A Bulgáriában fellelt csiszolatlan gyémánt, Cebrail Makreckis

Cebrail Makreckis az elmúlt években a pálya számos pontján felbukkant, nem volt állandó pozíciója. A 2021-22-es szezont a német harmadosztályban szereplő Viktoria Berlin csapatánál töltötte, ahol a bajnokság kétharmadában jobb-, illetve balszélsőként kapott lehetőséget, míg az idény utolsó etapjában egymás után hat alkalommal középső középpályásként játszott. A szerepköre a bolgár bajnokságban is folyamatosan változott. Huszonegy kezdőként lejátszott mérkőzéséből tíz alkalommal volt középső középpályás, ötször jobbhátvéd, a fennmaradó találkozókon szerepelt támadó középpályás, jobbszélső és balszélső pozícióban is. Bár a szerepkörei nagyon hektikusak voltak, az előző két szezonja megfelelő mintát szolgáltat ahhoz, hogy megállapíthassuk, melyek voltak a főbb erősségei.

Általában közeli passzokkal játszik, ritkán kísérletezett hosszú átadásokkal vagy keresztlabdákkal. Az átadásai meglehetősen pontosak voltak, de nem igazán progresszívek. A bolgár bajnokság előző kiírásában a legalább 1500 percet pályán töltő jobbhátvédek közül ő rendelkezett az 5. legjobb passzpontossággal (82,33%), ami kifejezetten jó egy olyan gyenge csapatban szerepelve, amilyen a Pirin volt, amely rendszeresen kevesebbet birtokolta a labdát, mint az ellenfele. Makreckis mind Németországban, mind Bulgáriában aránylag sok cselt kísérelt meg és ezeket 50% feletti hatékonysággal hajtotta végre. A progresszív labdacipelésekben is jeleskedett és a támadó párharcait is jó százalékban nyerte meg. Ami érdekes, bár nem különösebben meghatározó, hogy a fejpárbajokban átlagon aluli teljesítményt nyújtott. Ennél lényegesebb, hogy nem volt sok labdaszerzése, a blokkolásban és a becsúszó szerelések terén pedig a bajnokság utolsó harmadában foglalt helyet.

(Forrás: YouTube)

A Ferencvárosban Botka Endre sérülése miatt némileg kényszerből kellett jobbhátvédet játszania, de Máté Csabától nagyszerű húzás volt, hogy rá bízta a feladat elvégzését. Amióta a Shamrock Rovers elleni párharc első mérkőzésén elfoglalta a Fradi jobb szárnyát, szinte kirobbanthatatlan a kezdőcsapatból.

A Ferencváros gyakran asszimetrikusan építkezik: Cristian Ramírez a bal oldalon szokott magas pozíciót felvenni, Makreckis pedig betagozódik harmadik belső védőnek. Ilyen esetekben a jobb oldalon a szélességet valamelyik szélső adja, így a lettnek nem kell magasan helyezkednie, ami számára előnyös is, mivel nem jó a kulcspasszok kiosztásában, a helyzetek megteremtésében. Viszont abban jó, hogy eljuttassa a labdát a szélsőhöz vagy akár maga cipelje fel a támadóharmadba, ezáltal ideális számára a jelenlegi szerepkör. Ráadásul a kontrák elleni védekezésben is hatékonyan tud részt venni, mivel kiváló fizikális adottságai vannak: gyors, robbanékony, erős. Amellett, hogy ő rendelkezik az NB I-es jobbhátvédek közül a legtöbb progresszív labdacipeléssel kilencven percenként, ő mutatja be a negyedik legtöbb cselt is a második legjobb hatékonysággal. A támadó párharcok közül a negyedik legtöbbet vállalja fel meccsenként, de a hatékonysága itt is inkább csak a középmezőnybe tartozik az alig több mint 50%-os mutatójával. A passzolási stílusát a Ferencvárosban is megőrizte. Hosszú passzokkal továbbra sem operál, de az átadásainak egészét tekintve javult a hatékonysága (88,65%).

Az előre irányuló passzainak számában karrierje korábbi állomásaihoz képest jelentős változás állt be. Az OTP Bank Liga jobb bekkjei közül ő passzol a legtöbbször az ellenfél kapuja felé, meccsenként átlagosan 26,31 alkalommal. Az előző szezonban ez az adat 9,79 volt, lényegesen silányabb precizitással.

Nem csak Makreckisnek tett jót a Fradi, de Makreckis is jót tett a Fradinak, azonban mi lesz Botka Endrével?

Botka Makreckis első számú riválisa, de nézzük csak meg, ki miben jobb és miben rosszabb a másiknál. Az összehasonlítási alap ezúttal Botka előző és Makreckis jelenlegi szezonja lesz, hogy azonos poszton nyújtott teljesítmény szerint legyenek összehasonlítva. A védekezésben Botka egy picivel jobb teljesítményt képes nyújtani. Több párharcot vív, több labdaszerzése van, többet tisztáz, de mindegyikben csak minimálisan jobb. Az egyedüli védekező mutató, amiben jelentősen jobb, az a fejpárbajok. Kilencven percre vetítve másfélszer annyiszor kerül ilyen szituációba és 20%-kal hatékonyabb. A labdás fázisokban viszont Makreckis szignifikánsan jobb számokat hoz. Közel kétszer annyit passzol, bő 10%-kal hatékonyabban. A hosszú passzai 7%-kal pontosabbak, a beadásai pedig 25%-kal.

Emellett még a boxon belülre is többet és pontosabban passzol, előre felé pedig sokkal több labdát juttat el. A cselezések és a progresszív labdacipelések tekintetében is tetemes Makreckis fölénye.

(Forrás: fradi.hu)

Cebrail Makreckis eddig zöld-fehérben olyan teljesítményt nyújtott, ami alapján kijelenthető, hogy új szintre emelte a Fradiban a jobbhátvéd szerepkört. Lehet, hogy védekezésben valamivel szerényebb számokat hoz, de támadásban akkora segítséget jelent a csapatnak, hogy nem lehet róla máshogy írni, mint a Fradi egyik legjobb nyári szerzeményéről. Az átigazolása pillanatában rengeteg kritikát kapott, nem csak ő, hanem a ferencvárosi vezetőség is, sok szurkoló zúgolódott, hogy megint honnan igazolnak „no name” játékost, ám Makreckis esete megmutatja, hogy még a bolgár bajnokság kieső jelöltjei között is kincsre lehet lelni kis szerencsével és áldozatos kutató és elemző munkával.

Kiemelt fotó: Alamy