A magyar autósport története – az első magyarországi autótól az F1-ig
Magyarország nem számít autósport nagyhatalomnak, noha a sportág hosszú történelemre tekint vissza hazánkban, sok minden történt a több mint száz éve tartott első magyarországi autóverseny és az 1986-os első Formula–1-es Magyar Nagydíj között.
null
Tíz évnek sem kellett eltelnie a Carl Benz által megálmodott első automobil megalkotása, illetve a négykerekű jármű magyarországi megjelenése között. 1896-ban Hatsek Béla műszerész hozta el először hazánkba a szenzációnak számító gépet, egy Benz Velo-modellt. Az automobilok hamar a kiváltságos rétegek hobbijává nőtték ki magukat, a 19. század végén baráti társaságok keretein belül éltek szenvedélyüknek, az autózásnak a rajongók. A legfőbb hazai egylet Magyar Automobil Club néven futott, és a kor egyik legnagyobb mérnöke, Bánki Donát is a tagja volt. A hivatalos Magyar Automobil Club bejegyzésére 1900-ig kellett várni, egy évre rá pedig már Nemzetközi Automobil-kiállítást tartottak Budapesten, amelynek betétfutamaként került sor az első magyarországi autóversenyre a Tattersall lóversenypálya csarnokában.
A korai autóversenyzés időszakában kétféle megközelítés létezett: a franciák a gyorsaságra, míg a britek a megbízhatóságra fektették a hangsúlyt. Az előbbiek két-két város között zajló, rövidebb távú futamokat rendeztek, ahol a tempó volt a döntő. Ebből kifolyólag veszélyesebbnek is számított a szakág, így a franciák stílusából kialakuló Grand Prix-versenyzés kifejezetten nagy hangsúlyt fektetett a biztonságra. A britek ezzel szemben a hosszabb távú túrautakat preferálták, akár több ezer kilométeres futamokat is tartottak, ahol sokkal inkább az autó (és természetesen a márka) megbízhatósága, mintsem gyorsasága volt a fontos. A hazai autóversenyzés is a britek példáját követte, az első magyar hosszú távú túraútra 1912-ben került sor. A Kiskocsi-verseny névre hallgató 1300 kilométeres futam Budapestről indult, majd Békéscsaba érintésével Erdélyben folytatódott, végül Debrecen irányából érkeztek vissza Budapestre. Pár héttel a verseny után már Konstantinápoly volt a befutója az immár Királyi Magyar Automobil Club megméretésének.
Az első világháború jelentősen visszavetette a sportág hazai fejlődését, mivel a legtöbb autóversenyeken résztvevő gépjárművet „besorozták”, a hadsereg szolgálataira bocsájtották. A két világháború között aztán újra előtérbe került a magyar autósport fejlesztése. A túrautak mellett megjelentek a hegyi felfutó versenyek is, közülük az egyik elsőn a budapesti Sváb-hegy meghódítása volt a cél. A KMAC egyre jelentősebb szervezetté vált: egységesítette a szabályrendszereket, versenyzői igazolványokat bocsájtott ki, valamint megrendezte a magyar autó- és motorkerékpár-bajnokságot.
Rudolf Caracciola (elöl) és Bernd Rosemeyer az 1936-os magyar nagydíjon (Forrás: Wikipedia)A korszak legnagyobb pillanata a magyarországi autóversenyzés életében az I. Magyar Nagydíj volt, amelyre 1936-ban került sor. A Grand Prix-versenyek akkoriban a sportág csúcsának számítottak, a KMAC így mindent megtett már a harmincas évek elejétől kezdve, hogy országunkba csábítsa a nemzetközi mezőny nagyjait. 1936 nyarán el is jött a várva várt pillanat, a Budapest Grand Prix-n – amely hivatalosan nem számított bele a bajnokságba, pontokat sem osztottak – Mercedeseket és Alfa Romeókat is láthatott a közönség a fővárosban. Egy magyar pilóta is feltűnt a mezőnyben: Hartmann László a kora legnagyobb versenyzőjének számított itthon, Bugattik, majd Maseratik volánja mögött indult nemzetközi futamokon. A Népligetben tartott száguldást végül az olasz Tazio Nuvolari nyerte – ám a következő Magyar Nagydíj-győztesre aztán egészen 1986-ig, a Formula–1 hazánkba érkeztéig kellett várni.
A második világháború komoly károkat okozott a hazai autósportban. Rengeteg versenyautót vittek ki az országból vagy semmisítettek meg. A magyar versenyzői elit is megszenvedte a háborús éveket, sokan a harcok áldozatai lettek, mások emigráltak. A világháború utáni magyarországi politikai rendszer háttérbe szorította az autóversenyzést, helyette a motorversenyzés került előtérbe. A Köztársasági Magyar Automobil Club, 1948-tól pedig az újonnan megalakult Magyar Motorsport Szövetség a motorversenyek betétfutamaiként rendezte meg az autóversenyeket, amelyeken főként taxisofőrök és autószerelők álltak rajthoz.
Az ötvenes évek közepén megalakult a Magyar Automobil Klub, amelynek eltökélt célja volt egy nemzetközi autóverseny megrendezése Magyarországon. Erre 1961-ben került sor a Ferihegyi repülőtéren, Európa minden részéről érkeztek hazánkba pilóták és csapatok. A magyar motorkerékpársport fénykora után a hetvenes években az autóversenyzésre terelődött a figyelem. A gyorsasági futamok mellett itthon sokáig a rali- és a megbízhatósági túraautó-versenyzésre összpontosított a sportág vezetősége. Az itthoni szövetség célja az volt, hogy az autósportot tömegsporttá alakítsa, erre pedig kiváló lehetőséget nyújtott az előbb említett két szakág, amelyekbe sokkal könnyebben eljuthatott a versenyezni kívánó átlagember, mint a drága, zárt közegű együléses Formula-autózás világába.
A Formula–1 akkoriban már rég az autósport csúcsának számított, a szocialista blokk országaiba viszont sokáig nem látogatott el a száguldó cirkusz. A „nyugatias, kapitalista” értékeket képviselő széria helyett a legtehetségesebb magyar pilóták a Formula Easter sorozatában mutathatták meg a tehetségüket, amelyben a keleti blokk országainak legjobbjai mérették meg magukat – szigorúan a szocialista ipar termékeinek volánja mögött. A Béke és Barátság Kupa részeként megtartott Formula Easter-futamokon Wartburg-, Skoda-, Dacia- és Polski Fiat-meghajtású versenyautók is szerepeltek. Kesjár Csaba – akit a magyar autóversenyzés történetének egyik legtehetségesebb pilótájaként tartottak számon, sokak szerint a Formula–1-ig is eljuthatott volna, ha nem veszíti életét mindössze 26 évesen egy Formula–3-as versenyhétvégén – a nyolcvanas évek első felében tarolt a kategóriában, többszörös magyar bajnok lett.
1986 – Az első Magyar Nagydíj rajtja (Forrás: vezess.hu)Ekkoriban vette fejébe Bernie Ecclestone, az F1-et irányító cégcsoport vezérigazgatója egy, a vasfüggöny mögötti nagydíj megrendezésének ötletét. Sokáig Moszkva vagy Kína tűnt a befutónak, illetve Fiume és Brno neve is felvetődött az esetleges helyszínek között. Ecclestone aztán az 1983-as budapesti látogatása után határozta el, hogy a magyar főváros kapja meg a lehetőséget arra, hogy a keleti blokkból elsőként fogadhassa a világhírű versenysorozat egyik futamát. Eleinte úgy tűnt, hogy a Városliget vagy az 1936-os Grand Prix helyszíne, a Népliget adhat otthont a nagydíjnak, végül egy Mogyoród melletti beépítetlen területre esett a választás. A Hungaroringet 1985. októberében kezdték el építeni és rekordidőnek számító nyolc hónap alatt készült el. Az első, 1986-os F1-es Magyar Nagydíjra csaknem 200 000 néző látogatott ki, a futam Nelson Piquet győzelmével zárult. Azóta minden évben megrendezték hazánkban a nagydíjat és ez még jó pár éven keresztül így is lesz, hiszen a jelenleg felújítás alatt álló pálya idén írt alá egy egészen 2032-ig élő szerződést a versenysorozat tulajdonosaival.
Kiemelt kép: Getty Images