A hideg ne tántorítson el senkit Anchorage-tól – Sportatlasz
A Sportatlasz sorozatunkban olyan városokat mutatunk be, amelyek bár történelmi, kulturális, turisztikai szempontból kiemelten fontosak, világszerte ismertek, sportéletük világszinten szerényebbnek tűnik. Gondolhatjuk legalábbis első körben, a felszín alatt azonban sokszor érdekes történetek rejtőznek. Utazásunk következő állomása Alaszka legnépesebb települése, Anchorage.
Általában azzal szoktunk indítani, hogy mi jut eszünkbe először az adott helyszínről, ebben az esetben azonban ez nem igazán lehet kérdés: a hideg (bár nemrég dőlt meg az eddigi melegrekord, a 32 fokos új csúcs pedig már-már mediterrán klímát sejtet) és a hatalmas terület. Alaszka az Egyesült Államok exklávé (térben különálló) állama, ami a területek rangsorában a legnagyobb, lakosság alapján azonban a harmadik legkisebb közigazgatási egység, melynek egyik legfontosabb városa mai cikkünk alanya, Anchorage.
A település partjainál ötezer évvel ezelőtti leletekre is bukkantak, ekkor kezdődhetett meg a térség benépesülése. Fontos szerepet játszott a terület feltérképezésében James Cook kapitány, aki az egyik első európai felfedező volt a környéken. Sok természeti kincset ő nevezett el, sőt tulajdonképpen a város neve is tőle származik (bár az elnevezés csak 1920-ban vált hivatalossá). A 19. században aztán nagyon erős lett itt az orosz jelenlét, főként közlekedési csomópontokat hoztak létre, és jelentősen átalakították a helyiek életét, ráadásul sajnos több addig ismeretlen betegséget is a térségre szabadítottak. 1867-ben aztán William H. Seward megvásárolta a területet az orosz birodalomtól.
A környék később egyre szorosabb viszonyba került az Egyesült Államokkal, miközben Anchorage – Alaszka sok más városával szemben – nem elsősorban a halászatra vagy a bányákra, hanem sokkal inkább az iparra helyezte a hangsúlyt. A 20. század elején a város fejlődésének fontos állomása volt, hogy be tudtak kapcsolódni a vasútfejlesztésbe.
A következő évtizedekben aztán Anchorage gazdasága nagyon nagy százalékban támaszkodott a vonatközlekedésre, 1930-től viszont egyre fontosabbá vált a repülőgép-forgalom is. Anchorage a huszadik század második felében egy hatalmas traumát is átélt. 1964. március 27-én 9,2-es magnitúdójú földrengés rázta meg Alaszkát. Összehasonlításképpen: ez erősebb volt annál, amely Szumátrán hatalmas szökőárakat okozott és számtalan áldozatot követelt. Ráadásul a hidegháború időszakát éltük, az emberek pedig először szovjet támadást sejtettek a természeti katasztrófa mögött.
„Szó szerint összeomlott az én kis világom. A legrosszabb emlékem, amikor az ablakból láttam, hogy három szomszédos gyerek az utcán szaladt, majd hirtelen mély szakadék keletkezett előttük és egyszerűen elnyelte őket" – fogalmazott egy túlélő.
A pusztítás utáni állapotok (Forrás: encirclephotos.com)A katasztrófa során 115 ember vesztette életét, és természetesen a városban keletkezett kár is óriási volt. Az újjáépítésben sokat segített Anchorage-nek, hogy a közelben olajlelőhelyeket találtak. A fejlődés így a 80-as évektől ismét fokozódott, olyannyira, hogy több, végül kudarcba fulladt kísérlet is volt arra vonatkozóan, hogy a nagyjából 300 ezer lélekszámú város legyen az állam székhelye a jóval kisebb, mindössze 30 ezres Juneau helyett.
Művészet és természet
Alaszkában egészen elképesztő természeti kincsekkel találkozhatunk, és ezekről ejtünk is majd szót, ám először lássuk, hogy a kultúra terén milyen lehetőségek vannak a térségben. Az Alaska Center for the Performing Arts egy több teremből álló rendezvényközpont, ahol leginkább színházi előadásokat, filmvetítéseket és komolyzenei koncerteket tartanak. Az intézmény 1988-ban nyitotta meg a kapuit, azóta évente több mint 250 ezer látogató vesz részt a különböző programokon. Ez az egyik helyszíne a februári Fur Rendezvous Festivalnak, amelyet 1937 óta rendeznek meg, ahol többek között olyan versenyszámokat tartanak, mint a jégbowling vagy a hószobrászat. A városban emellett gyakran játsszák a Broadway sikerdarabjait, illetve ősszel egy egészen jelentős zenei fesztivált is tartanak itt.
Különleges gyöngyszem még az Oscar Anderson Múzeum, ami annak az embernek állít emléket, aki a közhiedelem szerint 18. emberként lépett a mai település földjére, és egészen 1974-ben bekövetkező haláláig itt élt, fából készült háza pedig egészen fantasztikus látványt nyújt.
Rátérve a természetre, a helyiek ápolják (bár nyilván az ezzel kapcsolatos etikai dilemmák felvethetőek) az őslakosok emlékét, a hagyományőrző központban mind a 11 helyi kulturális csoport képviselteti magát. Az intézményben a látogatók többek között táncokkal, játékokkal és a népek őstörténetével ismerkedhetnek meg. Mindemellett az állatvilág is figyelemre méltó. Nagyjából 310 medvefaj él a környéken, telente pedig akár 1000 jávorszarvas is portyázhat. A vizekben pedig olyan lazacok élnek, amelyeket kiváló minőségű termékként adnak el a világ különböző részeire.
Alaska Center for the Performing Arts (Forrás:alaskapac.org)Nemcsak a hóé a világ
Bár a városnak profi sportcsapata nincsen, néhány együttest azért érdemes megemlíteni. Ott van például az Alaska Aces nevű hokigárda, amit 1989-ben alapítottak, és amely az ECHL elnevezésű bajnokságban küzdött egészen a 2016-17-es szezonig, ekkor azonban a franchise elköltözött, és azóta Portlandben működik. Érdekes még az egyik helyi kosárklub, az Anchorage Northern Knights, amely országos ismertségre tett szert, hiszen úgy nevezett be az északi ligába, hogy a hozzájuk legközelebb lévő ellenfél is tőlük 8000 kilométerre feküdt. Az állam baseball-bajnokságának, az ABL-nek három csapata is Anchorage-ben játssza a hazai mérkőzéseit. Ez a liga egyébként összesen öt csapatot számlál, így nyugodtan mondhatjuk, hogy a helyi erők vannak túlsúlyban. A sorozatot 1974 óta rendezik meg, és a bajnoki címeket is döntő többségben a legnagyobb város együttesei szerzik meg.
Az itt működő egyetemen is virágzik a sportélet. Divízió I-es csapatuk van tornában és hokiban, az eggyel lentebbi osztályban pedig több sportággal is képviseltetik magukat. Ahogy egyébként a rögbi is igen népszerű a városban, igaz, időben gyorsan kell lejátszani a mérkőzéseket, hiszen a szezon az időjárás miatt csak áprilistól szeptemberig tarthat.
Ha kicsit visszatérünk az eseményekhez, még több érdekességet találunk. A város kétszer is pályázott a téli olimpia megrendezésére, de 1992-ben és 1994-ben is alulmaradt a versenyben. A település e mellett a sífutó sportágnak is fontos helyszíne, 2009-ben és 2010-ben is itt rendezték meg az országos bajnokságot, illetve minden évben tartanak Anchorage-ben egy 50 kilométeres versenyt. A korábban említett rendezvények mellett kifejezetten híres a szánhúzó verseny, amelyet 1973 óta rendeznek meg minden évben, 938 mérföldnyi távon.
Néhány kiemelkedő egyéni teljesítményt is meg kell említenünk. A helyi Dolly Lefever lett az első amerikai nő, aki mind a hét kontinens legmagasabb pontját megmászta. A 2000-es olimpián pedig egy alaszkai versenyző, Christine Clark képviselte az Egyesült Államokat a női maratoni futásban, és végül a 19. helyen ért célba, nem sokkal a magyar versenyző, Földingné Nagy Judit mögött.
Az UAF Nanooks és az UAA Seawolves összecsapása a környék legnagyobb rivalizálása egyetemi szinten (Fotó: JR Ancheta/UAF Photography)Kevés város igazolta még ennyire a cikksorozat alaptézisének igazságát: bizony, sokszor érdemes a felszín mögé nézni. Mert ha csillogást nem is, meghökkentő történeteket, érdekességeket annál inkább találunk.
Kiemelt kép: Wikipedia