A gyenge támadójáték taszíthatja az MTK-t a másodosztályba
Az MTK Budapest hét fordulóval a bajnokság vége előtt az utolsó helyet foglalja el az OTP Bank Liga mezőnyében. A gyenge szereplés legfőbb oka, hogy a csapat képtelen az ellenfelek kapujába találni, a 26 eddigi fordulóban mindössze 18 alkalommal volt eredményes. Ennek apropóján utána jártunk, hogy ilyen teljesítmény mellett mire számíthatnak a kék-fehérek hívei.
A fővárosiak Giovanni Costantinóval kezdték el a bajnokságot, akinek irányítása alatt bár nem játszottak élvezetes futballt, mégis viszonylag sikeresek voltak. Nyolc fordulót követően a hetedik helyen álltak három pontra a negyedik Paks mögött (hat pontra a dobogótól), és négy egységgel a már kieső pozícióban álló Gyirmót előtt. Bajnoki mérkőzéseiken kilenc alkalommal találtak be, ami nem sok – 1,125-ös átlag –, utólag nézve azonban „gólzápornak” minősül, hiszen bajnoki góljaik felét ekkor érték el. Az MTK vezetősége azonban az edzőváltás mellett döntött, ez pedig nem a várt változásokat indította be a csapatnál.
Az MTK lejtmenete
Átmenetileg Teodoru Vaszilisz vette át a gárda irányítását, vele négy találkozón két gólt szerzett az MTK. Az ő helyére 2021. november 12-én Márton Gábor érkezett, de a téli szünetig eredményességben érdemi változás (öt mérkőzésen két találat) nem következett be.
A klub januári átigazolási aktivitását, valamint Márton korábbi edzői munkáját látva arra számíthattunk, hogy a tavasszal gólerősebben fog játszani a kék-fehér együttes.
Az ősszel hét találatot elérő, és az északmacedón válogatottban is bemutatkozó Bojan Miovszki és az egykori román válogatott Gheorghe Grozav mellé megérkezett a támadósorba a korábbi horvát gólkirály Futács Márkó, a 2016-os Európa-bajnokságon gólt elérő Stieber Zoltán vagy Szakály Dénes. Ez az ötös kiegészülve a Manchester City által leigazolt Vancsa Zalánnal és a Kisvárdától nyáron megszerzett Kovácsréti Márkkal hazai szinten elég ütősnek ígérkezett. A reményt keltő igazolások ellenére a tavasz egyelőre a csalódásról szól.
Kilenc idei mérkőzésén az MTK eddig mindössze öt gólt volt képes összehozni (0,55-ös átlag), a nevek ellenére a teljesítmény tehát csak alig javult. Mártonnal a kispadon 14 összecsapáson hét találatnál jár a gárda, ami egyébként ugyanúgy 0,5-ös átlagot jelent, pont annyit, mint amit Teodoru alatt mutatott a csapat.
A problémákat tehát nem sikerült megoldani, ellenben újabbak keletkeztek. Erre a legjobb példa, hogy Futács érkezésével Miovszki először kiszorult a szélre, majd miután minden önbizalmát elvesztett a kezdőcsapatból is.
Mindezt annak ellenére, hogy még így is ő az együttes legeredményesebb támadója.
Összességében az MTK átlaga 0,69 találat összecsapásonként, ami rendkívül gyenge mutató, mégsem példa nélküli – korábban már 35 alkalommal fordult elő ilyen, vagy ennél is gyengébb teljesítmény – a magyar bajnokságok eddigi kiírásai során.
Történeti távlatokban
A magyar labdarúgás 1901 óta íródó történelmében meglehetősek sokszor fordult elő – több mint 200 esetben –, hogy egy csapat a bajnokság végére kevesebb találatot ért el, mint amennyi mérkőzésen pályára lépett. Az első eset mindjárt a legelső kiírásban történt, amikor a Budapesti SC nyolc mérkőzésén mindössze hét gólt lőtt. Ezzel az utolsó helyen zárt, ám a bajnoki kiírás miatt ez nem jelentette a kiesését. Legutóbb az 2021–2022-es bajnoki szezonban láthattunk egygólos átlag alatti támadójátékot, amikor a Kisvárda a 33 forduló alatt csak 30 találatig – ennek ellenére az ötödik helyig – jutott.
Gondolhatnánk, hogy a régi idők focijában ritkán fordultak elő ilyen csapatok, ám a három legalacsonyabb átlag a magyar futball hőskorához köthető. Ennek oka leginkább az amatőrizmus lehet. A legrosszabb mutató kétes dicsősége a 33 FC-é, de az egykoron patinás Műegyetemi AFC is produkált gyenge támadójátékot a hazai élvonal történetében.
A gyenge támadójáték egy klub eredményességére is rányomja a bélyegét, de voltak olyan egyesületek a történelemben, akik így is viszonylag jól szerepeltek a bajnokságban (az ötcsapatos bajnokságok tabelláit a táblázat összeállítása során nem vettem figyelembe – a szerk.). A legelőkelőbb helyezést közülük a Vasasok SC (mostani nevén Vasas FC) érte el az első világháborút követő hadibajnokságban negyedik pozíciójával. Némileg azonban kakukktojás a kiemelésük, mivel a vetélytársaikhoz képest egy találkozóval kevesebbet játszottak, ahol az utolsó helyezett MÁV Gépgyári SK ellen léptek volna pályára. Tekintve, hogy ellenfelük több mint három találatot kapott mérkőzésenként átlagban, így ha megrendezték volna azt a találkozót, valószínűleg nem kerültek volna fel erre a listára.
Ötödik helyezést három klub tudott elérni korábban. Közülük a tatabányaiak teljesítménye az igazán figyelemre méltó, akik remek védekezésüknek köszönhetik elsősorban előkelő pozíciójukat. Azt is hozzá kell tennünk azonban, hogy az 1989–1990-es idény Magyarországon nem a gólzáporos mérkőzésekről szólt, a bajnokság leggólerősebb csapatai is alig jutottak másfeles átlag fölé.
Mivel „kecsegteti” a múlt az MTK-t?
Ha röviden szeretnénk megfogalmazni, akkor nem sok jóval. Egészen az 1991–1992-es szezonig kell visszamenni az időben ahhoz, hogy egy klub ilyen gyenge (0,7-esnél alacsonyabb értékű) támadójátékkal benn tudjon maradni az élvonalban. Akkor a Veszprémi FC hajtotta végre azt a „bravúrt”, hogy 30 mérkőzésén mindössze 20 alkalommal talált a kapuba, ezzel pedig a 12. helyre futott be a végelszámoláskor. Azóta viszont csak kiesést és általában utolsó pozíciót jelentett ez a teljesítmény. Érdekesség a mostani helyzettel kapcsolatban, hogy a 2016–2017-es bajnokságban már megtapasztalhattunk hasonlót a kék-fehérek részéről.
Akkor az MTK mellett a Gyirmót volt az, amely egyes átlag alatt zárt, ami egyben mindkét klub búcsúját is eredményezte.
A történelem ismétli önmagát?
Szerző
