A friss európai kupagyőztes West Ham a popkultúrából is nagy szeletet birtokol

A Ted Lasso második évadának végén az jelenti a fő konfliktust, hogy Nate, a Richmond egyik másodedzője a West Hamnél vállal munkát. Ebből most számunkra az a fontos, hogy ez a sorozat is a „Kalapácsosok” becenévvel illetett klubot választotta, pedig nézettség szempontjából minden bizonnyal jobban jártak volna egy nagyobb együttessel (más kérdés, hogy a licencdíjakat tekintve valószínűleg fordított a helyzet).

Ez pedig közel sem csak ebben az Apple TV+ produkciójában van így, a West Hamhez számtalan film és sorozat kapcsolódik, mielőtt azonban részletesen ismertetnénk ezeket, essen szó magáról a klubkultúráról, amely bizonyos szempontból válságba került az elmúlt években.

Karren Brady, a klub egyik vezetője kifejtette, hogy a céges kultúra szempontjából ez a fejlesztés rendkívül fontos volt, ugyanakkor sokak szerint a klub ezzel el is vesztett valamit abból a bájból, ami vonzó lehetett a később még említett világsztároknak és alkotóknak, no meg persze a még náluk is fontosabb szurkolóknak.

(Forrás: premierskillsenglish.britishcouncil.org)

A West Ham a filmekben

A londoni klub számtalan alkotást ihletett az évtizedek során, ezek közül a leghíresebb a Huligánok (Green Street Hooligans) című film, ami a West Ham rettegett ultracsoportját mutatja be. A film főhőse egy amerikai diák, aki összebarátkozik egy szurkolóval, majd elmerül a rejtélyes szubkultúrában. A fiút magával ragadja a csoportra jellemző testvériség, összetartás és maszkulinitás, ám hamarosan veszélybe sodorta őt az ő életmód.

A filmek közül minden bizonnyal azért lett ez a legnépszerűbb, mert valódi profizmussal alkalmazta a hollywoodi sémákat, és bár egy remake-ről van szó (az eredeti verzió a The Firm címmel futott), a korábbi változatnál árnyaltabban viszonyult a West Ham-és a Millwall-szurkolókhoz, ráadásul mivel a forgatókönyvíró a téma egyik legnagyobb szakértője, Dougie Brimson volt, a bemutatott miliő meglehetősen hitelesre sikerült. 

A West Ham United persze nemcsak játékfilmekben tűnt fel, számtalan dokumentumalkotás is kapcsolódik a londoni egyesülethez. A Bo66y című film a klub és az angol futball egyik legnagyobb klasszisát, Bobby Moore-t mutatja be intim közelségből. A The Rise of the Footsoldier Carlton Leach életét dolgozza fel, arra a problematikára koncentrálva, hogy miképp ér össze a szervezett bűnözés és a huliganizmus. Az Away From Home a korábban említett strukturális átalakulásokról mesél személyes szemszögből: 2016 májusában a West Ham United 112 év után hagyta el a számukra korábban otthont adó Boleyn Groundot. A film alkotói az utolsó hazai meccsen beszélgettek a szurkolókkal, és vázoltak fel széleskörű tablóta csapat szimpatizánsairól, a változás rájuk gyakorolt hatásáról.

A West Ham valódi jelentőségéhez azonban minden bizonnyal egyik alkotás sem visz olyan közel, mint az Everybody’ Second Team, amely már a címében is egy érdekes anomáliára hívja fel a figyelmet: hogyan lehet egy ilyen kis klub valakinek az élete? Az animációs stílusban készült dokumentumfilm a ‘60-as sikersorozatát, valamint a ‘70-es és ‘80-as évek útkeresését hozza párhuzamba a jelennel, miközben nagyon erős nosztalgiát táplál a korábbi évek sikerei iránt.

Számukra nem a második

Az eddigiekkel kapcsolatban jogos érv lehet, hogy bár kifejezetten színes a sor, mégis mi ennek a népszerűségnek az oka. Erre természetesen nem lehet egyértelmű választ adni, a klubok identitása sok összetevőből áll össze. Ám ahogy korábban említettem, a West Hamnek számtalan híres szurkolója van, őket pedig gyakran kérdezték különböző interjúkban a klubválasztásról. Ezekből szemezgetve talán közelebb juthatunk a megoldáshoz.

Matt Damon jó néhány évvel ezelőtt járt Angliában, és mindenféleképpen szeretett volna csapatot választani magának. Először a Manchester United mellett tette le a voksát, ám angol barátai felvilágosították, hogy ez olyan, mintha baseball-ban a Yankeesnek szurkolna (pedig Damon Red Sox-drukker). Így jött végül képbe a West Ham United.

„Nem szeretem a szupergazdag csapatokat, a West Ham viszont szimpatikus volt. Ha a városban járok, mindig igyekszem elkapni legalább egy hazai meccsüket”

– nyilatkozta a színész.

Hasonlóan vélekedett Damon kollégája, Keira Knightley is, aki a csapat 2005-ös feljutása idején vallott színt szimpátiájáról. „A hangulat mindenkit magával ragad. A lehető legtöbb meccset megnézem.”

De a legtalálóbban mégis Sebastian Faulks angol író fogalmazott. „Történelmi okai vannak a szurkolásomnak. Az egész csapat körül van egyfajta folklór hangulat. Három nagyon tehetséges játékos, három olyan, aki azért még ügyes, majd jönnek a zongoracipelők. Emlékeztetnek arra a csapatra, amiben én játszottam.”

Kiemelt fotó: eurosport.com