A korzikai csapatok büszke szimbóluma a mór levágott feje
Levágott emberi fej a legritkább esetben fennmaradó heraldikai örökség, főképp, ha egy futballklub címeréről van szó. Utánajártunk, hogy Korzikán miért viseli a címerében az összes csapat a különleges jelképet.
Egyszer vegyük a fáradságot, és nézzük végig az összes korzikai futballklub címerét. Akár az AS Furiani-Agliani, akár az USC Corte, az SC Bastia vagy az AC Ajaccio jelképét böngésszük, figyelemre méltó dologra fogunk bukkanni: mindegyiken találunk egy bekötött, levágott férfifejet.
Hogy megtudjuk, kit ábrázol, el kell merülnünk a sziget históriájában. Hamarosan világossá válik, hogy a helyi közösség zivataros története egyetlen más szigeten sem nyomta rá annyira a bélyegét a labdarúgásra, mint Korzikán.
Hispánia jelentős részét a Krisztus utáni nyolcadik században elfoglalta az Omajjád-kalifátus, és évszázadokon át harcoltak a keresztény seregek, hogy visszavegyék a móroktól, ami az övék. 1096-ban I. Aragóniai Péter összecsapott az alcorazi csatában a Zaragoza környékét uraló Al-Mustain seregeivel, s a túlerőben lévő arab csapatoknak állt a zászló. Ám a legenda szerint megjelent a csatatéren Szent György, levágta négy arab vezér fejét, és a keresztények megnyerték az ütközetet. I. Péter ezután elfoglalta Huescát, ami óriási tett volt, ez volt az első nagyobb város, amit a megszállás óta sikerült visszavenni. A négy lefejezett mór ábrázolása emiatt bekerült az aragóniai címerbe.
A 12. században Petronila aragóniai királynő házasságot kötött IV. Rajmund Berengár barcelonai gróffal, s Aragónia és Katalónia ezzel úgynevezett perszonálunióra lépett. Ennek értelmében közösen kormányoztak minden olyan területet, amely addig a királyságaik alá tartozott. A hispániai törzsterületek mellett ők irányították a délfrancia, a délolasz, a szicíliai, a mallorcai, a máltai, egyes görög, valamint a szardíniai és a korzikai városokat is, azaz a mediterráneum jelentős részét felügyelték.
A lefejezett mór fej szimbóluma a korzikai címerre is felkerült, de a szigeten már egy másik toposz is elterjedt az eredetéről.
E szerint a 13. században egy Diana nevű korzikai nőt foglyul ejtettek mór rabszolgakereskedők, és a granadai vásárban tervezték eladni. Jegyese, Pablo azonban csapatot szervezett, összecsapott a mórokkal, kiszabadította szerelmét, és levágta a mór vezér, Mansour Ben Ismail fejét. A legenda szerint az ő feje került fel jelképként a korzikai címerre.
A mór szemét évszázadokig kendő fedte a címereken, de az 1760-as években egy Pasquale Paoli nevű tábornok – aki döntő szerepet játszott a genovaiak alól felszabaduló korzikaiak függetlenségi harcában –, a tisztánlátás jegyében elrendelte, hogy a kendő kerüljön a szemről a mór homlokára. Korzika nem sokkal a függetlenség 1755-ös deklarálása után francia, majd brit befolyás alá került, végül Napóleon végleg Franciaország részévé tette.
Akármelyik eredettörténetnek hiszünk, a nemzeti szimbólummá vált levágott mór fej nem csak a hivatalos korzikai címerbe került be, de az összes helyi futballklubnak is jelképe lett. A címer azért fontos, mert a szigeten élők gondolkodását erőteljesen áthatja a nacionalista, függetlenségpárti gondolkodás. Ez kel életre a közéletben felelhető több ábrázolásban is, és Korzikán a jelek szerint a labdarúgás is a közélet része.
A szigeten megtalálható összes futballcsapat címerében megtaláljuk a levágott mór fejét, s a szimbólum üzenete beépült a szurkolói identitásba is.
Az SC Bastia Korzika legsikeresebb klubja, szurkolói a függetlenségi mozgalom élharcosai. A bastiaiak 1978-ban UEFA-kupa-döntőt játszottak (a Sporting, a Newcastle United, a Torino kiverésével jutottak el a fináléba, ahol 3–0-s összesítéssel maradtak alul a PSV Eindhovennel szemben), 1981-ben pedig Francia Kupát nyertek. 2002-ben ismét döntőbe jutottak, akkor az FC Lorient volt az ellenfél. A levágott fejes címer alatt szurkoló 20 000 Bastia-drukker a mérkőzés előtt hatalmas hangerővel kifütyülte a francia himnuszt, a Marseillaise-t, amire válaszul az akkori francia elnök Jacques Chirac feldúlva elhagyta a stadiont. Claude Simonet, a szövetség elnöke mikrofonnal a kezében hevesen kifejezte ellenérzéseit, de a korzikaiak őt is kifütyülték.
Korzika másik büszkesége, az AC Ajaccio minden meccsén az ultrák szektora előtti kerítésre kötve találjuk a lefejezett mórt ábrázoló drapériát.
A korzikai zászló alatt képviselt nemzeti függetlenségi törekvés szélsőséges csoportban is testet öltött: a Korzikai Nemzeti Felszabadítási Front (FLNC) politikai szervezet militáns ágát terrorszervezetként tartják számon, számtalan bombatámadás köthető hozzájuk. A többi függetlenségpárti korzikai életében is rendszeresek az utcai tiltakozások, ahol a levágott fejű mór a központi szimbólum.
Ahogyan az SC Bastia jelképét, a korzikai zászlót újabban rendszeresen támadják rasszizmus vádjával, hiszen egy lefejezett arab férfi képe nemzeti szimbólumként, identitásképzőként negatív konnotációval bír. A korzikaiak, köztük a futballcsapatok szurkolói azzal védekeznek, hogy számukra a jelkép semmiképp sem a muszlimgyűlöletet jeleníti meg, hanem a függetlenség szimbólumát.
Érdekesség, hogy a levágott mór fej nem csupán a korzikai zászlót és a helyi futballklubok címereit díszíti. Ott találjuk a többi között Szardínia, a bajor Coburg, a türingiai Bad Sulza és Krautheim, illetve a Rajna-menti Morancé városok címerében is – minden valószínűség szerint történelmi hagyatékként.
Kiemelt fotó: AFP
Szerző
