A látássérült futó bizonyította, hogy a sportban nincs különbség az épek és a fogyatékossággal élők között

Abdellatif Baka, 28 éves algériai parasportoló, aki születése óta él látáskárosodással. A testvére hatására kezdett el foglalkozni a sporttal.

„Gyakran elkísértem az edzéseire. Itt kezdődött a szenvedélyem a sportág iránt. Tehát nem terveztem, hogy atléta leszek, ez csak egy hobbi volt, ami később hivatássá nőtte ki magát” – mesélte egyszer a nem mindennapi pályafutása kezdeteiről.

A 2008-as pekingi paralimpiai játékok hatására kezdett el komolyabban foglalkozni a futással, a versenyeken látottak arra ösztönözték, hogy sportoló legyen és a hazáját képviselje. Sportága fanatikusává vált.

Londonban mindenkit maga mögé utasított az olimpián. (Fotó: Getty Images)

Hamar jött az éremeső

Visszatérve Bakára, a rengeteg befektetett munka néhány év alatt meghozta a gyümölcsét: a 2012-es londoni paralimpián 800 méteres síkfutásban aranyérmet szerzett, az egy év múlva megrendezett világbajnokságon pedig 800 és 1500 méteren is első lett. A 2019-es tornán pedig a dobogó második fokára állhatott fel ugyanezekben a versenyszámokban.

Az igazán nagy nap számára azonban 2016. szeptember 11-én jött el, amikor kategóriájában világrekorddal nyerte meg az 1500 méteres síkfutás paralimpiai döntőjét. Teljesítménye nemcsak a csúcsdöntés miatt tekinthető parádésnak, hanem azért is, mert a 3:48.29 perces ideje lényegesen jobb volt, mint a versenyszám olimpiai bajnoka, Matthew Centrowitz Jr. eredménye, aki 3:50.00-es idővel lett aranyérmes. Sőt, nemcsak ő, hanem az első négy helyezett mindegyike gyorsabban futott, mint az ép amerikai atléta! (A negyedik helyezett egyébként Abdellatif Baka ikertestvére, Fouad volt.) A fináléban – amely az egész sportvilág megdöbbenését kiváltotta – való szereplését a következőképp értékelte:

„Nem volt könnyű megszerezni ezt az aranyérmet. Egy-két éve megállás nélkül dolgozom a sikerért, ez nagyon-nagyon nehéz volt számomra”.

Elmondta azt is, hogy nemcsak a rengeteg befektetett munkának, hanem sokak összefogásának is köszönhető a valószínűleg legkülönlegesebb aranyérme.

„Az edzőm is nagyon keményen és alaposan dolgozott. A szövetség pedig nem fukarkodott az eszközökkel, hogy a lehető legjobban felkészülhessünk a játékokra. Ezt az érmet a családomnak, a barátaimnak és az algériai népnek ajánlom” – mondta Baka egy versenyt követő interjúban.

Paralimpikon testvérpár

A Baka fivéreket felkészítő edző, Abderahmane Brahmi pedig elmondta, a két sporttörténelmet írt paralimpikon páratlan párost alkot:

„A jelenlétük nyugtatóan hat a másikra, jól kiegészítik egymást. Olyan taktikát kellett kialakítanunk, amely lehetővé teszi, hogy közülük valaki aranyat nyerjen. Fouad újoncnak tekinthető, ez az első nemzetközi versenye és a tapasztalatlansága ellenére éppen csak lemaradt a dobogóról”.

Teljesítményük annak ellenére is csodálatra méltó, hogy az épek között aranyérmes Centrowitz az olimpiai döntőn a leglassabb győztes időt produkálta az 1932-es, Los Angeles-i játékok óta – amely a saját legjobbjánál is több mint 20 másodperccel rosszabb volt. A parasportolók egyébként ugyanazon a pályán versenyeztek ebben a futamban, mint az ép társaik.

Testvérével tudják egymás fejlődését is segíteni (Fotó: Getty Images)

Craig Spence, a Nemzetközi Paralimpiai Bizottság szóvivője a sporttörténelmi döntő kapcsán nagyfokú elégedettségének és örömének adott hangot. Úgy vélte, maga a mozgalom is sokat nyert a rendkívüli eredményeknek köszönhetően.

„Négy, az olimpiai aranyérmesnél gyorsabb sportoló győzelme a legjobb módja annak, hogy a paralimpiai sportolók népszerűsítsék magukat” – nyilatkozta a sportvezető, aki úgy gondolja, hogy ezek az eredmények „egy előítélet ellen küzdenek, miszerint a parasport másodrangú sport”.

Másokat is a rendszeres testmozgásra ösztönöz

Ami pedig Abdellatif Baka további sportkarrierjét illeti, az algériai futó a riói játékok után sem maradt adós a nagyszerű eredményekkel: 2017-ben 1500 világbajnoki arany-, 800 méteren ezüst-, két évvel később pedig szintén 1500 méteren bronzérmet szerzett. A 2021-es tokiói paralimpián viszont nem tudta megismételni a riói bámulatos szereplését: a nyolcadik helyen végzett.

Szabadidejében nagyon szeret futballozni és a strandon pihenni. Elmondása szerint leginkább a már elhunyt édesapja volt rá hatással, rajta kívül pedig a már említett fivérét, Fouadot tekinti példaképének – és a legendás bokszoló, Muhammad Ali életútja is inspirálóan hat rá. Egy hat évvel ezelőtti interjúban elmondta, nagy álma, hogy ne csak paraversenyeken állhasson rajthoz, hanem ép sportolók között is megmérethesse magát rangos versenyeken:

„Ez számomra nem lehetetlen. Őszintén mondom, keményen edzek érte. Ha Isten is úgy akarja, egy nap sikerülni fog.”

Algériában nem csak a sportteljesítményével emelkedik ki (Fotó: Getty Images)

Algériában egyébként ez a vágya már számos alkalommal megvalósult néhány ottani sporteseményen. Egyszer, amikor arról kérdezték, mi a titka a világszerte nagy visszhangot kiváltó eredményeinek, röviden csak ennyit válaszolt: „az edzés”. A sportra életformaként tekint. Egy interjúban úgy fogalmazott, hogy a rendszeres testmozgás „létfontosságú” számára, mivel véleménye szerint „csökkenti a stresszt, javítja az életminőséget”. Hozzátette, mindenkit arra kér, „hogy kezdjen el sportolni”, szeretné, ha az aktív életmód pozitív hozadékaiban minél többen részesülnének.

Kiemelt kép: Getty Images