„A miénk Európa legnagyobb futballklubja” – interjú Peter Kisfaludyval
Úgy gondoltuk, a svéd listavezető Djurgarden sportigazgatójával készítünk interjút, ám menet közben kiderült, hogy a magyar származású Peter Kisfaludy a klub akadémiája és első csapata közöti összekötő kapocs. Beszélgettünk vele a szíve csücskének számító Brommapojkarna filozófiájáról, Európa legnagyobb utánpótlásnevelő klubjának módszertanáról, melynek alapjait Sir Alex Ferguson korábbi asszisztensének segítségével rakták le. Az 56 éves szakember alá tartozó akadémia csaknem évi egymillió euróból gazdálkodik, és csak a fiatal tehetségek keresésével tíz scout foglalkozik.
– Magyar vezetékneve van, de már Stockholmban született, tudna mesélni a felmenőiről?
– Az édesapám magyar volt, és 1956-ban, a forradalom után költözött Magyarországról Svédországba. Kisfaludy Lajosnak hívták, 2011-ben halt meg, 91 éves korában.
– Megtanította magyarul?
– Nem, sajnos nem beszélem a nyelvet. Budapesten jártam többször is, nagyon szeretem Magyarországot és a fővárosát is.
– Élnek még rokonai Magyarországon?
– Nem, a közeli rokonságból már senki.
– Kötődik még bármilyen módon a magyar kultúrához? Például a főzésen, az ételeken keresztül?
– Imádom a Pick szalámit. Amikor veszünk, a két gyermekem teljesen odáig van tőle, szinte megvadulnak.
– Nemrég nevezték ki az élvonalbeli Djurgarden sportigazgatójának, ám a közösségi oldalakon a pozíciónál még a svéd másodosztályban szereplő IF Brommapojkarna (a szó szerinti magyar fordítás: a fékező fiúk – a szerk.) van feltüntetve, ahol szintén sportigazgatóként dolgozott. Két posztot is betölt?
– Nem, a Brommapojkarnát elhagytam, szeptember elején kezdtem el a dolgozni a Djurgardennél. A BP-nél 2020-ban kerültem az első csapathoz, előtte hosszú éveken át vezettem az akadémiát.
– A Brommapojkarnánál miért váltott?
– Tudja, ez egy utánpótlásneveléssel foglalkozó klub: 3000 fiút és 1000 lányt edzettünk napi szinten. Amikor kiestünk a másodosztályba, majd a harmadik vonalba, senki sem akarta elvállalni a feladatot. Én az akadémiát vezettem, és felkértek a sportigazgatói posztra. Hétéves korom óta fociztam a Brommapojkarnában, aztán 20 évet dolgoztam az akadémián, és mivel imádom a klubot, igent mondtam. 2021-ben feljutottunk a harmadosztályból, idén pedig másodikok lettünk a második vonalban.
– Térjünk át a jelenlegi munkájára. A Djurgarden hét fordulóval a bajnokság vége előtt vezeti a tabellát, egy ponttal előzi meg a BK Häckent. Mi volt a vezetőség célkitűzése?
– Néhány napja vagyok a klubnál, sajnos nem tudok teljeskörűen válaszolni erre a kérdésre, a sportigazgató biztosan tudja.
– Nem ön a sportigazgató? A Transfermarkt szerint öné a poszt.
– Nem, én az akadémia és az első csapat közti szakmai kapcsolatért felelek. Egyfajta hídként szolgálok ahhoz, hogy minél több fiatalt lehessen beépíteni a felnőttcsapatba. Visszatérve az előző kérdésre, az biztos, hogy a Djurgarden az első háromban szeretne végezni, mert ezzel kivívná a selejtezős helyet valamelyik nemzetközi kupában.
– És mi lesz a pontos feladata, mit várnak el öntől?
– A Djurgarden egy nagy stockholmi klub, jól felépített akadémiával. Ám az előző években nagyon kevés fiatal került be az első csapatba az akadémiáról. Az lesz a feladatom, hogy a következő években egyre több és több akadémista kapjon rendszeresen lehetőséget a felnőttek között.
– A jelenlegi keretből Elliot Käck és Jacob Widell Zetterström saját nevelésű csupán, nem lesz egyszerű dolga.
– Nem, de ez a feladatom.
– Egy vezetőedző páros, Kim Bergstrand és Thomas Lagerlöf irányítja az első csapatot. Svédországban a futballban, a kézilabdában és más sportágakban is jellemző, hogy két edző irányít egy klubcsapatot vagy egy válogatottat. Mi ennek az oka?
– Azt hiszem, ez tipikus svéd megoldás, a nagyobb európai csapatoknál nem működne, ott egyetlen erős ember kell, aki irányít. Svédországban másképp, sokszor finomabb megoldásokban gondolkozunk. Szeretjük, ha lehet vitázni bizonyos döntésekről, és azután határozunk, nem egy ember dönt forró fejjel. A két edző szorosan együtt dolgozik, hatékonyan tudják segíteni egymást, és ez jobb eredményekkel párosulhat. Azt látom, hogy terjed ez a modell, a Liverpoolnál például Jürgen Klopp rendkívül erőteljesen támaszkodik asszisztensére. Ráadásul Kim és Thomas régóta ismerik egymást, így még egyszerűbb volt összecsiszolódniuk.
– Magyarországon egyes szakmai körökben felmerül időnként, hogy melyik futballklubnak mi a filozófiája. Megismerhetjük a Djurgardenét?
– Tudja, alig két hete vagyok itt, nem hiszem, hogy alaposan be tudnám mutatni a klub filozófiáját. A Brommapojkarnáét inkább.
– Hallgatom!
– A Brommapojkarna legfőbb célja, hogy minél nagyobb számú fiatalt adjon az első csapatnak. Egy alapos módszert dolgoztunk ki arra, hogy a 4000 játékosunknak az edzéseken milyen képességeket kell megszereznie nyolc és 19 éves kora között.
– Mi ez a módszer?
– Négy téren kell fejlesztenünk a játékosokat: megfelelő technikai, taktikai, mentális és fizikai alapokat kell szerezniük. Onnantól, hogy betöltik a hatodik életévüket, heti egy edzésük van. Nyolcéves korban tartunk egy kiválasztást: csapatokat alkotunk, és a játék alapján kiemeljük a nyolc legjobb játékost. Ők onnantól az akadémia edzőinek keze alá kerülnek, a többi csapatot viszont szülők edzik tovább.
Mivel a BP-nek fantasztikus a megbecsültsége, a legügyesebb stockholmi gyerekek mind hozzánk szeretnének jönni. Mindennek hála olyan játékosok kerültek ki a akadémiáról, mint a Coventry City támadója, Viktor Gyökeres, aki szintén magyar származású, vagy a Juventus játékosa, Dejan Kulusevski, aki jelenleg a Tottenham Hotspurnél szerepel kölcsönben. Szintén nálunk nevelkedett Ludwig Augustinsson, az Aston Villa balhátvédje. A svéd válogatottban többen is játszanak, akik öt-hat éves koruktól a BP-nél nevelkedtek. Tavaly 73 játékosunk szerepelt a svéd első vagy másodosztályban, vagy más európai ország élvonalában. A futballisták számát nézve miénk Európa legnagyobb futballklubja.
– Mondhatjuk, hogy a Brommapojkarna a legjobb svéd akadémia?
– Ez így igaz, a többi között a hagyományának és a jól bevált nevelési módszernek köszönhetően. Nemzetközi téren is eredményes: a 2019-es Madrid Cupot úgy nyerte meg a korosztályos csapat, hogy a negyeddöntőben a PSG-t, az elődöntőben a Bayern Münchent verte meg 3-0-ra. A döntőben az FC Barcelonát búcsúztató Atlético Madrid volt az ellenfél, 2-0-ra győztünk. A legjobb játékosnak Lucas Bergvallt, a legjobb edzőnek pedig engem választottak, az All Star-csapatba két játékosunk került be.
– Másolták a nevelési modellt, vagy saját maguk fejlesztették ki?
– A klub saját maga rakta össze ezt a módszertant, de hatalmas segítséget nyújtott nekünk egy holland edző, René Meulensteen. A Manchester United akadémiáján dolgozott éveken át, majd Sir Alex Ferguson asszisztense volt 2007 és 2013 között, amikor sorra nyerte a Premier League-et a csapat, 2008-ban pedig a Bajnokok Ligájában is csúcsra ért. Segített a modellünk kidolgozásban, sőt, egy együttműködési megállapodást is kötöttünk a Manchester Uniteddel. A Brommapojkarnából több játékost is kipróbáltak az angolok, az edzőink pedig mehettek tanulni Manchesterbe.
– Térjünk vissza a svéd első osztályhoz, és a Djurgardenhez! A jelenlegi első, második és harmadik helyezett, a Djurgarden, a Häcken és a Hammarby ugyanúgy 4-3-3-as felállásban lép pályára, mint a svéd válogatott. Belgiumból ismerjük a rendszert, ahol egy időszakban a szövetség szoros együttműködést kért a kluboktól, amelyek jórészt alárendelték magukat a válogatott sikerének. Svédországban is erről van szó?
– Nem, minden klub olyan felállásban lép pályára, ahogy szeretne, nincs megkötés. Magyarországon a szövetség megfogalmaz a kluboknak valamilyen ajánlást, kötelezvényt?
– Nem tudok róla. Hadd kérdezzek a játékosmegfigyelésről is! A Djurgarden hány scouttal dolgozik?
– Megint inkább az akadémiáról tudok nyilatkozni: van egy főállású vezető, és többen úgy dolgoznak nálunk, hogy máshol is van munkájuk. Összesen tíz fő tartozik a vezető megfigyelő keze alá. Az akadémia első csapatánál hárman vannak, a többiek pedig más korosztályoknál.
– Jól értem, tíz scout keresi a játékosokat az akadémiának?
– Igen.
– Ezek szerint a Djurgardennél fontosabb a játékosmegfigyelés az akadémián, mint az első csapatnál?
– Így van.
– Elsősorban odahaza kutatják a játékosokat vagy más kontinensen is?
– Első körben Svédországban nézzük a játékosokat, majd megyünk más skandináv országokba is. Aztán jön a többi európai ország, és persze Afrika is. A Djurgarden híres arról, hogy minden évben igazol két-három tehetséges afrikai futballistát, és aztán jó áron el tudja adni őket.
– Mekkora összegből gazdálkodhat a Djurgarden akadémiája?
– Nincs előttem a pontos szám, de nagyjából egymillió euró a büdzsénk.
A Djurgarden a nemzetközi kupában is versenyez (Forrás: Ultras-Tifo)
– A Djurgarden idén bejutott a Konferencia-liga csoportkörébe. Az első meccsen a csapat döntetlent játszott a Shamrock Roversszel. Hogy látja az esélyeket az ír csapat, a La Gantoise és a Molde ellen?
– Papíron a La Gantoise a legerősebb, de szerintem a Molde nyeri a csoportot. Fantasztikus játékosai vannak, mint például a 19 éves elefántcsontparti származású David Fofana. Tudtommal hamarosan tízmillió euró feletti összeért adhatja el a Molde. Számunkra remek lehetőség a Konferencia-liga, a játékosok tapasztalatot gyűjthetnek, megmutathatják magukat az európai ügynököknek, és a klub számára is előnyös gazdaságilag ez a néhány meccs. (Az interjú napján a Djurgarden 3-2-re verte hazai pályán a Moldét, David Fofana egy gólt szerzett – a szerk.)