A magyar futballhagyománytól az 50 ezer eurós havi bérig – szeptemberi interjúink

Görgényi István

Végh Antal ötven éve megjelent könyve, a Miért beteg a magyar futball? nyomán feltettük ugyanezt a kérdést Görgényi Istvánnak, olimpiai ezüstérmes, világbajnok vízilabdázónak, aki az ausztrál női vízilabdacsapattal edzőként olimpiai bajnok lett.

Miért volt beteg a magyar foci a hetvenes években?

„Rengeteg bundameccset játszottak. Megrohadt ettől a labdarúgás. Mert ha bundázol, akkor már nem a közönségnek játszol. Ha bundázol, akkor a foci már nem a futballról, hanem a bundáról szól. A vezetésnek nem volt ereje, eszköze megállítani a bundát, mert mindenki profitált belőle. De nem is feltétlenül a pénz, hanem az abból következő lustaság a probléma. Nem kellett semmiért sem megküzdeni, mert úgyis megbeszélték a meccseket. A betegség másik oka, hogy elvágták a magyar futballhagyományt.”

A magyar sportban fellelhető anomáliákról 1985-ben könyvet is író Görgényi állítja, ebben az időszakban több magyar sportág azért kezdett lemaradni a világ élvonalától, mert nem volt hajlandó megújítani az edzésmódszereket és kiaknázni a sporttudomány fejlődését.

Gondolkozó játékosok, kritika, luxustól mentes képzési centrumok, „szerető edzők és vezetők”, az autokrata szellemiség száműzése és teljesítményverseny – ezek szükségesek szerinte a futball fejlődéséhez. Hogy ma beteg-e a magyar futball?

„Igen, sok szempontból. A magyar futball nem a fociról szól, hanem valamilyen zűrzavaros pénzügyi manőverekről, amiket nem lehet átlátni. A háttérben erősen ott a politikai hatás: torzulások vannak és kifacsart értékrend. Sajnos.”

Csepregi György

Minden sínen volt, mégsem igazolt Reimsbe Dibusz Dénes. Miért? Miért durrant ki a szaúdi átigazolási lufi? Miért nagy veszély az NB I-re nézve, hogy az élklubok a 30-55 000 eurós havi béreket is ki tudják fizetni? Mekkora a fizetés egy belga középcsapatnál?

Csepregi Györggyel, a belga első osztályban veretlenül álló Leuven júniusban kinevezett sportigazgatójával interjúztunk, aki korábban játékos-ügynökként dolgozott. A szakember közel 20 éve Belgiumban él.

Mint mondja, a rendkívül magas magyarországi játékosfizetéseknek csak egy következménye, hogy például egy belga középcsapat nem tud itthonról jó játékost igazolni, ennél sokkal fontosabb, hogy komfortzónát alakít ki a magyar játékosokban, akik emiatt inkább itthon maradnak, miközben az NB I célja nem lehetne más, minthogy úgynevezett transzferligává váljon.

A sportigazgató megosztotta velünk, mit köszönhet a korábban a Germinal Beerschotnál összeállított playbooknak, amely tartalmazza az összes játékosposzt teljes profilját, ami alapján egy klubnak igazolnia kell. A dokumentumot a klub identitása, kulturális beágyazódása alapján készítette el, és készíti el a jövőben az új állomáshelyein. Arról is mesélt, hogyan fest Belgiumban az utánpótlásképzés elit rendszere.

Csepregi állítja, Magyarországon a rossz kérdést teszik fel („nem az a fontos, ki a tehetség, hanem hogy mi a tehetség”), és biztos benne, hogy a hazai élklubok minden átigazolási időszakban el tudnának adni futballistákat 6-10 millió euró értékben, ehhez ötletekre és alaposan felépített játékos-profilokra volna szükség.

Horváth Dávid

„Egyéni beszélgetések útján feltérképeztük a csapat mentális állapotát, és kitaláltuk, hogy elárasztjuk pozitív élményekkel és visszacsatolásokkal a játékosokat. Olyan feladatokat adtunk edzésen, amelynek a végén dicsérhettük őket, visszaadhattuk nekik a magukba vetett hitet.”

Így rázta fel a stábjával az MTK felnőtt csapatát a frissen kinevezett Horváth Dávid 2022 tavaszán, és a húzás csaknem bejött. A tavaszi szezonban addig 12 pontot szerzett csapat az utolsó négy fordulóban 10 pontot gyűjtött.

Horváth Dávid azóta visszatért az MTK kispadjára, csaknem két éve ő irányítja a csapatot. A tetriszszemléletben, az egyensúlyban és az egyszerűségben hisz, és vallja, az MTK úgy is bennmaradhat az NB I-ben, ha folyamatosan építi be a csapatba a saját nevelésű játékosokat. Beszélgettünk vele az MTK játékfelfogásáról, és arról is, hogy szerinte túl sok a tíz futballakadémia Magyarországnak.

Bár ő maga ferencvárosi nevelés, elképzelhetetlennek tartja, hogy a FTC-nél dolgozzon a közeli jövőben, és úgy látja, a zöld-fehéreket a mostani körülmények között lehetetlen utolérni.

Gera Dániel

Diósgyőrben újult meg és itt futja a „második karrierjét” Gera Dániel, aki a korábbi posztjától eltérően jobbhátvédként szerepel Miskolcon.

Kérdeztük a szélsőhátvédek újfajta szerepköreiről, a motivációjáról, és azt is tudakoltuk tőle, hogy megbánta-e azt, hogy a Ferencvároshoz szerződött. Mint mondja, hiába a kevés meccs zöld-fehér mezben, a legtöbbet eddig Szerhij Rebrovtól tanulta.

Hogy miért éri meg versenyhelyzetben is megmaradni egy csapatnál?

„Az állandó kölcsönjátéknak megvan a veszélye, hogy eltűnsz a süllyesztőben, sokakkal így esett, én ott akartam maradni a tűz közelében, kitaposni magamnak az utat. Ezt utólag is jó döntésnek gondolom. Mindig azt néztem, mi az, ami a nívósabb karrier lehetőségét kínálja.”

Kálmán László

Először eltanácsolták a kosárlabdától, majd választania kellett futball és kosárlabda között. A Falco KC Szombathely korábbi válogatott irányítójával, Kálmán Lászlóval is beszélgettünk szeptemberben.

Középiskolásként „nulla edzéssel ötven-hatvan-hetven pontokat” dobott, aztán Körmenden egyéni edzéseken elkezdték csiszolni a dobómozdulatát, részletesen elmesélte nekünk, hogyan tanult meg profin hárompontost dobni egy teljesen új technikával. Lázasan vagy törött kézzel is játszott, annyira szerette a kosárlabdát. Edzés után volt, hogy 251 büntetőt dobott be egymás után, hárompontos-dobásban pedig nem hivatalosan megdöntötte az akkori világrekordot.

A korábbi klasszis irányító sok-sok bírálatot fogalmazott meg a képzés, a külföldi edzők alkalmazása, a férfi szakág működése kapcsán, és állítja, az utánpótlásban gyökeres változásokra lenne szükség, főleg edzői téren.

Szűcs Tamás

Övé a legtöbb megtett méter, a legtöbb sprint és a legtöbb magas intenzitású futás a Debreceni VSC-ben. Szűcs Tamás állítja, a Koppenhágában eltöltött két év alatt tanulta meg, mennyit számít a labda nélküli játék támadásban és védekezésben.

Elmondta, fél év volt, mire megszokta a dániai ritmust, intenzitást, és azt is, miért kell az edzésen minden párharcot megnyerni. A kezdősebessége, az első érintése kiemelkedő, és ezzel a magyar viszonyok között kivételesnek számít a játéka. Mégis hazajött, megkérdeztük tőle, miért. A célja továbbra is az, hogy eljusson az egyik topligába.