A Málaga sikerének és bukásának története

A spanyol Málaga CF a 2002-2003-as szezonban az UEFA-kupában, míg a 2012-2013-as kiírásban a Bajnokok Ligájában játszott negyeddöntőt. Mindkét időszakban a középszerűségből kitörve hoztak létre egy-egy rokonszenves kiscsapatot.

Az utat törő fiókcsapat

A Földközi-tenger partján fekvő Málaga városa első sorban nem a labdarúgásról híres, sokkal inkább közkedvelt nyaralóhely, hiszen a Costa del Sol („napos part”) központjában a napsütéses órák száma rendkívül magas. Málaga Pablo Picasso szülővárosa, és bár a híres 20. századi avantgárd festő csak tízéves koráig élt a városban, a helyiek rendkívül büszkék rá. A 2000-es és főként 2010-es években volt egy-egy emlékezetes időszaka az andalúziai város csapatának, amikor nemzetközi szinten is nagyobb érdeklődés övezte a szereplésüket.

A város első csapata a Club Deportivo Málaga 1904-től 1992-ig működött. Története során húsz szezont töltött a spanyol első osztályban, ahol az 1970-es években két hetedik helyezést ért el. A feloszlásához pénzügyi nehézségek vezettek, az egyesület jogutód nélkül megszűnt. 1948-ban hozták létre Club Atlético Malagueno néven a CD Málaga fiókcsapatát, amely alacsonyabb osztályokban, sok esetben az országos második vonalban szerepelt. Az első csapat 1992-es csődeljárását megelőzően a Malagueno elvált az anyaegyesülettől és független klubként regisztrálták be a szövetségben, így furcsa módon a tartalékcsapat az első együttes működésének felfüggesztése után is üzemelhetett. Ezt követően a korábbi fiókcsapat új hivatalos neve Málaga Club de Fútbol S.A.D., vagyis egyszerűbben Málaga CF lett. Ez az a csapat, amely végül a 2000-es években le tudta tenni a névjegyét.

Kezdetekben az új egyesület a másod- és a harmadosztály között ingázott, majd az 1997-1998-as idényben a harmadik ligát, egy szezonnal később pedig a második vonal küzdelmeit nyerte meg, besorolást nyerve a legmagasabb osztályba.

Az első feljutás és nemzetközi kupamenetelés

Az egykori spanyol válogatott Joaquín Peiró 1998-tól 2003-ig irányította a Málagát. A korábbi kiváló középpályás többek közt az Atlético Madridot és az Intert erősítette, míg a hispán válogatott tagjaként részt vett az 1962-es és az 1966-os világbajnokságon. Az andalúziai gárdát az első évében története első élvonalbeli feljutásához segítette. A Málaga az első osztályban hamar stabil középcsapat lett, a 2000-2001-es idényben az előkelő nyolcadik helyen végzett.

2002 nyarán a csapat az UEFA Intertotó Kupa végső győztesei között kvalifikálta magát az UEFA-kupa 2002-2003-as felvonásába. A második számú nemzetközi sorozatban hosszú menetelés végén egészen a legjobb nyolcig jutott, miután többek közt a Leeds Unitedet és az AEK Athént is kiejtette. A Málagát egy másik, akkor virágkorát élő romantikus egyesület, a portugál Boavista állította meg a negyeddöntőben.

A bajnokságban elért 13. helyezés után viszont Peiró 2003 nyarán elhagyta az egyesületet. Ezzel együtt az akkori meghatározó játékosok közül is többen búcsút intettek a Málagának. Az egyszeres spanyol válogatott kapus Pedro Contreras a Betishez távozott, az első számú gólfelelősnek számító uruguayi Darío Silvát a Sevilla csábította el, a holland szélső Kiki Musampa az Atlético Madridban folytatta karrierjét. A csapat saját nevelésű hátvédje, Josemi egy évvel később szerződött a Liverpoolhoz.

Peiró helyét Juande Ramos vette át, aki a 2003-2004-es idényben a tizedik helyre kormányozta be az együttest. Menet közben a csapat legemlékezetesebb sikere az FC Barcelona 5–1-es legyőzése volt hazai környezetben. A fölényes győzelem során a Valenciától kölcsönzött Salva Ballesta három góllal terhelte meg a katalánok hálóját. Még egy középmezőnyben töltött szezont követően a Málaga a 2005-2006-os idény végeztével mindössze 24 pontot szerezve, hat fordulóval a bajnokság vége előtt sereghajtóként kiesett az első osztályból.

A második sikerkorszak és BL-szereplés

Egy gyengébb másodosztályú szezont követően Juan Muniz vezetésével harcolták ki a feljutást 2008-ban. Két év múlva ismét gazdasági problémákkal küzdött az egyesület, így az addigi elnök, Fernando Sanz eladta a többségi tulajdonjogokat Abdullah ben Nasser Al Thani katari sejnek. A Málaga akkoriban ismét középcsapat volt az első osztályban, majd a 2010-2011-es szezon mérsékelt kezdését követően novemberben Manuel Pellegrinit ültették le a kispadra. A chilei szakember azt megelőzően a Real Madridot irányította és a Villarrealnál is maradandót alkotott, amikor egy kisebb csapatot vezetett soha nem látott magasságokba – bajnoki második és harmadik helyig, valamint BL-elődöntőig juttatta a „sárga tengeralattjárót”.

A katari forrásoknak köszönhetően a klub minőségi erősítéseket tudott végrehajtani: Santi Cazorla az edző kifejezett kérésére érkezett a Villarrealtól, de Joaquin, Nacho Monreal, Júlio Baptista, Martín Demichelis, Jérémy Toulalan vagy Roque Santa Cruz is jól csengő név volt akkoriban. A csapat új első számú kapusa Willy Caballero lett, valamint akkoriban tűnt fel Málagánál a fiatal Isco, míg a veterán Ruud van Nistelrooy ugyancsak a festői szépségű Estadio La Rosaledában töltötte karrierje utolsó idényét és egy szezont Javier Saviola is lehúzott a délieknél.

A Málaga veretlenül, három-három győzelemmel és döntetlennel megnyerte BL-csoportját az AC Milan, a Zenit és az Anderlecht előtt. A nyolcaddöntőben a portugál bajnok FC Portóval szemben harcolta ki a továbbjutást: az első mérkőzés idegenbeli 1–0-s elvesztése után a Málaga hazai környezetben Isco és Santa Cruz góljaival 2–0-ra nyerte meg a visszavágót. A Borussia Dortmund ellen a negyeddöntő első mérkőzésén gól nélküli döntetlennel zárt a saját pályáján, majd a visszavágót drámai körülmények közt vesztette el 3–2-re, így búcsúzni kényszerült. Joaquin és Eliseu találataival a spanyol gárda kétszer is lépéselőnybe került Dortmundban, másodszor a 82. percben, azonban a BVB a rendes játékidő után fordítani tudott és továbbjutott. (A Dortmund ezt követően a Real Madridot kiejtve döntőt játszott a Bajnokok Ligájában, a Wembley-ben rendezett fináléban azonban a Bayern München diadalmaskodott.)

Lefelé a lejtőn

Az emlékezetes BL-szereplés közben a Málaga a hatodik helyen végzett a bajnokságban, azonban a tartozásai miatt az UEFA eltiltotta őket a nemzetközi kupaszerepléstől, így nem vehetett részt az Európa-liga következő idényében.

Az adósságok törlesztése érdekében meghatározó játékosok távoztak, Pellegrinit pedig Bernd Schuster váltotta a kispadon. A német szakember irányításával a 11. helyen végeztek a LaLiga következő kiírásában. A katari tulajdonos a megpróbáltatások ellenére maradt a klub élén. Az ezt követő két idényben a feltörekvő Javi Gracia segítségével egy kilencedik és egy nyolcadik helyet értek el, majd az egyesület rövid időn belül még lejjebb csúszott.

Az eddigi utolsó élvonalbeli megméretés alkalmával, a 2017-2018-as szezonban még a korábbi kiesésnél is kevesebb pontot gyűjtött. A Málaga mindössze 20 ponttal végzett a huszadik helyen. A dicstelen idényben az első kilenc forduló alatt egyetlen pontot szerzett, első sikerét a tizedik körben érte el. December középétől egészen április elejéig 14 mérkőzésen maradt nyeretlen. Öt győzelméből az utolsót már biztos kiesőként aratta.

A kiesést követő szezonban a harmadik helyen végzett a másodosztály alapszakaszában, azonban a rájátszás elődöntőjében kettős vereséggel alul maradt a Deportivo La Corunával szemben. Azóta a feljutás közelébe sem került: több alkalommal a Segunda División középmezőnyében végzett, az előző kiírás végén csak a legutolsó bennmaradást érő pozíciót kaparintotta meg.

A Málaga jelenleg is azért küzd, hogy elkerülje a kiesést a másodosztályban. A szebb napokat is megélt együttes a bajnokság derekánál kieső helyen tanyázik és erősen fenyegeti a veszély, hogy 1998 után ősztől újra csak az országos harmadosztályban szerepeljen. Bárhogy is lesz, a korábbi sikereket már senki nem veheti el a klubtól.

A szerző a Futballtangó nevű blog szerkesztője, további érdekességek, aktualitások az argentin és a dél-amerikai labdarúgás világából:

https://futballtango.blog.hu/