A Libanonban született Mak Lindnek szívügye a svéd női labdarúgás
Egy anya, egy feleség, két lánygyermek és egy női futballcsapat. Mind-mind meghatározó szereplői Mak Lind életének, aki a professzionális és nemzetközi labdarúgásban összegyűjtött tapasztalatával próbál segíteni egykori klubja női szakágának, mint vezetőedző. A rögös életúttal rendelkező Mohammed Ali Khanként született szakember még vár a nagy áttörésre, de már így is hatalmas tetteket vitt véghez a göteborgi csapattal.
A sport egyik csodálatos velejárója, hogy hihetetlen történetek születnek, melyek magával ragadják az embert. Olykor a sportolók emberi életútja hordozza a nem hétköznapi sztorit, amihez éppúgy meg lehet találni a kapcsolódási pontot, mint a sportteljesítményekhez. A női labdarúgás Magyarországon még mindig sok kihívással küzd, bár elfogadottsága, megítélése nagyon sokat javult az elmúlt években, de a svédek például nagyon magas polcra helyezték a női szakágat is. Ennek következménye, hogy sok egykori sikeres férfi futballista dolgozik a női labdarúgásban, hogy szaktudásukkal segítség a hölgyek fejlődését. A női Bajnokok Ligája egyenes kieséses szakaszába eljutó BK Häcken FF (Bollklubben Häcken Fotbollsförening) kispadján Mak Adam Lind személyében egy olyan fiatalember ül, akinek története cseppet sem mindennapi, nagy rögös úton jutott el ehhez a vezetőedzői álláshoz.
Lind életét alapvetően meghatározták a nők, az édesanyja, a felesége, majd a két lánya, na és persze a csapatának a játékosai.
Lind még Mohammed Ali Khan néven született Bejrútban, Libanonban, de már egészen kiskorában Svédországba került. Csenevész kisfiú volt, akinek ráadásul hosszú éveken át nehezen ment a tanulás, majd évekkel később mégis éltanulóvá lépett elő. Eme különleges fordulat azért is következhetett be, mert a költözés és a letelepedés során tévedés történt: az 1988-as születési év helyett esetében 1986 került a hivatalos papírokba. A kis Mohammed két évvel korábban kezdte meg az iskolát, így nem is volt már annyira meglepő, hogy miért nem tudott lépést tartani eleinte az osztálytársaival.
Erre egy, az életét nagyban meghatározó esetet követően jöttek rá, mikor 2013-ban a libanoni beutazáshoz szükséges okiratokat intézte, hogy szerepeljen a közel-keleti ország nemzeti csapatában. A korábbi többszöri elutasítás után a fordulópontot édesanyja halála jelentette, akit úgy veszített el, hogy nem tudott tőle elbúcsúzni. A betegeskedő hölgy kórházba került, majd az orvosok jelezték, hogy javul az állapota és hazamehet. Másnap Mohammed egy összejövetelen volt épp, mikor édesapja hívta, hogy nagy a baj, de a fiú már nem ért oda időben a kórházba.
„Anyu szerette a népét és a hazáját. Libanon volt az otthona, és tudom, hogy szerette volna látni, ahogy képviselem az országot. Ezért megtettem érte”
– mesélte később.
Mohammed életében mindig is a család volt az első, s ez fokozottan igaz azóta, hogy megnősült. Fermisk és ő tinédzser éveik óta egy párt alkotnak, mindig támogatták egymást, akkor is, mikor az élet nagy próba elé állította őket. Elsőszülött gyermekük, Donya még 2009-ben látta meg a napvilágot, Down-szindrómával. A hír sokkolta a családot, de Mohammed gyorsan felfogta, hogy így is ajándék az, hogy életben van a párja és a gyermeke is, így három hónappal a lánya születése után megalapította a Göteborgs Downfamilj nevű szervezetet, ahol a hasonló helyzetben lévő szülők támogathatják egymást, tapasztalatot cserélhetnek. A szervezetnek napjaikban már 150 tagja van, ő az elnöke, életének egyik meghatározó célja lett másoknak segíteni.
Természetesen a futball is végigkísérte Mohammed életét, aki a Västra Frölunda IF nevű klubnál kezdett futballozni, majd a BK Häcken színeiben tudta le karrierje legszebb éveit. A 2010-es évek elején csapatkapitánya is volt a göteborgi együttesnek, melyről egykoron úgy gondolta, hogy visszavonulása után a sportigazgatója szeretne lenni.
Ez azonban kicsit másként alakult, hiszen előbb belevágott az edzősködésbe, mely során dolgozott a Husqvarna FF, majd a másodosztályú Norrby IF csapatainál is, bár utóbbinál eleinte a papírjai hiányában nem lehetett vezetőedző.
Ezzel köthető össze a 2019-es névváltoztatása is, mert külföldiként nem igazán akarták engedni a képzésekre. Ebből az lett, hogy felvette felesége lánykori családnevét (Lind), amihez a Mohammed Ali Khan monogramjából megszületett a Mak keresztnév. Eme furcsa közjáték után megszerezhette a legmagasabb edzői képesítéseket is, de arra is rájött, hogy mindenképpen többet szeretne tenni az életében oly nagy hatással lévő nők érvényesülése érdekében. Ezért lánycsapatoknál vállalt társadalmi munkát – többek közt a saját kisebbik lánya, Diana miatt is – majd 2023-ban visszatért korábbi klubjához, a BK Häckenhez, ahol ő lett a női csapat vezetőedzője. (Magyar szempontból nem ismeretlen ez az együttes, hiszen itt szerepel a magyar válogatott labdarúgója, Csiki Anna.)
A göteborgi női labdarúgás sokáig egyenlő volt a Kopparbergs/Göteborg FC csapatával, azonban hiába jött össze 2020-ban a bajnoki cím a legmagasabb osztályban, a koronavírus-járvány miatt csődközeli helyzetbe került az egyesület. Végül a BK Häcken állt be mögé és a helyiek támogatása mellett az összeolvadás megmentette a göteborgi női futballt. A következő években folyamatosan ezüstérmes helyezések jöttek, a legutóbbi már Lind irányításával, de ami ennél is fontosabb, hogy visszahelyezte a svéd női klubfutballt az európai térképre. Ugyanis hiába volt egykoron az Umea IK kétszeres UEFA Women’s Cup-győztes, az elmúlt évek során egy-egy nyolc közé jutás volt a svéd csapatok legnagyobb sikere. Amióta 2020-ban átalakult a Bajnokok Ligája lebonyolítása, azóta pedig a csoportkör jelentette a végállomást minden esetben. Méghozzá pocsék eredményekkel, mert többnyire az is nagy szó volt, ha egy-egy meccset tudott nyerni valamelyik svéd csapat a legrangosabb európai kupasorozatban.
Ezt a rossz sorozatot törte meg a göteborgi együttes, mely abszolút esélytelenként borította a papírformát és kiharcolta a továbbjutást az egyenes kieséses szakaszba. Lind lányai többek közt legyőzték a Real Madrid és a Paris FC csapatát is (idegenben), de egy pontot elhoztak a későbbi elődöntős Chelsea FC otthonából is. A göteborgiak mindössze a londoniaktól kaptak ki a csoportkörben, hogy aztán az egyenes kieséses szakasz során a Paris Saint-Germaint is megszorítsák hazai pályán. A legnagyobbak csatájába nem tudtak beleszólni, de a svéd női futball szempontjából így is hatalmas dolgot vittek véghez. A 2024-es évük azonban lehet még szebb, annak ellenére, hogy már egy vesztes döntőn túl vannak – májusban a Pitea IF nyerte a Svéd Kupát a Häcken ellen. Azonban, ha sikerülne a bajnokságban közelebb kerülniük a FC Rosengardhoz, és persze, ha ismét a BL főtáblájára jutnának, akkor még közelebb kerülhetne céljaihoz Lind, hogy trófeával gazdagítsa a göteborgiak vitrinjét.
Kiemelt kép: BK Häcken FF
Szerző
