„A magyar játékvezetés most építkezési fázisban van” – válaszolt az MLSZ a játékvezetést ért kritikákra

– A magyar játékvezetés nincs fent Európa térképén, állítja Szabó Zsolt. Hogyan reagál erre a Játékvezetői Bizottság?

– Ezzel az állítással nem értünk egyet. A nemzetközi játékvezetésben természetes módon váltják egymást a ciklusok: egy kiemelkedő, meghatározó korszakot törvényszerűen egy átmeneti, építkezési időszak követ. Ez nem magyar sajátosság, hanem a sportág egészére jellemző jelenség, amely a hazai múltból is jól ismert: Palotai Károly, Puhl Sándor és Kassai Viktor nemzetközi sikerei között is mintegy egy-egy évtized telt el. Hasonló folyamatok figyelhetők meg más vezető futballnemzetek – például a német, angol, olasz, dán vagy belga – játékvezetésében is. Ebben az összefüggésben érdemes értelmezni a jelenlegi helyzetet is. A magyar játékvezetés most építkezési fázisban van, amelynek célja, hogy a következő években ismét stabil és minőségében is meghatározó jelenléttel képviseltesse magát az európai elitben. A fentieket fontos tényszerű adatokkal is árnyalni. A magyar játékvezetők nemzetközi szerepvállalása folyamatos és növekvő tendenciát mutat: míg 2023-ban 64, 2024-ben 83, 2025-ben pedig már 89 nemzetközi mérkőzésen kaptak megbízást, amelyek közül 2025-ben 69 az UEFA sorozataiban zajlott. Ezek a számok egyértelműen jelzik, hogy az európai szövetség továbbra is számít a magyar játékvezetők munkájára. Ezt a szakmai elismerést konkrét, kiemelkedő visszajelzések is alátámasztják. 2025 novemberében például az Európa-liga és a Konferencia-liga azonos játéknapján – a VAR-teammel kiegészülve – két teljes magyar játékvezetői csapat is mérkőzést vezetett a ligaszakaszban, ugyanazon a napon. Ez nemcsak ritka, hanem egyértelműen a nemzetközi szövetség részéről megnyilvánuló magas szintű szakmai bizalom jele. Emellett női magyar játékvezetők a közelmúlt legjelentősebb nemzetközi eseményein is szerepet kaptak – többek között a női Európa-bajnokságon vagy a párizsi olimpián –, valamint ők is és a férfi játékvezetőink is számos további rangos tornán szerepeltek, ami tovább erősíti a magyar játékvezetés nemzetközi jelenlétét és elismertségét. Természetes, hogy mindaddig van bennünk hiányérzet, amíg a magyar férfi játékvezetés nem képviselteti magát a legmagasabb nemzetközi szinten. Elégedettek kizárólag akkor lehetünk, ha ismét lesz magyar férfi játékvezető az európai elitben is. Ugyanakkor fontos látni, hogy ez korántsem olyan egyszerű feladat – ezt Szabó úrnak 321 bajnoki mérkőzéssel a háta mögött kellene leginkább tudnia –, hiszen saját pályafutása során maga is megtapasztalhatta az ehhez a szinthez vezető út rendkívül magas követelményeit.

A játékvezetőkre folyamatos képzés vár, egyre szigorúbbak a követelmények (Forrás: mlsz.hu)

– Mi az oka annak, hogy az elmúlt években nem volt magyar játékvezető a Bajnokok Ligája főtábláján?

– Ahogyan fentebb említettük generációváltás indult el: a FIFA-keretünk jelentős részét megújítottuk, és a fiatalok felkészítése zajlik. Fontos látni, hogy az UEFA 55 tagállamából jelenleg mindössze 22 ország ad játékvezetőt az elit keretbe, amely összesen csupán 35 főből áll. Ráadásul ezeknek a helyeknek a felét hagyományosan a legerősebb futballkultúrával rendelkező nemzetek töltik be, ami tovább erősíti a verseny kiélezettségét. Ebben a közegben a felzárkózás időt és következetes munkát igényel.

– Lát-e jelenleg a bizottság olyan magyar játékvezetőt, aki rövid távon elérheti a Bajnokok Ligája szintjét?

– Dolgozunk rajta, és több ígéretes játékvezetőnk is van. A célunk egyértelmű: minden szakmai és fizikai támogatást megadni ahhoz, hogy közülük minél hamarabb valaki elérje a Bajnokok Ligája szintjét.

– Milyen konkrét szakmai programok működnek jelenleg a nemzetközi szintű játékvezetők kinevelésére?

– Képzési rendszerünk tudatosan, több szinten építkezik: a vármegyei talent-mentor programtól kezdve, a Scouting, a Palotai- és Győri-programokon át egészen a Puhl Sándor Alapfokú és Haladó Akadémiáig minden elem a tehetségek azonosítását és folyamatos fejlesztését szolgálja. Ugyanakkor a siker kulcsa nem egy-egy programban, hanem a teljes rendszer összehangolt működésében rejlik: az alapokat a vármegyei szintű szakmai munka minősége teremti meg, amely nélkül nincs fenntartható utánpótlás. A jelenlegi legnagyobb kihívást éppen ezért nem a struktúra hiánya jelenti, hanem megfelelő létszámú és elkötelezettségű fiatal bevonása és megtartása. A nemzetközi szint ugyanis kiemelkedő fizikai, szakmai és életviteli követelményeket támaszt, amelyek teljesítése komoly lemondással jár – ezt pedig ma egyre kevesebben vállalják hosszú távon.

– Milyen következménye van egy játékvezető számára, ha VAR-beavatkozás után módosítani kell az ítéletét?

– A VAR a döntések pontosságát szolgálja, ugyanakkor minden beavatkozás szakmai értékelés tárgya. Lényeges, hogy egy sikeres VAR-korrekció önmagában nem írja felül a kiinduló hibát: az ellenőri minősítésben az eredeti téves döntés továbbra is hibaként szerepel. A következmények az adott helyzet súlyától függőek: hatással lehetnek a játékvezető értékelésére, kijelöléseire és természetesen anyagi vonatkozásai is vannak.

– Előfordult-e az elmúlt években, hogy teljesítmény alapján játékvezetőt eltávolítottak a profi keretből?

– Igen, volt ilyen eset. A profi keretünkben folyamatos és szigorú teljesítményértékelés zajlik. A létszámunk tudatosan szűk, így minden játékvezetőnek folyamatosan bizonyítania kell a helyét, ennek megfelelően a keret összetétele is a teljesítmény függvényében alakul.

– Milyen szakmai kapcsolatban áll jelenleg a magyar játékvezetői bizottság az UEFA-val, és milyen lépéseket tesznek a nemzetközi jelenlét erősítésére?

– Szakmai együttműködést folytatunk az UEFA-val a képzés, az ellenőrzés és a fejlesztés területén. Célzott fejlesztési programokkal, nemzetközi képzésekkel és a fiatal játékvezetők tudatos építésével dolgozunk a minél jobb teljesítmény elérése érdekében. Az UEFA bizalmát igazolja az a tény is, hogy két kollégánk az UEFA Referee Convention Panel tagja, akik közül az egyik ezen felül, az UEFA Referee Developement Panel tagja is.

Játékvezető szeretnél lenni? Az első sípszó előtt az első kattintás

– Tervezik-e, hogy rendszeresebben és átláthatóbban kommunikálják a vitatott játékvezetői döntések szakmai értékelését?

– Továbbra is nyitottak vagyunk és minden indokolt, vagy a közvélemény érdeklődésére számot tartó esetben ismertetjük szakmai álláspontunkat. Közös célunk a hibák számának csökkentése, nem pedig a játékvezetők nyilvános kritikája. A szakmai értékelések megtörténnek, de elsősorban zárt, fejlesztési környezetben. Ahogy a csapatok sem a nyilvánosság előtt elemzik egyéni hibáikat, mi is a fejlődést szolgáló, szakmai alapú visszajelzésben hiszünk. Nem jellemző ránk, hogy nyilvános megszólalásokra reagáljunk, hiszen meggyőződésünk, hogy a véleménynyilvánítás szabadsága mindenkit megillet. Ezúttal azonban kivételt teszünk. Ennek oka, hogy az érintett megszólalás egy olyan személytől származik, aki korábban maga is közösségünk tagja volt, így szavai – különösen a szakmán kívül állók számára – könnyen félreérthető képet alakíthatnak ki a magyar játékvezetés egészéről. Az általa képviselt hangnem és tartalom véleményünk szerint nem csupán egyoldalú, hanem több ponton szakmailag sem kellően megalapozott. Nem először tapasztaljuk, hogy következetesen negatív narratívát közvetít, azonban jelen esetben különösen szembetűnő a teljes szakmai kontextus figyelmen kívül hagyása. Mindez különösen aggályos annak fényében, hogy jelenlegi szerepkörében – egy NB I-es klub megbízásában állva – az alapvető semlegesség egyértelműen sérül. Fontos hangsúlyozni, hogy a játékvezetői létszám egyes területeken tapasztalható csökkenése, illetve az, hogy sok esetben még a rendelkezésre álló kvóták feltöltése is nehézséget jelent, önmagában is jelzi: a kihívások gyökere jóval összetettebb annál, mint amit leegyszerűsítő, általánosító megállapítások sugallnak.