A magyar labdarúgó-válogatott szövetségi kapitányának, Marco Rossinak kellemes problémákkal kell megküzdenie az Európa-bajnokság rajtja előtt. Ugyanis remek képességű, nagyszerű formában lévő kapusok közül kell kiválasztania, hogy kinek a nevével kezdődjön nemzeti csapatunk összeállítása a németországi kontinensviadalon.
Gulácsi Péter még 2022 őszén szenvedett súlyos térdsérülést egy Celtic FC elleni Bajnokok Ligája-mérkőzésen. Emiatt a Német Kupa-győztes hálóőrre hosszú kihagyás várt. Ennek következtében Dibusz Dénes a válogatottban második számú kapusból első számúvá lépett elő. Annak ellenére, hogy a Ferencváros csapatkapitánya kifogástalanul helyettesítette Gulácsit, utóbbi felépülésével és formába lendülésével ismételten kinyílt a kapuskérdés.
Ahogyan azt az adatok is mutatják Gulácsi és Dibusz alapvetően két eltérő stílusban szereplő kapus, más és más erősségekkel, amelyekre ráerősítenek a klubcsapataikban honos játékkoncepciók is. Hiába áll a rendelkezésünkre sok adat, roppant nehéz objektíven összevetni a két játékos teljesítményét. Elsősorban, amiatt komplikált, mert eltérő versenysorozatokban szerepelnek hétről hétre. Az OTP Bank Ligában domináló Ferencvárosban is más követelményeknek kell megfelelni és a Bundesliga egyik topcsapatban, a RB Leipzigben is. Igaz, a két együttes játékában közös pont a labdás dominancia kialakítása.
Gulácsi a Bundesligában, valamint Dibusz a magyar bajnokságban nagyjából azonos mennyiségű passzt hajtott végre 90 percenként (22 passz). Mindkettőjük passzpontossága meghaladta a 90 százalékot, de Gulácsi összességében pontosabb volt. Kevesebbszer is kísérletezett hosszú átadásokkal, illetve csapata támadásépítései szervezettebbek voltak, ezáltal adottak voltak a passzopciók, nem kellett felívelnie a labdát.
Ahhoz, hogy teljesebb képet kapjunk kapusaink passzolási szokásairól érdemes a válogatott mérkőzéseit is vizsgálni, de ezt is érdemes óvatosan kezelni. Dibusznál az Eb-selejtezők szolgáltatták a mintát, ahol a válogatottunknak jóval gyengébb riválisokkal kellett felvennie a versenyt, mint a Nemzetek Ligájában vagy a világbajnokságot megelőző kvalifikációs sorozatban, ahol még Gulácsi védett. Sőt, a válogatott játékminősége időközben szintet is lépett, így nem csak a visszább húzódó ellenfelek miatt növekedett a labdabirtoklási arány. Ugyanakkor tény, hogy ezeken a találkozókon Gulácsi nem tudott olyan passzpontosságot felmutatni, mint a Bundesligában, és szignifikánsan több hosszú labdával kellett próbálkoznia, amelyek végrehajtásában Dibusz precízebb. Azonban a két kapus passzolási készségét tekintve összességében Gulácsi az erősebb. A Bundesligában nyújtott kimagasló teljesítménye arra enged következtetni, hogy ha adottak a feltételek a labdakihozatalokhoz, akkor rá lehet bízni a labdát nyomás alatt is.
A mostani bajnoki szezonok egészét nézve Dibusz és Gulácsi nagyjából ugyanannyi gólt kapott, mint az várható volt, ami egy teljesen vállalható, korrekt teljesítmény. A válogatottban viszont mindketten pozitív mérleggel zártak. A mintánk szerint mindketten fejenként megközelítőleg 800 percet töltöttek a pályán, amelyeken Dibusz 2,16 kapott góltól mentett meg minket, míg Gulácsi 1,42-től. Tehát két megbízható kapusról van szó, akik nem csak arra képesek, hogy hozzák a kötelezőt, az elvárt védésteljesítményt, de képesek a bravúrokra is.
Ami egyértelműen Gulácsi mellett szól, azt számokkal nehéz lenne kimutatni, ugyanis a Willi Orbánnal való kommunikáció mérésére egyelőre nem fejlesztettek ki adatmodelleket. Ugyanakkor hosszú évek óta egymás oldalán játszanak Lipcsében, kettejük között nyelvi akadályról szó sem lehet, és rengeteget számít az évtizedes rutin, beidegződések sorozata, amikor a kapusnak éppen ki kell mozdulnia, hogy tisztázzon vagy a védő jelzi, hogy hagyja a labdát.
Azt egyértelműen meghatározni jelen forma alapján, hogy melyik kapus jobb, aligha lehet. Meccsterv függvénye is, hogy mikor melyik hálóőr lehet az alkalmasabb a feladat végrehajtására.
Ha cél a labdabirtoklásra építés, a lapos labdakihozatalok megvalósítása, akkor érdemesebb lehet Gulácsit nevezni a kezdőbe. Ha viszont Varga Barnabás irányába történő ívelgetés a cél, akkor Dibusz lehet a megfelelőbb.
Egyéb látványos adatvizualizációkért kollégánk Borbély Imre előadását ajánljuk a témában.
Életemet hatéves korom óta áthatja a sport. Általános iskola első osztályában szerettem meg a futballt, minden szünetben lent játszottam a betonos pályán. Ezidőben kezdtem el követni a Premier League-et, és kaptam meg az első FIFA-mat. A sport iránti szenvedélyem azóta csak még jobban elmélyült, ezt pedig igyekszem analitikus szemlélettel megjeleníteni különböző írásaimban, elsősorban a magyar labdarúgással kapcsolatosan.
