A formációk csak telefonszámok, ha a játékos technikai tudása nem tökéletes – Atalanta

Egy, a topfutball történéseit kevésbé követő számára az Atalanta megjelenése a Serie A élmezőnyében, illetve a Bajnokok Ligájában meglepetés lehet. És, ha tágabb perspektívából nézünk rá a klubra, akkor ez az érzet teljesen jogos: a 2010-es évek elején a bergamói együttes komoly anyagi nehézségekkel küzdött, ráadásul a 2000 és 2010 közötti időszakban többször esett ki a másodosztályba. Az az út – és ez már a szűkebb perspektíva –, amin az Atalanta ma is jár, 2010-ben kezdődött, amikor is Antonio Percassi újból átvette (korábban 1990 és 1994 között volt elnök, előtte pedig 110 alkalommal lépett pályára a csapatban) a klub irányítását.

Később pedig érkezett a csapat vezetőedzője, Gian Piero Gasperini. A külső szemlélő számára innentől kezdve válnak láthatóvá a sikerek: az Atalanta az olasz bajnokság három egymást követő idényében végzett a dobogón, továbbá kétszer játszott Olasz Kupa-döntőt. Emellett sikeres hátországot tudhat maga mögött: a klub különböző korosztályos csapatai 1991 és 2014 között 17 országos bajnoki címet nyertek. A Primavera, azaz a második számú csapat az elmúlt két szezonban egyaránt megnyerte a bajnokságot.

A sikerek mögött nemcsak az áll, hogy jól építették be az akadémián végzett fiatal játékosokat az első csapatba, de jól működő játékos-megfigyelő hálózatuknak köszönhetően olyanokban láttak lehetőséget, akikben mások nem. Hogy ez a felfogás mennyire sikeres, azt két tényező jól mutatja:

▪amikor Percassi 2010-ben átvette a klubot, a bevételek 38 millió euró körül mozogtak, 2020-ban ez az összeg már 241 millió euróra nőtt;

▪a Sporttudományok Nemzetközi Központjának (CIES) ez év februári riportja rámutat: az Atalantában nevelkedett, majd eladott játékosok átigazolásából beszedett összeg 211 millió euró. Ezzel az olasz klub e lista 7. helyén áll, olyan csapatokat megelőzve, mint a Chelsea, a Flamengo, a Sporting vagy a Liverpool. Olyan játékosokat értékesítettek az elmúlt években, mint Franck Kessié, Dejan Kulusevski, Amad Diallo, Musa Barrow, Alessandro Bastoni vagy épp Mattia Caldara.

Forrás: Sidea

Minden csak rendszerben működik

Az Atalanta elnöke, Antonio Percassi azonban következetes. Mint korábban elmondta, az edző igényei alapján igazolnak, de nem mennek egy meghatározott összeg fölé. Fontos a könyvelést egyensúlyban tartani, ebben pedig kiemelt szerepet kap az utánpótlás-nevelés. Az elv elméletben egyszerű: olcsón „előállítani”, a lehető legdrágábban értékesíteni. Ehhez szükség van arra, hogy a nevelői munka a lehető legmodernebb körülmények között történjen. És ez a folyamatos fejlesztéseknek köszönhetően adott is – egy immár egy több mint 10 millió eurót érő létesítményben.

A zingoniai edzőközpont magába foglalja a teljes utánpótlást: a 17 csapattal és a 367 igazolt játékossal és négy modern edzőpályával. A főépületében 40 hálóterem, wellness- és masszázs szoba, jégmedencék, úszómedencék, korszerű edzőtermek, tárgyalótermek, irodák és egy raktár található.

De milyen elvet követ Olaszország legjobb utánpótlás-műhelye? Az Atalanta szakmai vezetése sokat merített az Ajax-filozófiából. „Nagyon tetszik, ahogyan az Ajax a fiatal játékosokkal bánik. Nem érdeklik őket a pályán elért eredmények, csak az, hogy minden fiataljuknak megmutassák, hogyan kell játszani” – fogalmazott az olasz klub korábbi akadémiai igazgatója, a 2019-ben elhunyt Mino Favini. (A halála után róla nevezték el a zingoniai edzőközpontot – a szerk.)

Míg Stefano Bonaccorso, a klub scoutja máshonnan közelített a neveléshez:

„Felejtsük el az alakzatokat és formációkat, 3-5-2, 4-3-3, 4-5-1, ezek mind csak telefonszámok, ha a játékosok nem tudják technikailag tökéletesen végrehajtani a feladatot.”

Bergamóban tehát jól tudják, a legfontosabb a technikai képzettség, erre épül rá a fizikum, az atletikusság és a taktika. Nem véletlen, hogy 14 éves korukig a fiatalok minden gyakorlatot labdával végeznek. A pályán betöltött szerepkörök, a posztspecifikus képzés csak ezt követően jön.

Forrás: Sidea

Mert mindennek, ami a labdával történik, automatikusnak kell lennie, csak ezután lehet megtenni a következő lépést.

A képzés nagy halmazában tizenkét részhalmazt határoztak meg a technikai-taktikai felkészítéstől kezdve a pszichológián át egészen a rehabilitációig. Mindegyik területnek megvan a maga felelőse, aki a legfiatalabbaktól kezdve az U19-es csapatig meghatározza az irányelveket.

„Itt Zingoniában egy igazi családra leltem, és ez nagyon sokat segített abban, hogy alkalmazkodjak az olasz futballhoz, amely teljesen más, mint a brazil. A felkészülésben is sok különbség van: Olaszországban minden gyorsabb, soha nem maradsz egy helyben. Az edzések rövidebbek, de sokkal intenzívebbek is. Minden nap edzünk a konditeremben a bemelegítés és az erősítés miatt egyaránt: ez elengedhetetlen ahhoz, hogy elérjük a megfelelő fizikai és atlétikai állapotot, és hogy azt a szezon teljes időtartama alatt fenntartsuk. Amikor még gyerek vagy, nem igazán érted, hogy milyen előnyökkel járhat egy ilyen edzés, akkor csak a labdával szeretnél játszani. Amikor megérted, hogy a modern futballban a fizikai felkészültség elengedhetetlen, és hogy ez jót tesz neked, akkor azt is megérted, hogy ezt egyszerűen csinálnod kell, még akkor is, ha ez kemény munkával jár, és nem szereted”

– fogalmazott még 2019-ben a Sidea honlapjának Rodrigo Guth, aki jelenleg a holland élvonalban szereplő NEC Nijmegen labdarúgója.

Az Atalanta utánpótlásban elért sikerei mögött egy széles merítési bázis áll: rengeteg kis egyesülettel állnak szerződésben, akik pénzt, felszerelést és különböző támogatást kapnak a tehetséges játékosaikért. Egy tavalyi adat szerint az Atalanta „Football Schools Projects”-jének keretében 4 oktatási központ, 11 partnerklub, és 78 hozzájuk tartozó klub működik Olaszország-szerte.

Kölcsönből kölcsönbe

Tehát az Atalanta sikerei összetettek: a kiépített scouting-hálózat megtalálja és kiválasztja a tehetségeket, majd az akadémián dolgozó szakemberek a nevelésre, az egyes játékosok egyéni fejlődésére koncentrálnak – és nem az eredményre.

De akad még egy tényező, amit érdemes megemlíteni. Ez pedig, amit az angol szaksajtó „loan-army”-ként nevez. Évről évre egyre több olyan labdarúgó van, aki az akadémiai évei után (a fenn idézet Rodrigo Guth is ide tartozik) nem az Atalanta, hanem más olasz vagy külföldi klub első csapatához kerül. Ahogy arról az Athleticen James Horncastle ír, a Serie A klubjai átlagosan 25 játékost adtak kölcsön más csapatoknak a 2020-2021-es szezonban (ez egyébként a legtöbb az európai bajnokságokat tekintve), az Atalanta ebből a mezőnyből jócskán kiemelkedik:

Az Atalantánál úgy gondolják, ha nem is vásárolják meg a játékosaikat, ők legalább folyamatosan játékban maradhatnak, tovább fejlődhetnek.

Az UEFA új szabályozása azonban jelentősen módosíthatja ezt az elvet. A 2022-2023-as idényben már csak nyolc futballistát adhat kölcsön egy klub. Ez pedig újra több lehetőséget adhat az akadémián nevelkedett focistáknak, mert, ahogy az U19-es csapat erőnléti edzője, Alberto Pasini fogalmazott:

„az Atalantánál – annak ellenére, hogy az első csapat nem várt eredményeket ért el – az akadémiát még mindig a klub legfontosabb részének tartják, és ez a felfogás, amióta itt dolgozom, az idő múlásával csak egyre inkább erősödött.”