A DVSC ismét megmutatta, hogyan kell partiban lenni a Fradival, de ezúttal ez is kevés volt a pontszerzéshez
Az OTP Bank Liga 20. fordulójának kiemelt rangadóján Debrecenbe látogatott a Ferencvárosi TC. A két csapat legutóbbi, a Groupama Arénában 2–2-es döntetlennel végződött mérkőzése is jelezte, hogy a bajnokcsapatnak jóval nehezebb dolga lesz, mint az előző körökben az MTK, illetve a Kisvárda ellen.
A Debrecen az elmúlt mérkőzések tapasztalatai alapján az a csapat, amely a leghatékonyabban tudja felvenni egy-egy mérkőzésen a versenyt a regnáló bajnokkal szemben (hosszabb távon alkalmatlan az FTC-vel versenyezni, mert jelentősen gyengébb játékosállomány áll a szakmai stáb rendelkezésére), mégpedig azért, mert képes Megyeri Balázs kapujától távol megfékezni a Ferencvárost.
Ezzel szemben például az MTK azt a taktikát választotta, hogy visszaállt mélyen védekezni, amelynek következményeként a Fradi rengeteg beadással próbálkozhatott, ami abszolút nem előnyös, ha olyan előkészítők vannak az ellenfél soraiban, mint Marquinhos vagy Mohammed Abu Fani, a befejezők közül pedig elég Varga Barnabást megemlíteni, aki hétközben úgy fejelgetett, mintha a strandon lenne.
A másik fontos tényező abban, hogy a többi csapathoz képest a Debrecen jelenleg versenyképesebb 90 percen át az FTC ellen, hogy a zöld-fehérek agresszív letámadása ellenére képes hosszabb ideig megőrizni a labdát. Ezzel szintén elkerülheti, hogy folyamatosan nyomás alá helyezze őket Dejan Sztankovics csapata.
A Fradi az elvesztett labdát igyekezett magasan visszaszerezni, Kristoffer Zachariassen támadta Ferenczi Jánost, akinek nem volt túl sok passzopciója. A belső védők rendezetlenül helyezkedtek, nem voltak elég közel. Brandon Domingues visszalépett segíteni, de ez valójában csak azt a célt szolgálta, hogy egy irányváltást követően tempóelőnybe kerüljön Cebrail Makreckisszel szemben. A Loki játékosai ilyen esetekben rendszeresen a centert keresik, méghozzá laposan. Ezúttal Bárány Donát volt a célember, aki remekül készítette le a labdát az előnyben érkező Dominguesnek.
Végül Domingues eladta a labdát, de a DVSC-re jellemző a visszatámadás. Ezúttal is a labdavesztést követően megpróbált azonnal labdához jutni. Bárány harcossága és Ibrahim Cissé meggondolatlansága mellett viszont ki kell emelni, hogy azért is volt képes a hazai csapat villámgyorsan lövőhelyzetet teremteni, mert sokan maradtak fent.
A gyorsan megszerzett vezetést követően is maradt a Loki részéről az intenzív letámadás. A hazaiaknak az egy az egy elleni presszingeléssel sikerült zavart kelteniük a ferencvárosi támadásépítésben.
A Ferencváros a debreceni letámadást sokszor megpróbálta átívelni, elsősorban Varga Barnabást célba véve. Ugyan Varga 16-ból tíz fejpárbajt megnyert, ami remek mutató, de a társaknak gyakran nem sikerült begyűjteniük a labdákat, emiatt ez a megoldás sem bizonyult túlságosan hatékonynak. A másik opció a szélen történő építkezés volt, ami pedig a Ferencvárosra jellemző. A nemzetközi mérkőzéseiken is sokszor igyekeztek a vonallal párhuzamos passzokkal előre haladni, de Debrecenben ez sem volt igazán működőképes. Azonban a Ferencvárosnak nem kell feltétlenül sok időt az ellenfél támadóharmadában töltenie.
Az egyenlítő találatot megelőzően a Ferencváros túltöltötte a pálya bal oldalát. A jobb oldali nyolcas pozícióban futballozó Stjepan Loncar is teljesen kihúzódott az oldalvonal mellé, ahol Abu Fanival és Marquinhosszal próbált kooperálni. Ezáltal a debreceni tizenhatos kiürült, Vargának óriási tere nyílt, ráadásul egy az egyben maradt Meldin Dreskoviccsal, akinek a fejmozgásán nyomon követhető volt, hogy végig a labdát figyelte, csak egyszer nézett a lehetséges érkezőkre, de Vargát ekkor sem vette észre, mivel a vak oldalán helyezkedett, így a góllövőlista éllovasa könnyedén tudott elszakadni őrzőjétől és a rá jellemző magabiztossággal bólintott a kapuba.
Varga gólját követően is a Debrecen jobb oldali védekezése volt sebezhetőbb, főleg Marquinhos agilis játékának köszönhetően alakult itt ki több veszélyhelyzet. A brazil szélsőről ebben az idényben minden mérkőzésen muszáj megemlíteni, hogy óriásit fejlődött. Stabil helye van a Fradi kezdőjében, csak a bajnokságban 17 mérkőzésen kilenc kanadai pontnál jár (öt gól és négy gólpassz), és övé a harmadik legtöbb cselkísérlet is.
A második félidő elején Marquinhos alakított ki helyzetet, majd a 74. percben szintén balról kanyarította a labdát Zachariassen fejére, aki szinte lemásolta Varga mozdulatát.
Ezúttal nem volt szükség a túltöltésre, sőt a debreceniek létszámban is megvoltak, de rossz volt a területmenedzsmentjük, távol helyezkedtek a norvég középpályástól, így ő is zavartalanul fejelhetett.
Összességében elmondható, hogy az ilyen és ehhez hasonló mérkőzések remek hírvivői a magyar bajnokságnak. Végig nyílt volt a találkozó, mind a két csapat proaktívan játszott. A Debrecen a veresége ellenére is bizonyította, hogy nem szükséges alkalmazkodnia a Fradihoz, a saját stílusával is felveheti a versenyt, még ha ez most nem is járt pontszerzéssel.
Kiemelt fotó: MTI/Czeglédi Zsolt
Szerző
