A diósgyőri kosaraslányok álmodtak egy világot maguknak

Ha Miskolcról és a helyi sportéletről beszélgetnek az ország távolabbi szegletében élő sportbarátok, a legtöbben a labdarúgókra és a focimeccseken teremtett atmoszférára gondolnak az emberek. Tény, hogy a jelenleg másodosztályú futballisták iránti érdeklődést, nézőszámot többen elfogadnák a jelenlegi élvonal mezőnyéből is, ám tudnunk kell, hogy a borsodi megyeszékhely igazi sportváros, elvégre férfi jégkorongozói, női labdarúgó, női röplabdásai, női futsalosai és persze női kosarasai is egyaránt tagjai sportáguk élvonalának.

A férfi focisták mellett azonban hagyományosan kosarascentrumként lehetett definiálni Miskolcot, különösen az 1990-es években, amikor a DKSK háromszor is bajnoki ezüstéremig jutott egy Budapest, de inkább Nyugat-Magyarország uralta szakágban. A Miskolci Városi Sportcsarnok (később Generali Aréna) hétről hétre megtelt a kosarasok miatt, gyakran úgy kellett összefésülnie a mérkőzések kezdési időpontjait a labdarúgó- és a kosárlabda-szövetségnek, hogy ha pályaválasztó volt mindkét klub, akkor a szurkolók átérjenek egyik helyszínről a másikra, mert mindenki ott akart lenni mindkét helyen. Meccsre járni nem divat volt, hanem életforma és bizony a csarnok befogadóképességének korlátai miatt a meccsjegyet olykor aranyárban mérték egy-egy Pécs vagy Sopron elleni rangadó előtt a csarnok környékén korzózó jegyüzérek.

A DKSK 1992-ben bajnoki ezüstérmet szerzett csapata (Forrás: boon.hu)

A 2000-es évek elején sem hagyott alább sokkal a szenvedély, közel telt ház előtt játszott a DKSK és próbált versenyre kelni a riválisokkal, talán sokan jól emlékeznek ma is Csávás Andreára, Bukovszki Mónikára, Brosovszky Mónikára vagy Brankica Hadzsovicsra, akik akkoriban még a focistáknál is nagyobb sztárok voltak a városban.

2007-re elfogyott a pénz, a klub lényegében megszűnt, a csapatot gyakorlatilag a Miskolc Városi Sportiskola tartotta lélegeztetőgépen és életben, hogy legalább alsóbb osztályban versenyezni tudjon egy fiatal, helyi kerettel. 2013-ban a szakosztályt felkarolta a DVTK, mint regionális multisportklub, így a korábbiaknál sokkal nagyobb anyagi biztonságba került a szakosztály és nem csak múltja, de jövője is lett hirtelen. A csapat talán egy kicsit gyorsabban fejlődött a vártnál, és a spanyol Maikel López vezetésével mind a bajnokságban, mind a Magyar Kupában ezüstérmes lett a 2014–2015-ös idényben. Egy évre rá trófeát szerzett a csapat (mindössze a harmadikat fennállása során), miután hazai környezetben 69-60-ra legyőzte a Sopront a Magyar Kupa fináléjában.

Czank Tímea (középen) a Magyar Kupa újdonsült győzteseként 2016-ban (Forrás: nso.hu)

Az ezt követő időszak a csapat újjáépítéséről szólt, névadó szponzort is váltott az együttes, és főleg fiatal magyar játékosokkal igyekezett megragadni az élmezőnyben, de ez nem, vagy csak részben sikerült. A népszerű Lópezt a szlovák Stefan Svitek, a korábbi magyar szövetségi kapitány, majd a fiatal Földi Attila váltotta a DVTK kispadján, de 2021 decembere óta a szakmai igazgató, Völgyi Péter látja el a vezetőedzői feladatokat, sokadszor bizonyítva, hogy az egyik legjobb magyar edző.

2022-ben ismét Magyar Kupát nyert a DVTK, egy drámai, hosszabbításos, Sopron elleni győzelmet követően, majd ősszel átverekedte magát a selejtezők okozta kihíváson, és az izraeli Ramla (80-54), valamint a török Botas (75-54) legyőzésével története során először kvalifikálta magát a legrangosabb európai klubsorozat, az Euroliga főtáblájára (amelynek történetesen a Sopron Basket a címvédője pillanatnyilag).

Ahogyan a csapat fejlődésében fontos mérföldkő volt Völgyi kinevezése, úgy a klub fejlődésének életében is jelentős lépés volt, hogy a tisztességesen megöregedett Generáli Arénából átköltözhetett a szakosztály az új otthonába, a DVTK Arénába, amely közel 4000 nézőnek kínál korszerű szórakozást, legyen az sportesemény, vagy egyéb rendezvény. A hazai pálya előnye pedig nem csak holmi ócska szájhagyomány Miskolcon, de jelen sorok írásakor még hazai környezetben veretlen az Euroligában az együttes, tehát a csapat a szurkolókkal együtt építi a bevehetetlen erődítmény mítoszát.

Ebben a korszerű csarnokban korszerű kosárlabdát játszó csapat is formálódik (Forrás: dvtkarena.hu)

Az előzetesen a legtöbb fogadóiroda és szakértő szerint pofozógépnek tartott DVTK HUN-Therm alaposan rácáfolt a várakozásra, és miután megszorongatta a sorozatban rutinos résztvevőnek számító olasz Familia Schiót (90-82, hosszabbítás után, erősen lejtő hazai pálya mellett), egy ponttal legyőzte a belga Mechelent hazai környezetben (79-78). Igaz ezután kikapott Sopronban, majd Törökországban a Mersintől és Spanyolországban az Avenidától, de idegenben nyert a spanyol Girona és a már említett Mechelen vendégeként, ráadásul hazai környezetben legyőzte a tapasztaltabb francia Landes csapatát és visszavágott az olasz Schiónak is (65-63).

Kilenc mérkőzés után tehát nemhogy csoportja végén kullog a magyar együttes, de versenyben van a továbbjutásért, amelyhez a nyolcfős csoport legjobb négy helyezettje közé kellene beverekednie magát, de ettől egyáltalán nincs messze, főleg ha azt nézzük, hogy az utolsó öt meccséből négyszer is itthon játszik és csak a már egyszer legyőzött francia riválisához utazik. A realitás persze nem a Diósgyőr sikerét ígéri, de ebben a szezonban ez a csapat nem igazán foglalkozik azzal, hogy mi reális és mi nem.

Nem pofozógép, sőt kilenc játéknap után hajszálnyira a továbbjutástól a DVTK (forrás: Fiba.com)

Az eredményekről már volt szó, az edzőről is írtunk, a sikereket már említettük, de a játékosokat még nem érintettük. A csapat első számú sztárja és legjobbja, a Puerto Ricó-i válogatott Arella Guirantes, aki kitűnően szervezi a csapat játékát, jól érez rá, mikor melyik figurát érdemes elővenni a repertoárból, ráadásul akkor sem jön zavarba, ha egyedül kell befejeznie egy akciót. Nem csoda, hogy a 2022-es ausztráliai világbajnokságon beválasztották a torna második számú All Star-csapatába is, miként az sem, hogy gyakorta esélyes az Euroligában a hét játékosa címre.

Apropó, Ausztrália! Guirantes mellett megbízhatóan termeli a pontokat az a Darcee Garbin, aki a rendező válogatottal bronzérmet nyert a tavalyi seregszemlén, és a nemzetközi porondon idén 11,3 pontot átlagol. Guirantes másik oldalán nagy segítség általában a montenegrói Milica Jovanovics, aki igazi húzóember a csapat legrutinosabb tagjaként, mellette az öltözőben is vezető személyiség. Ez azért fontos, mert ott vannak a jobbára magyar, saját nevelésű fiatalok a keretben, mint a center Vég-Dudás Anna, a hátvéd Oláh Fruzsina, az irányító Bacsó Zsófia, esetleg az erőcsatár Kiss Angelika, akik már ennek az évezrednek a szülöttjei, így nem baj, ha megfelelő kezekben vannak az idősebb csapattársak között.

Arella Guirantes, a DVTK játékának fazonszabásza (Forrás: fiba.com)

Szintén csapatában tudhatja Völgyi Péter a liga egyik legképzettebb testvérpárját, Aho Nina és Aho Tyra Nolwenn személyében, akik hamarosan a magyar válogatott megkerülhetetlen tagjai lehetnek, csakúgy mint a még nagyon fiatal és épp sérüléssel küszködő Toman Petra, aki a tavalyi, debreceni U17-es világbajnokságon lett az addiginál is szélesebb körben ismert. Kányási Veronika és Bernáth Réka nem helyi erők, de lassan azzá szereti őket a publikum, ez pedig az egyik legnagyobb elismerés arrafelé, míg a palánk alatt az angol Cheridene Green szívós munkája is kell ahhoz, hogy a diósgyőriek eséllyel menjenek az esetleges lepattanókért, második labdákért. Nemrég csatlakozott a kerethez a litván Monika Grigaluskyte, aki nem akármilyen helyeken űzte ezt a sportágat korábban (Mersin, Galatasaray, Schio, Brno) és egyelőre Miskolcon is nagy fogásnak tűnik.

Völgyi Péter nem csak az utánpótlás-válogatottnál, de a DVTK-nál is jó irányt mutat a játékosainak (Fotó: origo.hu)

Miskolcon tehát újra magasra szökött a kosárlabda okozta láz, és ha ebben a pillanatban a Sopron nem is tűnik magától értetődően megelőzhetőnek, egy-egy meccsen van keresnivalója ellene is a csapatnak. A bajnokságban és a kupában is nyilván szeretnének döntőzni a piros-fehérek, az Euroligában pedig öt mérkőzéssel a vége előtt még a saját kezükben a sorsuk, különösen ilyen impozáns hazai mérleggel. Ha pedig így folytatják, talán újra visszatérnek azok az idők, amikor a jegyüzérektől is csak aranyáron lehet majd hozzájutni a diósgyőri lányok meccsjegyeihez…

Kiemelt kép: WBasket