A csapat, amelyik 134 évet várt az első bajnoki címére

Az észak-ír élvonalbeli bajnokságot rendszerint a belfasti csapatok uralják, már csak ezért is volt formabontó, hogy a Linfield, a Crusaders, a Cliftonville vagy a Glentoran helyett a 2022-2023-as szezonban a Larne FC, azaz egy vidéki együttes diadalmaskodott. A kiscsapat hosszú út végén ért révbe.

Elvesztett kupadöntők

Larne egy kikötőváros Észak-Írország északi részén, amelyet a 2011-es népszámlálás adatai szerint nagyjából 18 ezren laknak. A helyi labdarúgócsapatot 1889-ben alapította egy 26 fős társaság, akiket két katonacsapat egymás elleni mérkőzése ihletett meg. A csapat színei a piros és a fehér lettek, a címerében pedig egy hajó szerepel a város létfontosságú kikötőjére való utalásképpen. A Larne FC kezdetben a környező Ballyclare-ben és Doagh-ban található csapatok ellen lépett pályára, majd a századforduló után további csapatok alakultak meg a régióban. A labdarúgás egyre nagyobb teret hódított, különböző kupasorozatokban versenyezhettek, első sikerüket az 1901-es junior kupa elhódításával szállították.

A Larne 1923-ban csatlakozott a profi mezőnyhöz, nem sokkal ezt követően 1928-ban és 1935-ben egyaránt elvesztette az észak-ír kupa döntőjét. A második világháború után újra rendeződő bajnokságban kiszorult a legjobbak közül, ahol kizárólag belfasti csapatok kaptak helyet. Így aztán a csapat az úgynevezett Intermediate League küzdelmeihez csatlakozott és

Emellett számtalan további, kisebb kupasorozatban nyert trófeákat, de a legjobbak közé nem tudott felkerülni. Az egyesület 1972-ben újból csatlakozott a profik közé, ahol azonban kevesebb siker részese lehetett. Onnantól kezdve további négy alkalommal szerepelt a kupadöntőben, de valamennyit elvesztette, éppúgy, mint a két Ligakupa-finálét is (1992, 2004). A csapat országszerte az elbukott döntőiről lett ismert.

Az újkori sikertörténet

2008-ban a csapat nem tudta teljesíteni a profi induláshoz szükséges kritériumokat, így ismét csak az alacsonyabb ligákban állhatott rajthoz. Nyolc ínséges esztendő után újra engedélyt kapott az országos másodosztályban való szerepléshez, néhány év múlva meg is nyerte a küzdelmeket, és feljutott a legmagasabb osztályba.

A 2017-ben kinevezett pályakezdő tréner, Tiernan Lynch a kezdetektől fogva kiegyensúlyozott munkát végzett, a most 43 éves szakember napjainkban is a Larne vezetőedzője. Az egykori utánpótlás játékos nem rendelkezik jelentős labdarúgómúlttal, edzői tanulmányait az Egyesült Államokban végezte, kinevezése előtt négy éven át a Glentoran asszisztensedzője volt három különböző vezetőedző mellett.

2018 októberében a Purplebricks ingatlanügynökség társalapítója, Michael Bruce lett a csapat többségi tulajdonosa. Az üzletember segített ténylegesen profi körülményeket megteremteni a Larnénál: felújította a csapat otthonául szolgáló Inver Park stadiont, és folyamatos fejlesztéseivel támogatta a klub működését.

Tiernan Lynch (Forrás: belfasttelegraph.co.uk)

A fiatal tréner elismerően nyilatkozott a tulajdonos munkájáról, egy interjúban kiemelte, hogy mennyire jó viszonyban vannak egymással:

„Szerencsésnek érzem magam, hogy ilyen jó kapcsolatom van vele. Úgy érzem, hogy bármit meg tudunk beszélni és száz százalékban támogatja a munkámat. Az ember látja, hogy a magasabban rangsorolt bajnokságokban hetente rúgják ki az edzőket, nálunk azonban hosszú távú munka folyik.”

„Nem keresek milliókat. A feleségem is dolgozik, négy gyermekünk van. Úgy gondolom, hogy teljesen hétköznapi hozzáállásom van. Kizárólag a kemény munkában hiszek, aminek egyszer biztosan meg kell térülnie” – árulta el a szakember a hitvallásáról.

A csapat teljesítményének javulását mutatta, hogy a Larne a 2020-21-es szezonban megnyerte a régió csapatai számára kiírt County Antrim Shieldet, miután tizenegyesekkel legyőzte a Glentorant, és azóta további két alkalommal megvédte a címét a sorozatban. A 2020-2021-es és a 2021-2022-es kiírásban pedig egyaránt ötödik lett a bajnokságban és a rájátszásban mindkétszer kiharcolta az európai kupaindulás jogát, amelyek értelemszerűen a Larne valaha volt első nemzetközi megméretései voltak.

Előbbi alkalmával egészen szép menetelést mutatott be, a walesi Bala Town és a dán AGF Aarhus kiejtése után csak a Konferencia-liga selejtezőjének harmadik fordulójában állította meg a portugál Pacos de Ferreira. A tavaly őszi kaland rövid ideig tartott, hiszen az első fordulóban a gibraltári St. Joseph’s kiejtette őket.

A piros-fehérek a 38 forduló alatt 25 mérkőzést nyertek meg és nyolc döntetlen mellett csupán ötször kapituláltak. Lynch mester csapatának titka a stabil védekezés volt: a teljes szezonban mindössze 22 gólt kaptak, ami az egész mezőnyben a legkevesebb. A csapat 25 éves skót kapusa, Rohan Ferguson 23 találkozón hibátlanul őrizte a kapuját. A bajnok legjobb góllövői Lee Bonis (15 gól) és Paul O’Neill (13 gól) voltak, ők ketten az együttes összes góljának csaknem a felét szerezték.

(Forrás: nifootballleague.com)

A tulajdonos megfontolt koncepciója meghozta a várva várt eredményeket és a Larne évről évre folyamatos fejlődést mutatva elérte az eddigi csúcspontját. A bajnoki cím megnyerését követően a kisváros utcái piros-fehér színekben borultak, valóságos futball-láz tört ki a korábban legfeljebb epizódszereplőnek számító csapat környezetében. A helyi lakosok nagyon szerencsésnek tartják magukat, hogy megélhették a 134 éves klub valaha volt legnagyobb diadalát.

A Larne hőskölteménye a Bajnokok Ligája selejtezőjében folytatódhat, majd a következő idényben címvédőként vághatnak neki a hazai bajnokság küzdelmeinek, s elválhat majd, hogy az elmúlt kiírás csupán egyszeri csoda volt, vagy mostantól élcsapat lesznek hazájukban.

A szerző a Futballtangó nevű blog szerkesztője, további érdekességek, aktualitások az argentin és a dél-amerikai labdarúgás világából:

https://futballtango.blog.hu/

Kiemelt fotó: UEFA.com