A kapu előtti határozottság döntött a Diósgyőr javára

A Kuznyecov Szergej vezette hazai együttesnek nem volt oka a változtatásra, így az egy héttel ezelőtt Zalaegerszegen győztes csapat futott ki ezúttal is a pályára, jobb oldali védőként ezúttal is az eredendően támadó vénájú Gera Dániellel, míg a Kisvárda – egy tőle meglehetősen idegen – 5-4-1-es felállásban kezdett, csakúgy mint a Gerliczki-éra első meccsén Debrecenben.

A kezdőcsapatok (Forrás: wyscout.com)

A mérkőzés egyébként nem kezdődött öldöklő iramban, talán a forróság miatt is, lassan, sok hibával futballozott mindkét csapat és érezhető volt, hogy amelyik hamarabb lehiggad, jelentős előnybe kerülhet a másikkal szemben. A DVTK kezdett valamivel határozottabban, gyakran beszorította a Kisvárdát a saját térfelére, Bárdos Bence és Szatmári Csaba pedig olykor a felezővonalnál próbálta elindítani vagy forgatni a támadásokat. A vendégek erejéből néhány kulturált labdakihozatalra és néhány gyors indításra telt mindössze, Czékus Ádám hol ékként, hol a jobb szélen játszva, megnyert egy pár futóversenyt a nehézkesnek tűnő hazai védőkkel szemben. Az első negyedóra végén alakult ki az első veszélyes helyzet, de végül Rudi Pozeg Vancas lövéséből nem született gól, ám egy visszatérő elemét láttuk a Diósgyőrnek.

(Kép forrása: m4sport.hu)

A pálya egyik oldalán (ezúttal a jobb), a szélső védő, ezúttal Gera Dániel (33) robogott el, és a védekezés során annyira túlcsordult ez az oldal, hogy középen, valamint a hosszú oldalon létszámazonosság alakult ki, sőt, akadt miskolci támadó, aki szinte üresen maradt. Bright Edomwonyi (34) csatárként a közelebbi kapufa felé támadta a területet, mögötte a középpályáról érkező Vlagyiszlav Klimovics (21) a másik „fához” érkezett, a szélről belépő Pozeg Vancasnak (94) pedig már nem jutott őrizet. Ő volt az végül, aki elügyetlenkedte a helyzetet, a lövését blokkolta egy védő.

Az első félidő azzal telt, hogy a hazaiak keresgélték a réseket, a vendégek pedig nem adták, ám a fegyelmezettségük az idő előrehaladtával egyre inkább megbomlott. Különösen a szabolcsi védelem jobb oldala tűnt sebezhetőnek. Amennyire volt fantázia Czékus megindulásaiban a támadások során, annyira nem szeretett visszajárni védekezni, a jobbhátvéd, Branimir Cipetic pedig egyre többször maradt kiszolgáltatott a lendületes Bitok Stephen–Pozeg Vancas kettőssel szemben. Remek példa erre a második hazai gól, ami nagyon hasonlított több korábbi piros-fehér találatra ebből a szezonból, így arra is, amit percekkel korábban szerzett Kuznyecov csapata.

(Kép forrása: m4sport.hu)

Pozeg Vancas (94) remekül ugratta ki Stephent (15), aki ahogyan a korábbi kiemelt szituációban Gera, szintén az alapvonalig vezethette a labdát. Legalább három opciója volt gólhelyzetet teremteni, ő Bright Edomwonyit (34) választotta. A nigériai támadó szépen vált le őrzőjéről, Széles Imréről (23) és az üres kapuba továbbított. Mögötte Lukács Dániel (10) is bántóan üresen érkezett, de Klimovics (21) is abszolút ziccerben kaphatta volna a labdát. A létszám ebben az esetben megfelelő volt, a védők többen is voltak, mégis minden támadó helyzeti előnybe került. Kisvárdai oldalon Cipetic (14) már ebben a pillanatban a karjait kinyújtva kérte számon Czékus (37) újbóli lemaradását, Gerliczki Máté szünetben le is kapta a pályáról a fegyelmezetlen szélsőt.

A második félidőben némileg változott a játék képe: a hazaiak nem tudták olyan magasra tolva kezdeni a támadásaikat, mint korábban, a Kisvárda 5-4-1-es szerkezete pedig átalakult egy 4-3-3-as hadrenddé, amely kicsit attraktívabbnak is tűnt. Milos Spasic, majd később Driton Camaj beállítása is jobbá tette a vendégcsapat játékát, a Wyscout elemzése szerint a montenegrói szélső tíz cseléből nyolc sikeres volt, ami figyelembe véve, hogy a 66. percben állt be, remek teljesítmény.

A DVTK védelmének vannak hiányosságai, noha középen Bárdos Bence és Szatmári Csaba egyre szilárdabb párost alkot, a nigériai Stephen eddig a támadójátékával hengerelte le a miskolci szurkolókat, a jobbhátvéd posztja pedig folyamatos improvizációt igényel. Farkas Dániel lenne az elsőszámú jelölt a posztra, de megsérült a Paks elleni bajnokin, miként a helyettese, Csirmaz István is.

Gera Dánielt úgy kellett „feltalálni” erre a posztra egy hete a ZTE ellen, a mostanival együtt két mérkőzésen két gólnál tart ennek ellenére ezen a poszton, de ő is rúgást kapott, a hajrában már az a Bokros Szilárd játszott a helyén, aki eredetileg a másik oldalon érzi otthonosan magát. Mindez árnyalja a képet abban a tekintetben, hogy Camaj úgy etette meg a vele szembejövőket, ahogyan akarta, nem véletlen, hogy a montenegrói szélsőnek veszélyes lövései is akadtak a hajrában.

(Kép forrása: m4sport.hu)

A második félidőben magasabban és keményebben védekezett a Kisvárda, a területet pedig egyre kevésbé engedte át, igyekezett a miskolci építkezést már a másik kapu előtt megakadályozni, a fenti képen éppen ezt láthatjuk, ahogy remekül kialakulnak a párok, és a DVTK védelme arra kényszerül, hogy kis játékok helyett felívelje a labdát a támadóknak. Más kérdés, hogy ez egyébként kifejezetten fekszik a piros-fehéreknek, mert vagy Edomwonyi, vagy az ezúttal is a helyére beállt Marin Jurina fizikailag nagyon erős, a labda megtartására, gyors megjátszására egyaránt alkalmas center.

Mindkét csapat kapufáig jutott a szünet után, de amúgy is felváltva forogtak veszélyben a kapuk és ez elsősorban a Kisvárda változtatásainak érdeme. Már a debreceni (1–4) bajnokin is, de ezúttal különösen úgy tűnt, hogy a szabolcsiak olyan stílust próbálnak magukra venni, ami nem a sajátjuk, nem is mozognak benne komfortosan. A 4-4-2 vagy 4-3-3, amit megpróbáltak Miskolcon játszani a második félidőben, közelebb áll ahhoz, amit megszokhattunk tőlük, a kezdeményező futball pedig szintén jobban állt a csapatnak, mint várni az ellenfél hibáira. A második félidő alapján a szépítésre rászolgáltak volna, igaz, a DVTK is többször növelhette volna a különbséget, de ez már eredeztethető volt a hajrában látott kockázatvállalásból is.

Mindkét csapatban voltak jó teljesítmények, a hazaiaknál Pozeg Vancas mindkét gól előtt a gólpasszt készítette elő (jégkorongban ez is assziszt!), Holdampf Gergő ismét mindenhol ott volt, Gera (a játékos tanulságos Instagram-posztja itt!) pedig jobbhátvédként remekelt és szerzett gólt ezúttal is, a vendégeknél pedig a már említett Camaj az, akinek a neve valószínűleg a következő, Újpest elleni meccsen már nem a cserejátékosok között lesz olvasható a kezdésnél.

Kiemelt kép: DVTK.hu