A lelátók utolsó mohikánja volt a szurkoló, aki kakassal jutalmazta csapata legjobb játékosait

A lelátók utolsó mohikánja volt a szurkoló, aki kakassal jutalmazta csapata legjobb játékosait

2023. dec. 4.

Sokszor hangoztatják, hogy nemcsak a labdarúgók, hanem a szurkolók közül is kezdenek eltűnni az igazi egyéniségek. Egy drukker – aki baromfikkal és tojással jutalmazta kedvenc csapatának játékosait – viszont kétségkívül jelenségnek számított.


Ahogy a legendás fruttiárus és szurkoló, Zöllei János (Kalap) a Ferencváros, úgy lett a lengyel élvonalbeli Górnik Zabrze történelmének része az 1939. október 2-án született Stanislaw Setkowski cipész, farmtulajdonos. Valószínűleg nincs olyan zabrzei szurkoló, aki nem ismerte, vagy legalább nem hallott volna róla.


„Nem hagyok ki egyetlen meccset sem”


– büszkélkedett egyszer Setkowski, aki hosszú évtizedeken át nemcsak a hazai, hanem az idegenbeli találkozókra is elkísérte kedvenceit. Amikor felbukkant a lelátókon vagy a stadionok előtt, jóformán egy lépést sem tehetett meg anélkül, hogy valaki ne állította volna meg egy rövid beszélgetésre vagy egy vállveregetésre.


„Kevés olyan drukker van a lengyel stadionokban, mint ő”


– hangsúlyozta az egyik szurkolótársa.


Nemcsak a szurkolók, hanem a Górnik játékosai is kedvelték Setkowskit: a férfi ugyanis minden hazai mérkőzés után a szerinte legjobban teljesítő zabrzei futballistát egy baromfival (kakassal, tyúkkal vagy pulykával) jutalmazott meg. A felajánlását egyik játékos sem utasította vissza, bár egyszer a csapat egykori középpályása, Damian Gorawski nem akarta elfogadni a neki szánt pulykát, mondván, fél az állattól. De Setkowski erre is talált megoldást.


„Mondtam neki, ne aggódjon, megölöm és megkopasztom a pulykát, és így kapja meg másnap”


– mesélte a férfi, aki a baromfik mellett tojásokkal is rendszeresen megajándékozta a játékosokat.


De nemcsak emiatt számított a zabrzei klub egyik ikonjának: a hazai mérkőzések kezdetét közel 30 éven keresztül egy harang megkongatásával jelezte, amelyet egy pálos kolostor papjától kapott.




Nem véletlen, hogy Setkowski ennyire kötődött a Górnikhoz, ugyanis fiatalkorában a zabrzei klub hosszútávfutója volt. Sikeresen atletizált: 1961-ben Szilézia bajnoka volt 10 000 méteren, sok maratonit is teljesített, gyakran a nála jóval fiatalabbakat is legyőzte egy-egy versenyen. Amikor a sorkatonai szolgálatát töltötte, a hadsereg csapatában, a Legia Warszawában sportolt, de alig várta, hogy visszatérhessen Zabrzéba.


„Már jóval azelőtt a Górniknak szurkoltam, hogy elkezdtem volna futni. Akkor sem pártoltam el tőlük, amikor a Legiához mentem. A varsóiaknál ez sokaknak nem tetszett, de engem nem érdekelt”


– emlékezett vissza Setkowski.


A zabrzei klub legendája 2021. július 13-án hunyt el, 82 éves korában. Halála mélyen megrázta az egész lengyel futballtársadalmat.


„A leghűségesebb Górnik Zabrze-rajongó, akit ismertem. Ki fogja kiosztani ezután a kakasokat? Ki fogja feldobni az adásainkat? Sokat beszélgettünk a meccsek előtt, de lett volna még miről. Vigyázzanak rád odafenn”


– fejezte ki érzéseit egy sportkommentátor.


„Borzasztóan szomorú a hír, hogy elvesztettük. Hatalmas szívű ember volt, mindig tele humorral és energiával, így fog megmaradni az emlékezetemben. Köszönöm önzetlen segítségét”


– búcsúzott tőle Bartosz Bialkowski, a Górnik korábbi kapusa.



Kiemelt kép: Sportowy24

Szerző

Nádudvari Péter

Nádudvari Péter

Nádudvari Péter

Gyógypedagógusként dolgozom főállásban, de magyar nyelv és irodalom szakos tanári végzettségem is van. Szenvedélyeim a zene, a sport és az írás. Fontos számomra a társadalmi felelősségvállalás, ezért rendszeresen veszek részt jótékonysági akciókban. Ami pedig az írást illeti, sok műfaj érdekel, leginkább a szépet és a lélekemelőt keresem – a sportvilágban is.