A Csalagút bejáratától juthat el a futballvilág nagyszínpadáig – ő Lucas Chevalier

A Franciaország északi részén fekvő Pas-de-Calais megyét arról ismerhetik a legtöbben, hogy itt található a Csatorna-alagút, mely összeköti a kontinenst Angliával. A Csalagút Coquelles városából indul a szigetországba, és itt kezdődött meg Lucas Chevalier útja is. Ugyan a ma már élvonalbeli hálóőr a környék nagyvárosában, Calais-ban látta meg a napvilágot 2001. november hatodikán, a családja mindig a szomszédos kisvárosban élt. Ebből adódóan az SC Coquelles csapatában kezdte meg a labdarúgó pályafutását, amelynek során elég gyorsan bekerült a kapuba, ám ez őt egy cseppet sem zavarta.

„Fociszerető családban nőttem fel, így már egészen fiatal koromtól kezdve a pályán voltam. Apám kisebb helyi klubokban játszott és edzősködött is, és mindenhová elvitt az esti tréningjeire. Az SC Coquelles-ben kezdtem el játszani, mert ott éltem, és ez volt a falu klubja. Ott kezdődött minden. Gyerekként gyakran a legrosszabb játékost állítják a kapuba. Az iskolában mindenki gólt akar lőni és futni akar, míg ha a kapuban állsz, akkor gyakorlatilag unatkozol. Nem ez a legvonzóbb pozíció annak, aki elkezd focizni. Amikor a kapuba kerültem, én rögtön élveztem ezt az egészet, mert mindenhova ugrálhattam és elkaphattam a labdákat. Úgy éreztem, hogy elememben vagyok. Ezt lehetetlen megmagyarázni. Néhányan egyáltalán nem élvezik, de én határozottan szerettem. Megtaláltam a helyem és ez így a legjobb. Én is nagyon nehezen viseltem a vereségeket, sokat panaszkodtam és sírtam, amikor már nem tudtam mit tenni ellene. Apám nem bírta elviselni. Hiperaktív talán nem voltam, inkább dinamikus”

– idézte fel a múltat a fiatal kapus.

Nem sokkal később a bátyja, Rémy csapatához, az AS Marckhoz került, amely kapust keresett az ő korosztályában. A jobb feltételeket biztosító gárdánál gyorsan fejlődött és egyre inkább a figyelem középpontjába került, ami a környékbeli nagyobb klubokat is érdekelni kezdte. Rémy-t elcsábította az RC Lens, ám ekkor Lucas még csak 11 éves volt, és az édesapja úgy ítélte meg, hogy még fiatal ahhoz, hogy elköltözzön otthonról. Ráadásul az apja bevallása szerint hiába szerette a család többsége a „Les Sang et Or” becenévre hallgató csapatot, a kis Lucas szíve nem értük dobogott. Ő mindig is a Lille OSC rajongója volt és úgy volt vele, hogy ő bizony ott szeretne majd játszani, ha felnő. Természetesen nem oly soká a másik észak-francia nagycsapat megfigyelői is tiszteletüket tették a családnál, s ekkor már el is dőlt, hogy mi lesz a fiatal kapus sorsa. Végül 2014-ben tette meg ezt a nagy lépést. A fejlődése folyamatos volt, és ezt igazolta vissza az is, hogy meghívót kapott az U16-os válogatottba, majd végig is járta az összes korosztályos nemzeti együttest.

Tizenhét évesen már a Lille B-ben szerepelt, hogy szokja a felnőttek mezőnyének sajátosságait. A 2018-19-es idényben Hervé Koffi volt a váltótársa, akivel megosztoztak a negyedosztályú bajnokikon. Egy idénnyel később Anthony Herbin töltötte be a kiegészítő szerepet Chevalier mellett, de ezúttal már az ötödik ligában. Aztán jött a koronavírus-járvány, leállt a futballélet világszerte, és a franciáknál az amatőr szinteken nem is fejezték be az aktuális kiírást. Mivel ezekben az alacsonyabb osztályú ligákban kétséges volt ebben az időszakban, hogy mikor és hogyan játszhatnak majd, az ifjú kapuvédő az első csapat keretéhez került, harmadik számú hálóőrnek. Ez kivételes lehetőség volt a számára, mert nem elég, hogy olyanoktól tanulhatott napról napra, mint Mike Maignan és Orestis Karnezis, a 2020-2021-es szezon végén ő is együtt ünnepelhette a többiekkel a klub történetének negyedik bajnoki címét.

A fejlődése érdekében a klub azt vetette fel Chevalier-nek, hogy egy idényre menjen kölcsönbe. A kapusnak nem volt ellenvetése a váltással szemben, így aztán a 2021-22-es szezonban a másodosztályú Valenciennes FC színeiben szerepelt. A klub masszívan az alsóházban tudta le az egész idényt, de ezen időszak során a mindössze 20 éves labdarúgó sokkal több volt egy kapusnál. Hiába volt kölcsönjátékos, hangadóvá nőtte ki magát, és nem habozott, hogy nyomot hagyjon a VAFC öltözőjében. Erről az édesapja emlékezett meg egy interjúban:

„A Valenciennes elnöke mondta nekem, hogy egy nap ő volt az egyetlen, aki megszólalt az öltözőben, hogy mindenkit felrázzon. Ő egy egyenes, őszinte ember, olyan, aki szereti kimondani a dolgokat. Néha elég nyers volt, képes volt kimondani azt is, hogy »lehet, hogy mi nem voltunk jók, de a szurkolók sem«.”

A Nord megyei klubnál akadtak nézeteltérések a szurkolók és a vezetőség közt, ami kihatással volt a lelátói hozzáállásra is, na meg persze a nézőszámokra, ez 3500 és a 22 000 között alakult a szezonban. Chevalier ennek ellenére 30 meccsen 35 kapott góllal és kilenc clean sheettel bizonyította a rátermettségét, és úgy tért vissza Lille-be, hogy eljött az ő ideje első számú kapusként. Ennek ellenére az 2022-23-as szezon első meccsein még Léo Jardim nevével kezdődött az összeállítás, ám rövid időn belül a saját nevelésű francia átvette az egyes számú pozíciót, amit azóta sem engedett át másnak. A nyáron aztán megjárta az U21-es Európa-bajnokságot, majd a jelenleg is zajló idény során már a nemzetközi porondon is megmutathatta magát a Ligue 1-ben való remeklés mellett.

„Azt mondanám, hogy nagyon gyors kapus vagyok, nagyon élénk. Magasra ugrom, bátran kijövök, ami lehetővé teszi, hogy uraljam a kapu előterét a beadások során. És azt hiszem, hogy jó vagyok lábbal is. Használod a kezeidet, ugrálsz, ez eléggé őrült dolog, de én épp ezért élvezem ezt az egészet. És ez egy nagy kihívás is számomra. Azért is érzem jól magam a bőrömben, mert ez a dolog az életem, ráadásul még azt is elmondhatom, hogy valami szokatlant csinálok” – jellemezte magát a hálóőr.

Chevalier egészen jól tisztában van a képességeivel, mert valóban remekül hatástalanítja a beadásokat. Csaknem száz olyan beadással volt dolga a szezonban, amelyeknél ki kellett jönnie a kapuból, és ezek közül csak nyolc akció fejeződött be lövéssel, a többinél tisztázni tudott – gólt egyikből sem kaptak. Azon beívelt szögletek és szabadrúgások után, amelyekre kimozdult, csak egy esetben tudták kihasználni az ellenfelek a hibáját, pedig meccsenként átlagban több mint háromszor volt dolga ilyen esetekkel.

Abban is igaza van, hogy jó lábbal, ugyanis a passzhatékonysága 90% környékén van, miközben még a 30-40 méteres átadásai is hasonló sikerességgel érnek célba, ráadásul kilencven percenként egy labdát sikeresen eljuttat a támadóharmadba is. Az pedig a bónusz, hogy a kézből játékba hozott labdáival is képes felgyorsítani a csapat átmeneti játékát, mert átlagosan közel 40 méteres passzokat oszt ki így, 99%-os hatékonysággal.

Az alábbi képen pedig megnézhetjük, hogy a kapusok esetében legfontosabb szempont, a védések terén mit mutat. A Wyscout adataiból összeállított ábra egyéves időintervallumot ölel fel, és az látványosan megmutatkozik, hogy a jobb keze irányába érkező labdákból sokkal nagyobb arányban kap gólt, mint a középre vagy a bal keze felé érkező próbálkozásokból. A 74,5%-os védési hatékonysága egyébiránt kifejezetten jó, amit erősít, hogy bár 0,92 xG értékű lövés érkezik átlagosan a kapujára, mégis jóval egy alatt van a kapott góljainak az átlaga (0,79). Összességében ilyen tekintetben is egyre közelebb van a szűk elithez, akárcsak a másik két említett aspektusban.

Mindent egybevetve ez az a szezon Chevalier esetében, amelyben bizonyítja, hogy belépett azon kapusok közé, akikkel számolni kell a legszűkebb elitben. Még szüksége van arra, hogy több rutint szerezzen, és több bravúrt hozzon például az egy az egy elleni szituációkból, illetve természetesen dolgoznia kell még azon is, hogy kevésbé legyen egyoldalas kapuvédő.

Ám mindezek ellenére 22 évesen már magas szinten van, és a benne rejlő potenciál azt sejteti, ennél még magasabban lesz a pályafutása csúcspontja. Talán a nyáron el is jöhet a pillanat az életében, amikor egyet előre lép, hogy egy még jobb csapatnál, akár egy még jobb bajnokságban fejlődjön tovább és érhesse el az egyik nagy célját, hogy legyen hosszú ideig ő a nemzeti válogatott kapuvédője.

Kiemelt fotó: Independent Photo Agency / Alamy Stock Photo