A Manchester United támadhatóan sakkozik Greenwooddal – vélemény

Az angol futball egyik fiatal csillagát még januárban vádolta meg egykori barátnője, Harriet Robson azzal, hogy bántalmazta őt, állításait pedig az Instagram-oldalán képekkel is igazolta, amelyeken ő maga látható, a testén súlyos sérülésekkel. Emellett egy hangfelvétel is előkerült, melyen Greenwood kifejezetten agresszív hangnemben próbálja szeretkezésre kényszeríteni akkori párját. Az fiatal szélsőt februárban óvadék ellenében szabadlábra helyezték, de az eljárás továbbra is tart.

A Manchester United az ügy kirobbanásakor azt tette, amit egy ilyenkor egy klubnak tennie kell. Rövid nyilatkozatukban rögtön kifejtették, hogy az egyesület elítél mindennemű erőszakot, majd nem sokkal később fel is függesztették a játékost. Így az angol gigász el tudta kerülni a teljes erkölcsi és kommunikációs megsemmisülést, emellett pedig (és talán ezzel illett volna kezdeni) helyesen cselekedett, hiszen annak társadalmi szempontból beláthatatlan következményei lennének, ha ilyen helyzetben egy világcég zsigeri reakciója a csuklóból való megkérdőjelezés lenne. Ugyanakkor a klub elvesztette egy értékes, igen nagy potenciállal rendelkező játékosát, ami nyilván sportszakmai szempontból nagy árnak tűnik, ám ilyenkor a többi nézőpontnak kell előtérbe kerülnie.

Az, hogy a klub megpróbálja kihasználni a kiskapukat, nyilván a korábbi, nagyon önérzetes kiállást is beárazza. Ahogy az sem igazán szimpatikus, hogy a manchesteri gárda erről nem akarta tájékoztatni a nyilvánosságot, az angol lapoknak kellett mindezt kiszúrni a leadott névsorban. Ugyanakkor az elvekhez nem annyira szilárdan ragaszkodó (nyilván, eufemizálva ezt is profizmusnak hívjuk) élsport problematikáját nem egyedül a Manchester Unitednél kell észrevenni, hiszen látjuk, hogy más klubok is megpróbálják amolyan „jut is, marad is” módon intézni a hasonló ügyeket.

Ezzel együtt ameddig nem születik a játékost egyértelműen felmentő ítélet (nyilván ha ellenkező döntést hoz a bíróság, a kérdés fel sem merül, Greenwood karrierje véget ér), addig a Manchester Unitednek vállalhatatlan kockázat lenne a fiatal szélső szerepeltetése. Főként azon két szempont nyomán, amit az eredeti kommüniké kapcsán is említettünk: ha tisztán a racionalitás oldaláról nézzük, akkor PR-szemszögből védhetetlen, ha pedig a morált is számításba vesszük, nem igazán van miről beszélni, egy erőszak gyanújával terhelt játékosnak nem lehet helye egyetlen csapatban sem. Hiszen milyen sokszor kerül szóba a futball társadalmi szerepe, hogy ezeket a játékosokat és csapatokat hetente százmilliók követik, ebből a szempontból pedig még kifejezetten káros is lenne egy ilyen szereplés. Ugyanis abban azért mindannyian megegyezhetünk, hogy az angol támadóval szemben megfogalmazott vádak tartalma semmilyen emberi normával, így természetesen a sport szellemiségével sem egyeztethetők össze.

Azonban persze azt sem lehet teljesen kizárni, hogy Greenwoodot végül ártatlannak ítéli a bíróság, ebben az esetben a klubnak valóban lehetősége lenne újra foglalkoztatni a játékost, ám kérdés, hogy egy valószínűleg igen hosszú, és minden szempontból megterhelő jogi huzavona után mennyire lenne az angol fiatal valóban reaktiválható.

A Manchester United tehát valószínűleg egy olyan lehetőségért dobta el a korábbi üdvözlendően gyors és határozott reagálását, amely nagyon kis eséllyel hozhat pozitívumokat a számára. És végezetül, főként azért, mert érzem azért annak a groteszkségét és bizonyos szempontból az erkölcsi felelősségét, hogy egy ilyen ügy kapcsán a visszatérés lehetőségeit tárgyaljuk, fontosnak tartom felhívni a figyelmet arra, hogy ezeknél a jelenségeknél nem csak erről kell beszélni. Hanem bizony arról is, hogy miért kerül elő egyre több ilyen ügy a topfutball világából, és hogy rendszerszinten hogyan kellene ezek ellen küzdeni.

Kiemelt kép: skysports