A frankfurti scout nagy útja Afrikától Watfordig – Ben Manga

Az angol futball vonzereje a labdarúgás minden területén érzékelhető, hiszen nem csak a játékosok igazolnak előszeretettel a szigetország klubjaiba, hanem a jelentős tudású szakembereket is könnyedén el tudják csábítani a többi országból, legyen szó edzőről, scoutról vagy bármilyen más pozícióban lévő munkatársról.

A december nagy meglepetését Ben Manga okozta, aki az Európa liga-győztes és BL-ben szereplő Eintracht Frankfurt Director of Professional Football pozícióját hátrahagyva a Championshipben szereplő Watford FC technikai igazgatója lett. Az egykori balhátvéd a visszavonulása után sok szerepben kipróbálta magát, de talán a scouting terén alkotott igazán maradandót, amit a német együttesnél előléptetéssel értékeltek, ő pedig nem is okozott csalódást, ám egy angliai lehetőség számára is túlságosan vonzó volt ahhoz, hogy elhagyja azt, amit felépített, és bevállalja a költözést.

Bienvenido „Ben” Manga Ubenga 1974. február 11. született Batában, Egyenlítői-Guinea Litoral tartományának egyik kikötővárosában. A válogatott balhátvéd Németországban vált profi futballistává, és bár a legmagasabb szinteken sosem tudott megragadni a sérülései miatt, alacsonyabb osztályokban játszott, ám mivel ott is sokszor harcképtelenné vált, fiatalon felhagyott a játékos-karrierrel.

Utolsó állomáshelye az Alemannia Aachen volt, ahol aztán a scouting felé irányult a figyelme, és el is helyezkedett ebben a szakmában. Időközben kipróbálta magát edzőként is az utánpótlásban, de ez nem különösebben jött be neki, viszont remek tapasztalatokat szűrhetett le a fiatal labdarúgók fejlődéséről, megtanulta, mi az, amiben edzőként elő tudja segíteni a fejlődésüket, illetve mi az az alapkészség, amit jobb, ha már korábban elsajátítanak a fiatalok.

Az Alemannia Aachen U17-es együttesének 2010-es csapatképe, a középső sorban jobbról a második Manga (Forrás: Alemannia Aachen)

Nyolc esztendő után hagyta el a klubot, hogy 2011-ben elfogadja a TSG Hoffenheim ajánlatát, mint scout. Valamivel több mint egy év után elcsábította őt a VfB Stuttgart, ahol aztán négy éven át dolgozott Fredi Bobic sportigazgató mellett, egyre magasabb szintre emelkedve. Amikor Bobic elfogadta az Eintracht Frankfurt ajánlatát, akkor Manga számára fenntartotta a vezető scout állást, ahol kiteljesedett. 2021-ben az akkori vezetőség leváltásakor megkapta a Director of Professional Football pozíciót, amely egyfajta hibrid szerepkör volt az ő esetében, mert egyszerre volt felelős a keret tervezéséért, de továbbra is ő maradt a vezető scout és sportigazgatói feladatokat is ellátott. Utóbbiban nagyobb szerep hárult a Lipcséből elcsábított Markus Kröschére, akivel Manga megosztozott a keret tervezésének feladatain is.

A most 48 éves szakember fő profilja egyértelműen a fiatal tehetségek felkutatása, ezzel töltötte el a legtöbb időt. A frankfurti időszaka alatt olyan játékosok felfedezése és „megkörnyékezése” köthető a nevéhez, mint Tuta, Rodrigo Zalazar, Evan Ndicka vagy épp Randal Kolo Muani. Előbbi kettőt talán érdemes külön is kiemelni, a brazil bekket 16 éves kora óta figyelte és közeli, mondhatni baráti kapcsolatot ápol a játékossal, akit a Sao Paulo U20-as csapatából szerződtetett a klub, míg az uruguayi középpályás noha nem ragadt meg az Eintrachtban, de őt a Málaga CF utánpótlás-csapatából igazolták, miután majd két évig tartotta rajta a szemét a kiváló scout.

„Fel kell ismerni azt a fajta potenciált, amit akkor lehet kihozni egy játékosból, hogy ha jobb szakemberek foglalkoznak vele. Mindig azt kell látnom, hogy bár egy-egy játékos még nincs a Bundesliga szintjén, de megvan benne a lehetőség, hogy ezt az ugrást megtegye a jövőben.”

Manga (középen) baráti kapcsolatot ápol az általa felfedezett Tutával (Fotó: Arne Dedert/dpa)

Mikor megkapta a vezető scout feladatkörét, akkor a már meglévő saját hálózatát igyekezett egyesíteni azokéval, akik a klubnál az irányítása alá kerültek. A közös irányelvet ő szabta meg, és bár ezzel nem értett egyet mindenki az első időszakban, végül a szkeptikusok is belátták, hogy megvan a tapasztalata, illetve jó a hatékonysága a kiválasztás terén, és ez meg is alapozta azt, hogy bízzanak benne.

„Ebben a szakmában mindenki sokat utazik, szükség van egy kiépített hálózatra, mely során a kialakult kapcsolati rendszer segíti a munkát adatokkal, információkkal, ötletekkel. Ám nem mindenki hajlandó az alacsonyabb osztályok vagy épp az utánpótlás-bajnokságok meccseire elutazni, mert úgy gondolják, hogy az ottani tehetségeket találja csak meg egy kisebb klub, ahol majd megmutatja magát a futballista, ők pedig majd onnan igazolják át. Ez is egy megoldás, de sokkalta nagyobb a konkurencia ezen az úton, mintha én magam fedezem fel az alacsonyabb szinten, hiszen ott is látszanak már azok a dolgok, amelyeket én keresek.”

A fiatal tehetségek felfedezése mellett az évek során olyan labdarúgók megszerzésében játszott kiemelt szerepet, akikről már a kezdetektől tudta, hogy az egójukat kell megcélozni a siker érdekében. Azok a labdarúgók voltak a célpontjai, akik egy-egy nagy klubnál megrekedve arra vágytak, hogy kulcsemberré léphessenek elő valahol, még akkor is, ha ez visszalépéssel jár a karrierjüket illetően. Így került Frankfurtba a Benficában szenvedő Luka Jovics, akit meggyőzött arról, hogy a környezetváltozás mellett a posztját, egészen pontosan a csapat betöltött szerepkörét tekintve is érdemes lenne új irányt vennie. Az AC Milanban teljesen elveszett André Silvának is adott egy új lehetőséget, és a portugál az ő erősségeire kiemelten építő csapattal a gólkirályi címért volt harcban.

És a mellett sem mehetünk el szó nélkül, hogy Manga pontosan tisztában volt egyik-másik igazolás esetében azzal is, hogy a klub közvetlenül nem fog profitálni anyagilag a szerződtetésükből és a játékjoguk esetleges későbbi értékesítéséből, ám ő tudta, mit kap majd tőlük, és ennek megfelelően nem is átallt magas összeget kifizetni néhány ilyen játékosért. Ilyen volt az általa beajánlott labdarúgók közül az egyaránt vezérré váló Kevin Trapp, Martin Hinteregger vagy épp Sebastian Rode. Ők a frankfurti mércéhez képest drágán érkeztek, az eladásuk aligha fog profitot termelni, de kiemelkedő és egyenletes teljesítményükkel mégis megérték azt a pénzt, amit kifizettek értük.

Fredi Bobic társaságában (Forrás: 11Freunde)

Idén nyáron aztán már Markus Krösche végezte a keret-tervezési munka nagy részét, így az ő általa ajánlott játékosok volt túlsúlyban az igazolások során, Mangának „csak” Randal Kolo Muani (Nantes) és Aurélio Buta (Royal Antwerpen) megszerzésében volt benne a keze. Úgy tűnt, mintha egy picit háttérbe szorult volna az afrikai szakember.

A német lapok szerint ez is hozzájárult ahhoz, hogy amikor a Watford az ősszel megkereste, Manga nyitott volt az angliai munkavállalásra. Való igaz, hogy a Championshipben szereplő klubnál egyedül fogja kézben tartani, irányítani a dolgokat és ez nyilvánvalóan pozitív szempont a számára, de mégiscsak egyfajta visszalépést jelent a watfordi állása egy BL-ben szereplő, európai kupagyőztes klubnál betöltött pozícióhoz képest.