A Formula–E az autóipar laboratóriuma és egyben a jövő motorsportja

Minden egy apró olasz étteremben kezdődött Párizs szívében 2011-ben, amikor is Jean Todt, a Nemzetközi Automobil Szövetség (FIA) elnöke Alejandro Agag spanyol üzletember és Antonio Tajani olasz politikus elé tárta ötletét és az elektromos széria tervezetét. Tajani legfőbb célja a hibrid és elektromos rendszerek bevezetése volt az autóiparba annak érdekében, hogy csökkentse a gépjárművek által kibocsátott szén-dioxid mennyiségét. Agag, aki korábban saját csapatot is üzemeltetett az együléses juniorkategóriákban, támogatta Todt felvetését, így bele is kezdett a széria megszervezésébe.

2014 szeptemberében tíz csapat részvételével útjára is indult a Formula–E Peking utcáin. Az első szezonban a háromszoros F1-es világbajnok fia, Nelson Piquet Jr. diadalmaskodott, 2021 óta pedig a világbajnoki státuszt is elnyerte a sorozat. Az első pilóta, aki világbajnoknak mondhatta magát, Nyck de Vries volt. A holland idén kezdi meg első teljes szezonját a Formula–1-ben, rajta kívül pedig még számos volt F1-es versenyző megfordult az FE mezőnyében, például Felipe Massa, Pascal Wehrlein, Sébastien Buemi, Stoffel Vandoorne és Jean-Éric Vergne.

Egyedi szabályok – videójáték élőben?

A sorozat nagyon hamar belopta magát az autósport rajongóinak szívébe, ez pedig nem csak annak volt köszönhető, hogy a méltán népszerű és legendás Formula-1 modern, környezetbarát verziója. Kifejezetten vonzó a fiatal szurkolók körében, hiszen többen állítják, hogy különleges szabályainak köszönhetően az FE nagyban hasonlít egy való világban játszódó autós videójátékra.

Ezen mód aktiválásához a pilótáknak el kell hagyniuk a megfelelő versenyívet, amelynek következtében ellenfeleik könnyedén megelőzhetik őket a pályán, a mód aktiválása viszont plusz energiával jár, ezáltal az adott versenyző pár percig gyorsabb iramot tud diktálni, mint a többiek, így vissza tudja szerezni az elvesztett pozíciókat.

Természetesen felmerült az a probléma, hogy a híresebb versenyzők minden hétvégén taroltak a szavazásokon, így hétről hétre ugyanazok kapták meg a plusz segítséget, ezért a 2022-es szezon volt a fanboost utolsó éve a sportban. Az is csoda, hogy ilyen sokáig megmaradt, hiszen már a bevezetésekor, 2016-ban többen úgy gondolták, hogy bizonyos versenyzők manipulálják a szavazások kimenetelét. A korábbi FE-pilóta, Daniel Abt többször kifejezte nemtetszését a fanboostot illetően, és felvetette annak a lehetőségét, hogy némely csapatok pénzért vesznek szavazatokat online robotoktól.

„Nem azért mondom ezt, mert egy lúzer vagyok, hanem mert tudom, hogy így van, valaki mondta nekem. Egyértelműen van valamilyen probléma. Furcsa módon minden szavazatuk 12 kínai városból érkezett, biztos hatalmas szurkolótáboruk van ott… És a Formula–E tud róla, csak nem tudnak semmit sem tenni ellene, mert nem tudják bizonyítani. Katasztrófa, nagyon elszomorít”

– idézte a német versenyző szavait a The Race szakoldal.

A környezettudatosság jegyében a gumik kérdése is merőben eltér az F1-től. A Formula–1-ben minden hétvégén több szett versenygumi áll az istállók rendelkezésére, azon belül is három különböző keménységű és kétféle esős keverék. Ezek egy használat után soha többet nem térnek vissza a versenypályára, ezáltal pedig hihetetlen mennyiségű szemetet termelnek a csapatok. A Formula–E-ben csupán egy keverék létezik, amely így azt jelenti, hogy az időmérőn és a futamon, napos időben és esőben is ugyanazt a szettet használják a pilóták, a használt abroncsokat pedig a széria hivatalos partnere, a Hankook teljes mértékben újrahasznosítja.

(Forrás: Formula E)

Száguldás a városi pályákon – Budapest is beszállna

A versenysorozat különlegessége, hogy a futamokat szinte mindig városi pályákon tartják, a motorsport szerelmeseinek nagy része pedig imádja ezeket, hiszen a különleges elhelyezkedésű aszfaltcsíkok szűkös kanyarjaikkal és technikás vonalvezetéseikkel szinte mindig olyan versenyeket produkálnak, amely közben egy szurkoló sem marad ülve. A versenyzők részéről különösen komoly koncentrációt igényelnek ezek a pályák, hiszen egy apró hiba is autótörést és akár tömegbalesetet is eredményezhet. Emiatt is gyakoriak a kaotikus, fordulatos ePrix-k (a Grand Prix elektromos megfelelője). Az ikonikus monacói utcák, a berlini Tempelhof repülőtér, New York, Fokváros, Róma és London – csak néhány azok közül a nagyszerű helyszínek közül, amelyek megtelnek egy hétvégére nyüzsgéssel és az elektromos versenyautók egyedi, űrhajókra hajazó zajával.

A hosszú egyenesekkel telepakolt pályának hála a Formula–E csapatai megmutathatták, milyen nagyszerű tempót képesek diktálni ezek az elektromos autók. A fokvárosi ePrix időmérőjén született meg a sorozat történetének leggyorsabb köre: az újonc Sacha Fenestraz közel 155 km/h átlagsebességgel szerezte meg a rajtelsőséget.  

A Formula–E növekvő népszerűsége azt is jelenti, hogy nagyot profitálhatnak egy futam rendezéséből az ezeknek otthont adó városok. Jean Todt 2019-ben már szót ejtett egy budapesti ePrix lehetőségéről, a kivitelezés viszont egyelőre nem halad, noha minden évben újabb és újabb helyszínekkel bővül a versenynaptár. A tervek szerint a Városligetben zajlana a futam, a főváros ezen része már úgyis gazdag motorsportos múlttal rendelkezik, az 1960-as években több túraautó-versenyt is rendeztek ott.

Az innovációk bajnoksága, így segít az autóiparnak a Formula–E

Jaguar, DS, Porsche – csak három azon világhírű autógyártók közül, akik saját csapattal rendelkeznek az FE-ben. A marketing szemponton kívül a technikai fejlődés és az újdonságok tesztelése is ösztönzi a gyártókat arra, hogy részt vegyenek az egyébként hatalmas financiális befektetéseket igénylő sportszériában.

„Az elektromos járművek globális elterjedésének támogatása volt a legfőbb oka a bajnokság megalkotásának” – mondta Julia Palle, a Formula–E fenntarthatóságért felelős igazgatója a The National oldalnak. – A motorsport egy fantasztikus platform a különböző technológiák fejlesztésének, és mi igyekszünk átültetni a versenyautókban használt technológiákat az utcai autókba, amelyeket később akár mi is vezethetünk. A Jaguar például pár hónapja létrehozott egy szoftverfrissítést az összes I-Pace-ügyfelének, amelyet egy az egyben a Formula–E-ben tanultak alapján készítettek.” 

Az elektromos autógyártók között éllovasnak számító Jaguar már a hetedik szezonját teljesíti a versenysorozatban, ez idő alatt nyolc futamgyőzelmet és öt pole-pozíciót szerzett a brit alakulat. „Olyan ez, mint egy való világban végigvitt teszt, egy gyorsan működő laboratórium. Amikor 11 másik csapattal versenyzel, akik azért dolgoznak nap mint nap, hogy legyőzzenek téged, akkor igazán igyekszel egyre inkább fejleszteni az általad használt technológiát” – nyilatkozta Phil Charles, a Jaguar csapatának technikai menedzsere. Kollégája, a versenymérnökként dolgozó Jack Lambert a „jövő mobilitásának technikai demonstrátorának” nevezte a szériát.

(Forrás: Formula E)

Nem meglepő tehát, hogy a Formula–E népszerűsége és az elektromos járművek eladása kéz a kézben növekszik. Sorozatban második éve regisztrált rekordnagyságú nézettséget a bajnokság:

Az elektromos járművek eladása eközben kétszeresére nőtt 2020-ról 2021-re, az autós piac eladásainak immár 8,3 százalékát tette ki.

A Formula–1 1950 óta íródó történelméhez képest a sportág elektromos kistestvére még gyerekcipőben jár, újításainak és a motorsportok világában eddig példátlan környezettudatos hátterének köszönhetően viszont mindössze pár év alatt egy hihetetlenül gyorsan fejlődő, fiatalos versenysorozattá nőtte ki magát. Manapság egyre égetőbb téma a bolygónk védelme, a Formula–E formájában pedig végre képes volt az autósport egy természetbarát kompromisszumot találni a két, eddig összeegyeztethetetlen véglet között.

Kiemelt fotó: Motorsport.com