A Győr magabiztosan jutott a négy közé, és megvan az ellenfele is

Egy hét alatt rengeteget változhat a világ, ahogy az ismét bebizonyosodott a női kézilabda Bajnokok Ligájában. A Győri Audi ETO idegenben ötgólos hátrányból mentette döntetlenre a Brest Bretagne elleni negyeddöntős párharc első meccsét, és bár tudtuk, hogy hazai pályán jön a második találkozó, a két csapat korábbi egymás elleni mérkőzéseit figyelembe véve egyáltalán nem lehetett kijelenteni, hogy a Győr a továbbjutás egyértelmű esélyese.

Ehhez képest úgy kezdődött a szombati mérkőzés, amelynek nyomán jóformán semmi sansza nem maradt a brestieknek. Hozzáállás, játéksebesség és taktikai felkészültség tekintetében is messze felülmúlta ellenfelét az ETO, sőt, valami olyasmit is visszaszerzett az együttes, amelynek még nagy jelentősége lehet az előttünk álló időszakban. A győri találkozón ugyanis nagyjából öt perc után lehetett érezni, hogy a Brestnek ezen a napon nem lehet esélye még egy szoros meccsre sem. Rögtön az elején több gólt is lőtt Ambros Martín csapata, a spanyol edző pedig a védekezés tekintetében ismét változtatott, és ez a módosítás ezúttal is eredményesnek bizonyult. Estelle Nze Minko a múlt heti teljesítményével meggyőzhette Martínt, így ezúttal kezdett védekezésben, kettesként pedig megint domináns játékra volt képes, nemcsak hogy képtelenek voltak vele szemben előnyt szerezni az ellenfél támadói, de a francia irányító a kirobbanásaival labdákat is lopott, amikor pedig támadott, remekül készített elő Stine Oftedalnak, utóbbi két szempont pedig egyaránt nagyon fontos volt a győzelem szempontjából.

Ez nem sikerült, ennek pedig a játékos egyéni formája mellett taktikai okai is vannak. Nze Minko előzékeny kiszolgálásai mellett ehhez az is kellett, hogy Rju Eun Hi a múlt héttel ellentétben most kifejezetten hasznosan játszott jobbátlövőként, és így nagyobb területek nyíltak a többiek számára. Illetve jól jött, hogy Oftedal ez alkalommal a szélen védekezett, ebben az értelemben pedig „rápihenhetett” a támadásokra, de mivel francia poszttársa ott volt mellette, az indulások sebessége sem lassult egy cseppet sem.

Ha a norvég irányító jól játszik, az az egész csapatra hatással van, ez pedig a mostani meccsen leglátványosabban a beállók teljesítményében mutatkozott meg. Linn Blohmról keveset szoktunk beszélni, pedig a női mezőny egyik legstabilabb játékosa, aki támadásban és védekezésben is szerényen, de nagyon hatékonyan teszi a dolgát. Crina Pintea pedig második győri időszakának legjobb meccsét játszotta; ez a páros pillanatok alatt zárójelbe tette azokat a kérdéseket, amelyeket a múlt héten még mi is feltettünk a Kari Brattset utáni beállójátékkal kapcsolatban.

Volt még egy fontos változás az előző meccshez képest. Míg akkor a francia csapat színeiben a jövőre már Győrben védő Sandra Toft remek teljesítményt nyújtott a kapuban, addig most sem ő, sem pedig a helyére hamar beálló Cléopatre Darleux nem tudott érdemben segíteni a csapatának, szemben a győri kapuspárossal – a Leynaud, Glauser duó az első meccshez hasonlóan most is 18 védést mutatott be, 40 százalék feletti hatékonysággal.

Néhány szempontra azért érdemes felhívni a figyelmet még a nagy győzelem ellenére is.

Még mindig van tehát lehetőség a javulásra, az azonban nem kétséges, hogy a szombati teljesítménnyel minden csapatot könnyedén megverne a Rába-parti együttes.

Az elődöntők párosítása

Belépőjegyek ára a budapesti Final Fourra

Közben kedd este megtartották az idei Final Four sorsolását is. Előzetesen annyit érdemes megjegyezni, hogy ez lehet az eddigi legszínvonalasabb négyes döntő, olyan együttesek jutottak be (a Győr mellett az Esbjerg, a Metz és a Vipers Kristiansand), amelyek kerete és teljesítménye is teljességgel rászolgált erre, ráadásul kiegyenlített a mezőny, minimális különbségek vannak csak a résztvevők között.

Mégis azt lehet mondani, hogy a nehéz ellenfelek közül talán a legkönnyebbet kapta a magyar együttes, az Esbjerget. A dánok Final Four-újoncként vághatnak majd neki a budapesti hétvégének, amiben pedig igazán erősek – a gyors játék, Henny Reistad egyéni teljesítménye, és a kissé hektikus, de veszélyes átlövőjáték –, arra a Győr minden bizonnyal jól fog készülni.

Közben persze a hazai bajnokságban nagy előnyre tettek szert, de még így is azt mondhatjuk, talán az ő játékukban van a legtöbb meglepetésfaktor. Ezzel szemben a Vipers a nyolc között kettős győzelemmel búcsúztatta az egyébként veszélyesnek ítélt Krim Ljubljanát, és a tavalyihoz hasonló úton haladva jutna be a fináléba.

A papírforma szerint tehát Győr–Vipers döntőre lehet számítani, de az teljesen biztos, hogy június első hétvégéjén érdemes lesz majd figyelemmel követni az MVM Dome-ban zajló eseményeket.