A Bundesliga magyarjai
Az utóbbi években hagyományosan a Bundesliga számított a legmagyarosabb topligának. Természetesen a legnagyobb hír Szoboszlai Dominik Liverpoolba igazolása volt, így a lipcsei magyar kontingens létszáma csökkent. Cserébe viszont Szalai Attila személyében egy másik válogatott játékos szerződött Németországba. A második vonalban is van kinek szurkolni, a Hertha BSC a Dárdai családdal próbál visszakapaszkodni a legjobbak közé. Nézzük, hogy honfitársaink milyen kilátásokkal kezdik a szezont Németországban.
Szoboszlai Dominik egy újabb nagy lépést tett karrierjében, miután az RB Leipzignél töltött két szezon után most már egy tradicionális nagycsapatban szerepelhet. A Liverpool FC a Premier League egyik nagyágyúja és egyben legpatinásabb klubja. A magyar válogatott kulcsemberének a példája is mutatja, hogy a Bundesliga kezd egyre inkább egy nevelőligára hasonlítani, ahonnan egyre több játékos lép tovább a Premier League-be. Ez nyilvánvalóan annyira nincs a németek ínyére és presztízsben is kissé leértékeli a Bundesligát. Ettől még mindig az egyik legerősebb európai bajnokság a német, így továbbra is nagy dolog, ha valamelyik honfitársunk itt kap lehetőséget. Ezúttal Szalai Attilán volt a sor, aki körül már az elmúlt átigazolási időszakokban is sok hír felröppent, de ezúttal végre az egyik valósággá is vált.
Kétfősre apadt a lipcsei különítmény
Szoboszlai távozásával Willi Orbán és Gulácsi Péter képviselik a magyar színeket Lipcsében. Orbánra csapatkapitányként ezúttal is óriási szerep hárul, hiszen a lipcsei keret elég komoly átalakuláson ment keresztül. Szoboszlai mellett a gólfelelős Christopher Nkunku is elhagyta a csapatot, de a katari világbajnokság óta igazán keresetté vált, végül a Manchester City által 100 millió euróért megszerzett Josko Gvardiol távozása is komoly érvágás a védelemben. Orbán képviseli tehát megint az állandóságot hátul, vezérként komoly szerepe lehet a csapathoz csatlakozott fiatal játékosok beilleszkedésében. Elsőként érdemes megemlíteni El Chadaille Bitshiabu nevét, akit a Paris Saint-Germaintől sikerült megszerezni. A kiváló fizikumú, jó technikával rendelkező 18 éves francia hátvéd idővel akár Orbán elsőszámú partnere is lehet a védelem közepén.
Sérülése előtt Gulácsi is kulcsszerepet töltött be a Lipcsében, viszont a visszatérésére sajnos továbbra is várni kell. A magyar válogatott első számú kapusa még tavaly október 5-én a Celtic elleni Bajnokok Ligája-mérkőzésen szenvedett súlyos térdsérülést, ami véget vetett az egész szezonjának. Gulácsi rehabilitációját ráadásul sajnos télen egy bakteriális fertőzés jelentősen lelassította, ami miatt egy második műtétnek is kénytelen volt alávetnie magát. A magyar légiós jelen állás szerint jövő héten kezdheti meg az edzéseket a csapattal, de a pályára való visszatérésének az időpontja még mindig bizonytalan.
Már csak azért is bizonytalan, mert távollétében helyettese, a tavaly nyáron igazolt Janis Blaswich rendkívüli magabiztossággal vette át az első számú kapus szerepét. A 32 éves játékos Gulácsi sajnálatos sérülése után élete lehetőségét kapta meg, amivel eddig maximálisan élni tudott. Blaswich a Bayern München elleni Szuperkupa-mérkőzésen is kitett magáért, nagy szerepe volt abban, hogy a lipcseiek hatalmas meglepetésre 3–0-ra győzték le a rekordbajnokot. A korábban csak alacsonyabb osztályokban szerepelt Blaswich a védései mellett vezéri kvalitásokat is mutatott.
„Janis biztonságot ad a csapatnak. Nagyon nyugodt és határozott”
– nyilatkozta a Kickernek az RB Leipzig kapusedzője, Frederik Gössling.
Az is sokatmondó, hogy a vezetőedző, Marco Rose sem tett egyértelmű állásfoglalást a kapusposztot illetően.
„Nem éri meg spekulálni”
– mondta a tréner.
Gulácsi helye tehát a jelenlegi állás szerint közel sem olyan biztos. Nyilván mindenekelőtt a teljeskörű, azonnali felépülés a legfontosabb számára, nem érdemes kockáztatni egy elsietett visszatéréssel egy ilyen hosszú kihagyás után. Ezalatt a csapatkapitányi karszalagot Orbán vette át tőle, akinek szerencsére továbbra is biztos helye van a kezdőcsapatban.
Sallai komplikált helyzete
Sallai Roland jelenleg pályafutása egyik elég nehéz időszakából próbál kiutat találni. Az SC Freiburgban sokáig kulcsembernek számító támadó egy rendkívül nehéz, konfliktusokkal teli szezonon van túl.
Tavaly augusztusban még úgy nézett ki, hogy minden rendben van pedig Michael Gregoritsch, Daniel-Kofi Kyereh és Doan Ricu személyében freiburgi szinten elég komoly érkezőket tudhatott a soraiban a csapat. A helyzetet viszont augusztus végén egy Bayer Leverkusen elleni bajnokin Jonathan Tah brutális rúgása drasztikusan megváltoztatta. Sallait szemsérülése október végéig a pályán kívülre kényszerítette, ezalatt pedig Doan meggyőző produkcióval kiszorította őt a kezdőből a támadósor jobb oldalán.
Ez és nyilván a karriercélok is arra ösztönözték Sallait, hogy előmozdítsa a klubváltását. Ennek érdekében télen pár héten belül háromszor is játékosügynökséget váltott. Éppen ott írt alá, ahol egy jövedelmező átigazolást ígértek neki. A jövőbéli klubjának sokáig a Lazio tűnt, viszont a rómaiak sokallták az érte kért összeget. A Bundesligában a lehetőségeihez képest az utóbbi két szezonban bravúrosan teljesítő Freiburg már csak azért sem akarta elengedni, mert Kevin Schade az angol Brentfordhoz távozott.
Sallai tehát maradt, viszont az egész átigazolási hercehurca nyilvánvalóan eléggé megterhelte a viszonyát Christian Streich edzővel. Szerencsétlen módon a játékos édesapja azzal vádolta a szakembert, hogy személyes okokból nem játszatja sokat a fiát. Ezt Streich nyilvánosan kikérte magának, és a Sallai körül érzékelhető zűrzavaros helyzetre tekintettel márciusban három mérkőzés erejéig amolyan gondolkodási szünetre (Denkpause) küldte a magyar támadót.
Ez a húzás úgy tűnik bejött, hiszen Sallai szépen zárta a szezont. Az utolsó öt bajnokin öt kanadai ponttal bizonyította képességeit, ennek ellenére a maradása továbbra is kérdéses. Nyáron a Bologna FC érdeklődéséről lehetett hallani, de jelenleg elég nagy a csend. Arra is jó esély mutatkozik, hogy a következő szezonban is Freiburgban marad már csak amiatt is, mert a csapat felkészülése eléggé vontatottan haladt. Streich az ausztriai edzőtáborban többször is panaszkodott a sok sérültre, ami nem tette lehetővé, hogy az egész keret együtt edzhessen. A Salzburgtól érkezett Junior Adamu sem lesz bevethető a szezonrajta egy térdsérülés miatt, ez pedig arra kényszeríti a klubot is, hogy Sallait ne engedje el. A csapat jelenleg még egy támadót keres az átigazolási időszak végéig, tehát történhetnek még változások a freiburgi keretben.
Schäfer nehézkes visszatérése
Sallaihoz hasonlóan Schäfer András is egy eléggé nehéz szezonon van túl az Union Berlinnél. A középpályás életét egy folyamatosan kiújuló lábközépcsont-sérülés keserítette meg, emiatt pedig a szezon nagy részét kénytelen volt rehabilitációval töltenie. Pedig nem indult rosszul a tavalyi idény.
Miután az első fél szezonjában még csak szokta a Bundesligát, őszre már kezdte megvetni a lábát a kezdőcsapatban a háromfős középpályán, miután nyáron Grischa Prömel a TSG Hoffenheimhez távozott. Schäfer is kivette a részét tehát az Union fantasztikus szezonrajtából, amikor több fordulón át vezette a berlini csapat a Bundesligát. A magyar válogatott középpályásnál november elején az Royale Union Saint Gilloise elleni Európa-liga-mérkőzés után diagnosztizáltak fáradásos lábközépcsonttörést, ami bizony egy rendkívül makacs sérülés. Január végén már úgy nézett ki, hogy a középpályás rendben van, viszont a Hertha BSC elleni városi derbin egy félidőnyi játék után újra előjött a probléma. Schäfernek újabb két hónapot kellett partvonalon kívül töltenie. A szezon végére térhetett vissza, és amikor az SC Freiburg ellen 4-2-re megnyert, BL-indulásról döntő mérkőzésen kezdőként játszhatott, már úgy tűnt, hogy rendben lesz. Sajnos nem így lett. A mérkőzés után jött a rossz hír, hogy a sérülés újabb kiújulása miatt nemhogy Schäfer szezonja ért véget, hanem még a nyári felkészülést is rehabilitációval kell töltenie.
A középpályás a nyár nagyrészét itthon töltötte, csak az ausztriai edzőtáborba utazott ki, hogy együtt legyen a csapattal, illetve találkozzon az új játékostársakkal. Újakból pedig van több is. A Leeds Unitedtől érkezett Brenden Aaronson, illetve az egyaránt kieső Schalke 04-től és a Hertha BSC-től leigazolt Alex Kral és Lucas Tousart egyaránt a középpályát erősítik. Rajtuk kívül ráadásul ott van a Ferencvárostól télen érkezett Aissa Laidouni is. Elég nehéz lesz tehát Schäfernek a felépülése után visszaverekednie magát a kezdő közelébe. Viszont Gulácsihoz hasonlóan nála is a teljes felépülés az elsődleges. Egy újabb elsiettetett visszatérés akár még a karrierjét is veszélybe sodorhatja.
Újra van Szalai a Hoffenheimben
Stílszerűen Szalai Ádám közreműködését kérte a TSG Hoffenheim Szalai Attila bemutatásánál. A közelmúltban visszavonult csatár egy videóhívás formájában harangozta be az új érkezőt. Reméljük Attila szereplése is olyan jó lesz, mint ez a kis PR-trükk a klub részéről. Túlzás nélkül állítható, hogy a két és fél éves török élvonalban való edződés után a védő megérett az újabb szintre, amit már annyiszor jövendöltek neki, hol éppen Premier League- vagy Bundesliga-csapatokkal hírbe hozva. Reméljük Szalai is hasonlóan bizonyítja rátermettségét, mint korábbi védőtársa Kim Mindzse, aki a Napolival megnyert olasz bajnoki cím után immár a Bayern München játékosa.
Szüksége is volt a Hoffenheimnek az erősítésre, hiszen az előző szezon elég gyötrelmesen alakult Sinzheimben. Pellegrino Matarazzo irányításával végül csak egy fordulóval a vége előtt sikerült bebiztosítani a további élvonalbeli tagságot.
Szalainak kulcsszerepe lehet a védelem stabilizálásában, ahol a tavaly nyáron érkezett Özan Kabak–Stanley Nsoki páros nem nyújtott elég kiegyensúlyozott teljesítményt. Bár mindketten kiváló képességekkel rendelkeznek, túlságosan nagy volt a hibafaktor a játékukban. Éppen ezért jött jól tavaszra a korábban jelentős Bundesliga-tapasztalattal felvértezett John Anthony Brooks érkezése. Bár az amerikainak kellett pár mérkőzés mire formába lendült – a Benficánál az egész őszi szezont végig a kispadon töltötte – a védelem tengelyében nagy szerepe volt a bennmaradás kiharcolásában. Várhatóan a következő szezonban is ő foghatja össze vezérként a védelmet Oliver Baumann kapussal együtt.
Feküdhet Szalainak, hogy Matarazzo is elsősorban egy háromvédős felállásban gondolkodik – úgy, mint Marco Rossi a magyar válogatottnál. Ebben bal oldali középső védőként (Halbverteidiger) elég területe lehet a lendületes fellépésekre. Ezek számítanak Szalai egyik legfőbb erősségének, de a támadásépítéseken is képes lendíteni kiváló keresztlabdáival. Emellett védekezésben is maradéktalanul ellátja feladatát, gyors futótempójával hamar képes visszazárni. Elsősorban majd Nsokival versenyezhet a kezdőcsapatba kerülésért. Érdekes lesz majd nézni, hogy a bal szélen ki lesz a partnerük. Könnyen lehet, hogy az eredetileg támadó, a tavaly a Schalkéban 11 bajnoki gólt szerzett Marius Bülter lesz a bal oldali futó, akit majd Szalainak kell biztosítania védekezésben.
Újra összejött a Dárdai család
A hosszú évek zűrzavara a Herthánál most nyáron tetőzött, miután a csapat kiesett a másodosztályba. Ráadásul ez még mindig a szerencsésebb kimenetel, hiszen a licenc megléte csak márciusban vált biztossá egy új befektető beszállásával. Dárdai Pál második visszatérése vezetőedzőként már túl későn jött, szeretett klubját ezúttal nem tudta megmenteni a másodosztálytól. Így viszont eljött az idő a berlinieknél arra, hogy tiszta lappal kezdjék az építkezést, ennek levezénylésére pedig Dárdai megkapta az ultrából lett klubelnök Kay Bernstein bizalmát.
Miután rengeteg játékos hagyta el a klubot, a Herthának fokozottan a saját utánpótlására kell építenie – főleg az elég ingatag anyagi helyzete miatt is. A középső Dárdai fiú, Márton a maradók táborát erősíti, aki középső védőként és középpályásként is bevethető. Miután a középpálya elég foghíjassá vált, Mártonnak az első két bajnokin ebben a csapatrészben kellett szerepelnie. Az új irányvonal keretében a legfiatalabb Dárdai, a 17 éves Bence is felkerült a felnőttek közé, bár egyelőre még valószínűleg az ifjúsági csapatban számolnak vele. Édesapjától viszont már a felnőtteknél is megkapta a lehetőséget. Az eddigi két bajnokin és az FC Carl Zeiss Jena elleni kupameccsen egyaránt beállt csereként. Bence támadó középpályás, a csatár mögött érzi igazán otthonosan magát. Eddigi edzői szerint ott van a német futball legnagyobb tehetségei között játékolvasásának és passzjátékának köszönhetően.
Öröm a családban, hogy legidősebb testvér, Palkó is visszatért Berlinbe. Fehérvár után nyilván más lesz Németországban, de egyelőre az apja háromból két tétmeccsen kezdőként számított rá jobb oldali támadóként. A CZ Jena elleni kupamérkőzésen ráadásul az első gólját is megszerezte. Meglátjuk, hogy produkciójával sikerül-e felkeltenie Marco Rossi figyelmét, hiszen Palkó még a Fehérvárba való igazolása után kijelentette, hogy ő a magyar válogatottat választja.
Arra még soha nem volt példa korábban, hogy három testvér egyszerre legyen a pályán egy csapatban. Dárdai Pál ezt a történelmi helyzetet valósította meg, amikor a Fortuna Düsseldorf elleni bajnoki nyitómeccsen pályára küldte a legkisebb fiát, Bencét is. Ettől függetlenül egyelőre a Dárdai családnak nem volt sok oka az ünneplésre. A Hertha ugyanis a Fortuna Düsseldorf és a Wehen Wiesbaden ellen két vereséggel rajtolt a bajnokságban. Az edző viszont egyelőre nem izgatta fel magát ezen, a Jena elleni összecsapás előtt jelezte, hogy még csak az építkezés elején járnak.
„Úgy gondolom, hogy nincs nyomás rajtunk. A kezdetektől fogva mondtuk, hogy erre a szezonra egy új csapatunk van, aminek a mentalitásának még ki kell alakulnia és fel kell építeni egy új vezértengelyt”
– jelentette ki Dárdai.
A szavakat pedig tettek is követték, hiszen a negyedosztályú Jena ellen sikerült egy önbizalomnövelő sikerrel a továbbjutás a kupában. Biztató volt, hogy Dárdai mellett többek között az Austria Wientől érkezett Haris Tabakovic is betalált. A korábban a Debrecenben és a Diósgyőrben is szerepelt svájci csatár megtalálta a góllövőcipőjét Ausztriában, a Herthánál pedig remélik, hogy ezt Németországba is magával vitte.
Végezetül pedig természetesen még egy kicsit érdemes kitérni Németh Andrásra is, aki tél óta erősíti az élvonalba most már öt éve visszavágyó Hamburger SV-t. Sajnos Németh a jó kezdés ellenére egyelőre csak epizodista a csapatkapitány Robert Glatzel mögött. Eddig az első két bajnokit végig a cserepadon töltötte, viszont a kupában már lehetőséget kapott és a Rot-Weiss Essen ellen az utolsó gól előtt ő adta a gólpasszt Bénes Lászlónak. Érdekes lesz tehát, hogy mennyi lehetőséget kap majd a bizonyításra Németh Tim Walter edzőtől, akinek a vezetésével a HSV két elbukott osztályozó után ismét harcba száll a feljutásért.
Kiemelt kép: dfb.de