna Mohamed Simakan (RB Leipzig) behívása, aki mind középhátvédként, mind jobbhátvédként kiváló szezont zárt a német bajnokságban. Ha pedig mindenáron egy felfutó jobbhátvédet szeretett volna a kapitány, akkor a Chelsea-ben egészen jó szezont záró Malo Gustónak érdemesebb lett volna bizalmat adni.

Belső védő kínálatban kimagaslik az Eb mezőnyéből Franciaország

A középhátvédek között világsztárokból válogathat Deschamps, Raphael Varane válogatottból való visszavonulása után is. A Premier League talán legjobb belső védőjének, William Salibának a helye sem biztos a kezdőben, mert a biztonságra törekvő mester szerint túlságosan progresszív az Arsenalból kihagyhatatlan védő. Labdás fázisokban szintén jónak számító, de egy-egy végzetes bakijáról is ismert Dayot Upamecano (Bayern München) lehet, hogy kiszorítja a kezdőből, ami egészen döbbenetes lenne látva a mostani szezonját. Lucas Hernandez kiesése miatt Jean-Clair Todibo meghívása indokoltabb lett volna, hogy legyen legalább egy ballábas belső védő, ráadásul az ősszel remekül védekező OGC Nice oszlopa, de akár még Castello Lukeba (RB Leipzig) is felmerülhetett volna, mert remekül sikerült az első Bundesliga-szezonja. Sok szakírónál Saliba párja a védelem közepén Ibrahima Konaté lenne – Liverpoolban a szezon első felében a liga legjobbjai között volt a posztján és védekezés terén, de a második felében is nagyon kevés rossz meccse volt –, aki egy az egyben bárkit képes megfogni. A támadások építésében sokkal kevésbé használható, mint Saliba, de ez Deschamps-nál nem jelent problémát. A védelmet Benjamin Pavard teszi teljessé, aki az Internazionaléban jól teljesített és a kapitány bizalmi embere már 2018 vb-győzelem óta, így az ő helye megkérdőjelezhetetlen a keretben. Várhatóan középhátvédként fog vele számolni a szakvezető, Pavard-nak azonban szokni kell majd a négyvédős felállást, mert az Inter így nem játszik. A Lille OSC legnagyobb ígéretét, a 18 éves Leny Yorót most nem válogatta be Deschamps, de az szinte biztos, hogy két év múlva a vb-n már ott lesz a csapatban és Salibáék szintjére emelkedhet. Axel Disasi kihagyása a vb-kerethez képest teljesen indokolt, egészen botrányos meccsei voltak a szezonban a Chelsea-ben, a bakiparádéja mellett a néhány kiemelkedő produkciója eltörpült.





Kanté újra a csapatban, de miért is?

A hatos poszton és a bal oldali nyolcasként bevethető játékosokat egyben értékeljük, a francia válogatottban betöltött hasonló szerep miatt. A bal oldali nyolcasnak elsősorban védekező feladatai lesznek, egyrészt figyelnie kell Théo Hernandez előretöréseikor hátrafelé, másrészt meg kell tartani a csapat egyensúlyát, mert a jobb oldali nyolcas, Antoine Griezmann a csapat játékának szervezője, tehát az Atlético Madrid játékosának elsősorban a támadóharmadban lesznek feladatai. A kezdő hatos Aurélien Tchouaméni lesz várhatóan, a bal oldali nyolcas poszt, pedig akárcsak a vb-n, most is Adrien Rabiot-é lesz. Eduardo Camavinga sokkal magasabb színvonalra lenne képes, különösen passzjátékban, egy az egy elleni támadásban és védekezésben is, dinamizmusban, és fizikálisan egyaránt. A francia kapitány azonban sokkal jobban ragaszkodik egy-egy játékosához, minthogy fiatal sztárokat építsen be…

A szezon során a Paris Saint-Germainből szinte kihagyhatatlanná váló Warren Zaire-Emery kiemelkedő passzkészségére és játékintelligenciájára nagy kérdés, hogy mennyire fog számítani a kapitánynál. Ezek a képességek a klubcsapatánál, Luis Enrique számára aranyat érnek, de Deschamps-nál a védekező attribútumok fontosabbak. Ezzel el is érkeztünk a kerethirdetéskor legnagyobb meglepetést okozó névhez, N’Golo Kantéhoz.

A korábbi világbajnok és BL-győztes játékos két éve nem volt válogatott. 30 éves kora fölött Európában képtelen volt egészséges maradni huzamosabb ideig, eligazolt a teljesen más ütemű szaúdi bajnokságba és onnan meghívót kapott ebbe a roppant erős francia keretbe. Sokak számára ez teljesen érthetetlen döntés.

Youssouf Fofana bekerülése sokkal kevésbé vitatható, hiszen ő a francia bajnoki második helyezett AS Monaco alapembere, szinte minden mutatóban a liga élvonalához tartozott posztján, sőt progresszív passzok számában, kiugratások és támadóharmadba passzolt labdák számát tekintve is a négy legjobb játékos közt volt a ligában. Meglepő is, hogy egy ilyen progresszívan játszó nem világsztár státuszú játékost ismét nevezett egy világversenyre a kapitány. Kihagyta ellenben a topligákban a Wyscout adatai szerint 90 percenként legtöbb progresszív labdát kiosztó U23-as játékost, Yacine Adlit (AC Milan). Ezen a listán szinte fényévekkel előzi meg a mögötte lévő olyan sztárokat, mint Enzo Fernández (Chelsea), Pedri (FC Barcelona), vagy Florian Wirtz (Bayer Leverkusen). Okkal gondolhatja, hogy mikor kerül be a csapatba, ha ilyen szezon után sem. Adli mellett még Khéphren Thuram jöhetett szóba, de ő labdacipelésben és rávezetésben volt igazán jó ebben az idényben, sem védekezésben, sem passzok terén nem volt kiemelkedő, de Kanté helyett sokkal inkább el lehetett volna képzelni a keretben. Jordan Veretout és Mattéo Guendouzi nem került most be a 2022-es vb-hez képest.

Összeállításunk második részében a 4-3-3-ban felálló francia csapat három támadóposztjáról és jobb oldali nyolcasáról, valamint az ezen posztokon bizonyító, de kimaradókról írunk.

Kiemelt kép: Alamy Stock Photo