A legügyesebb kötéltáncosok a Bundesliga 2-ből
Az SV Sandhausen a 11. idényét tölti egyhuzamban a német másodosztályban. A legutóbbi öt szezonból négy alkalommal is a „veszélyzónában” telelt a baden-württembergi klub, a tavasszal viszont sikerült kellő mennyiségű pontot gyűjtve megmenekülnie, méghozzá az osztályozót is elkerülve. Azonban a jelenlegi szezonban akadnak aggasztó jelek, amik alapján könnyen lehet, hogy ezúttal már nem ússza majd meg a kiesést a kiscsapat.
A Sportverein Sandhausen 1916 együttesét a nevéből is adódóan 107 évvel ezelőtt alapították. A baden-württembergi klub majd egy évszázadon át az amatőr ligákban szerepelt, kisebb-nagyobb sikereket és mélypontokat átélve. Aztán a 21. század egyik sikertörténete az övék, miután mindenféle jelentősebb külső anyagi segítség nélkül sikerült előbb 2007-ben feljutniuk a harmadosztályba. Az újonc idény jó szereplése révén a 2008-as átszervezés során bekerültek az országos szintet képviselő 3.Liga küzdelmeibe – egy évvel korábban még két csoport alkotta a harmadik vonalat. Ez persze nagyobb terheket is rótt a klubra például az utazások terén, de ők ennek ellenére talpon maradtak, és fokozatosan tudtak előre is lépegetni, mígnem 2012-ben kivívták a Bundesliga 2-be való feljutás jogát.
Ekkor kezdődött el az az immár 11 idény óta tartó sorozat, melynek a mostani szezon akár az utolsó felvonása is lehet. Jelenleg az SVS a második legrégebb óta a másodosztályban szereplő együttes, de ez nagyban köszönhető a drezdai licenc-botránynak, mert a 2012-13-as kiírás újoncaként a Sandhausen kieső helyen zárt és csak a nyári időszakban derült ki, hogy a kizárt Dynamo Drezden helyét ők kapják meg, így maradhatnak a Bundesliga 2-ben. Ha már így alakult, akkor a fekete-fehérek köszönték szépen az esélyt és Alois Schwartz vezetésével állandósították a helyüket a ligában. A folytatás is hasonlóképp alakult, és bár egyik idényben sem tudtak a tabella első felében végezni, de még csak osztályozót sem kellett játszaniuk.
Az elmúlt öt idény egyértelműen a kiesés elleni harcról szólt, aminek sokat mondó jele, hogy az őszi 17 bajnokit követően négy alkalommal is az utolsó három hely valamelyikét foglalták el. Noha a pontokból idén több jött össze (16), mint a korábbi három alkalom során, most mégis az utolsó pozícióban találkozunk csak a csapat nevével. A siker kulcsa mindegyik alkalommal a jobban sikerült tavasz volt, amit a számok remekül igazolnak:
- 2018-19: 12 pont ősszel + 26 pont tavasszal
- 2020-21: 15 pont ősszel + 19 pont tavasszal
- 2021-22: 14 pont ősszel + 27 pont tavasszal
A sorminta egyik fő felelőse az az Alois Schwartz, aki 2021 szeptembere óta ismét a kispadon ül, és úgy tűnik, hogy ennek a „gyenge első, kiváló második félszezon” működésnek a nagymestere, hiszen korábban is produkált már ilyet a fekete-fehérek kispadján. Az 55 éves tréner nagyon bizakodó a hosszú felkészülési időszak kapcsán, és úgy érzi, képesek lehetnek ismét bennmaradni a második ligában.
„Nagyon jó teljesítményértékeink voltak. Taktikai és technikai téren jól kihasználtunk a rendelkezésre álló időszakot a fejlődés érdekében. Sok mindent kipróbáltunk és gyakoroltunk, és ezt meg is tudtuk jól valósítani a felkészülési mérkőzéseken.”
A Sandhausen igen szoros meccseket játszott a szezonban, mindössze kétszer volt egygólosnál nagyobb különbségű eredménnyel zárult mérkőzésük (két vereség), ám ezek ellenére sem ok nélkül veszítettek el kilenc találkozót is a tizenhétből. A várható pontok táblázatán ugyancsak az utolsó helyen találjuk őket, ráadásul nem sejtet sok jót az sem, hogy a lőtt gólok terén masszívan felülmúlják a várható számaikat. Ez alapján nem lenne meglepő, ha némileg visszaesnének ebben a kategóriában a tavasszal. A kapott gólok és a várható kapott gólok aránya alapján csaknem pontosan ott tartanak, ahová minősítik is őket a mutatók, tehát a bajnoki tabella reális képet mutat, azaz valóban szemmel látható előrelépésre lesz szükség a bennmaradás eléréséhez.
A helyzetkialakítás az ősz során nagyon nem ment a fekete-fehéreknek, cserébe a kínálkozó lehetőséget remek hatékonysággal váltották gólra. E miatt tudták erőteljesen felülteljesíteni a várható gól értéküket, amiben természetesen a legalacsonyabb az övék. Sokat mondó, hogy bár nem jön össze nekik meccsenként tíz lövés sem – ami nem meglepő módon a legrosszabb mutató a ligában –, ennek ellenére ezen kísérletek majd 42%-a kaput talál, ami pedig az egyik legmagasabb arány.
A támadójátékuk amúgy igencsak egysíkú, igyekeznek az átmeneteket kiaknázni, de miközben nagyon kevés labdaérintésük van az ellenfelek harmadában, a boxon belül már a legkevesebb. Ezek nagy részét, ahogy a támadójátékuk alapját is a Kinsombi testvérek jelentik, ugyanis Christiannak és Davidnek a 21 gólból 14-hez volt köze assziszt vagy találat formájában. A riválisok nem meglepő módon rájuk figyelnek leginkább és ezzel erősen be is tudják korlátozni a sandhauseni veszélyeket. Hogy némi terhet levegyenek a kongói származású, de már Németországban született duóról, szerződtették a negyedik vonalban szárnyaló Franck Evinát, aki 18 bajnoki 12 alkalommal volt eredményes és hat előkészítést is jegyzett a Hannover 96 tartalékcsapatában. Noha képlékeny, hogy ebből mit tud majd megmutatni a Bundesliga 2-ben, mert az előző tavasz során a 3.Ligában sem ment neki igazán a játék, tehát az ő jelenléte biztosítékot semmire sem jelent.
Maradnak tehát Kinsombiék, tőlük várhatja Schwartz a második félszezonban, hogy továbbra is fenntartják a masszív túlteljesítést támadó oldalon. Ha ez nem sikerül, akkor valószínűleg a szezonok óta tartó kötéltánc is véget ér, és a baden-württembergiek nem jutnak el az egy tucat másodosztályú szezonig egyhuzamban.