A ghánai labdarúgó nagylelkű tette egy brazíliai nyomornegyedben

A torna mérkőzéseinek otthont adó városokban a hipermodern, méregdrága stadionok és az őket körülvevő infrastruktúrától, szórakozóhelyektől és szállodáktól nem is olyan messze egy teljesen más világ bújt meg: a hírhedt favellák, azok a nyomornegyedek, ahol a nélkülözés és a bűnözés kéz a kézben járnak.

A brazíliai világbajnokságon részt vevő ghánai válogatott egyik labdarúgóját, Sulley Ali Muntarit különösen megérintette a nyomornegyedekben élők helyzete, szeretett volna értük tenni is valamit. Ezért – nagyfokú szociális érzékenységéről és nagylelkűségéről tanúbizonyságot téve – engedélyt kért James Kwesi Appiah szövetségi kapitánytól, hogy az egyik nap a csapat szállodájából elmenjen a közeli favellába.

A középpályás az emlékezetes látogatása alkalmával azoknak, akikkel találkozott, még pénzt is osztogatott – nemes tettéről videofelvétel is készült. A Maceió városában található Rei Pelé stadion környékén levő városrész egyik lakója, Ines Correa is kapott adományt Muntaritól.

„Nem tudtam, mi történik. Rendőröket és egy férfit láttam. Hirtelen rengeteg ember jelent meg. Ekkor tudtam meg, hogy a férfi egy ghánai játékos. Aztán azt mondták, hogy pénzt ad. Én és a 80 éves édesanyám 350 rúpiát kaptunk. Milyen kedves ember!” – mesélte a játékos önzetlenségéről.

Egy másik támogatott a következő szavakkal tolmácsolta meghatottságát:

„Felejthetetlen. Negyven éve élek ebben a szegény közösségben, de ilyet még soha nem láttam” – nyilatkozta. – „Egyszer sem járt itt focista. Brazília soha nem adott nekem semmit, de Ghána igen. A végsőkig szurkolni fogok nekik.”

Mauricéia és férje Aloísio otthonukban ünneplik Ghána gólját a németek elleni mérkőzésen (Fotó: Kleverton Amorim / Arquivo Pessoal)

Hasonló gondolatokat fogalmazott meg Mauricéia Lopes, aki szintén szemtanúja volt a jótékonysági akciónak.

„Úgy hallottam, hogy ezt teszi a saját országában is. Nagyon izgatottak voltunk. Először a gyermekeknek, majd a felnőtteknek osztott pénzt. Még egy közös fotót is készítettem vele. A gyermekekből mély érzelmeket váltott ki, nagyon boldoggá tette őket. Ennek értéke felbecsülhetetlen. Azt is mondtam neki: »Menj hittel, mi itt Ghánának fogunk szurkolni.« Még plakátokat is csináltam”.

Ő és a favella többi lakója nem szurkolhattak sokáig a „fekete csillagoknak” – Muntariék a csoportkörből sem jutottak tovább. A ghánai labdarúgó-válogatott 2014-es világbajnoki szereplése tehát nem sikerült emlékezetesre, de Muntari jótettére alighanem még sokáig fognak emlékezni Maceió város szegénység uralta utcáiban.