A modern NFL afrikai nagykövetei
Cikksorozatunk első részében sorra vettük azokat a játékosokat, akik Afrikából indulva írták be magukat az NFL történelemkönyvébe, a második részben pedig a közelmúlttal és a jelennel foglalkozunk. Olyan játékosokat mutatunk be, akik vagy hozzájárultak a sportág afrikai népszerűségéhez, vagy idővel a korábban megismert legendák között emlegethetjük őket.
Charlie Peprah nevére valószínű, hogy nem sokan emlékeznek, pedig tagja volt a 2010–2011-es szezonban bajnoki címet nyerő Green Bay Packersnek. Peprah ráadásul kakukktojás is, ugyanis ő nem Afrikában, hanem a texasi Fort Worth-ben látta meg a napvilágot, de a családfáját kutatva olyan érdekes történeteket találunk, amik miatt mindenképp itt a helye.
A ghánai tábornok Super Bowl-győztes unokája
Peprah nagyapja ugyanis nem más, mint Ignatius Kutu Acheampong, aki 1972-ben katonai puccs után lett Ghána államfője, és egészen 1978-ig őrizte a hatalmat, akkor viszont ő is egy katonai puccs áldozatává vált. Acheampong lánya nagyjából ebben az időszakban ismerte meg ghánai hadseregben szolgáló Josh Peprah-t, majd a katonai hatalomátvétel után együtt menekültek el az országból. Ahogy említettem, Charlie már az Egyesült Államokban született, és a texasi középiskola után az Alabama Egyetemre nyert felvételt, ahonnan 2006-ban került a profik közé. Itt azonban csak epizódszereplőként számítottak rá, nem igazán tudta megvetni a lábát egyik csapatánál sem. A legkiemelkedőbb eredménye az a bizonyos Pittsburgh Steelers elleni Super Bowl-győzelem, ahol élete egyik, ha nem a legjobb mérkőzését játszotta. Az akkori beszámolók alapján ezt a meccset óriási felhajtás övezte Ghánában, ugyanis felmenőinek vegyes megítélése ellenére Peprah-t nagyon kedvelik az országban.
Ghána hőse: Ziggy Ansah
Másfél évvel azután, hogy Peprah élete meccsét lejátszva lett bajnok az NFL-ben, egy másik ghánai játékos is berobbant a köztudatba, csak ő az egyetemi bajnokságban. Ezekiel, becenevén Ziggy Ansah Ghánában született, és egészen tinédzser koráig ott is élt. Már kisgyerekként is fontos szerepet kapott életében a sport, focizott, kosarazott és atlétikában is meghatározó alakja volt a középiskolai csapatnak. A sportágak közül a kosárlabda állt hozzá a legközelebb, a tehetségére pedig felfigyeltek a mormon BYU misszionáriusai is, Ansah pedig először barátságot kötött velük, majd meg is keresztelték. Ez a barátság juttatta el őt az Egyesült Államokba, ugyanis felajánlották, hogy ha komolyan gondolja a sportot, segítenek neki eljutni a tengerentúlra. 2008-ban aztán fel is vették a BYU-ra, de a kosárcsapatba többszöri próbálkozásra sem sikerült bekerülnie, a focicsapatnál viszont felfigyeltek a hosszú karjaira, a sebességére és robosztus testfelépítésére, és meggyőzték, hogy csatlakozzon defensive endként.
2012-ig csak kiegészítő játékos volt – ösztöndíjat sem kapott, az egyetem és a foci mellett rengeteget dolgozott, hogy tudja fizetni a tandíjat – és a szezon előtti mock draftokban szóba se került a neve. Egy sérülésnek köszönhetően viszont a kezdőcsapatban találta magát, onnantól kezdve pedig nem volt megállás, folyamatosan egyre feljebb kúszott a boardokon. Ezt még az sem tudta meggátolni, hogy kérdések merültek fel az életkorával kapcsolatban – pedig a hivatalos 24 évével már eleve az egyik legidősebb újonc volt – a Detroit Lions pedig ki is választotta a 2013-as draft ötödik helyén.
A detroiti időszaka kissé alulmúlta a várakozásokat, mert nem lett belőle az a megállíthatatlan pass rusher, amit a fizikai adottságai alapján jósoltak (ebben komoly szerepe volt a rengeteg sérülésnek is), de amikor pályán tudott lenni, a csapat jobb játékosai közé tartozott. 2019-ben aztán a Seattle Seahawksba, 2020-ban pedig San Francisco 49ersbe igazolt, de az egyre gyakoribb sérülései miatt egyik helyen sem tudott meghatározó szereplővé válni, így 2021-ben csapat nélkül maradt.

Ansah pályafutásában ennél sokkal több volt, de a teste egy idő után egyszerűen nem bírta azt a terhelést, ami az NFL-lel jár. Ez felvet egy nagyon fontos kérdést: vajon tényleg 24 éves volt, amikor jelentkezett a draftra? A ghánai állami televízió szerint nem, ugyanis egy 2017-es hírben 1987 jelent meg születési évként a neve mellett. A Lions és a játékos hiába cáfolta gyorsan ezeket a híreket, a szkepticizmus maradt, és sokan a mai napig annak tudják be az egyetemi dominanciáját, majd rövid NFL-karrierjét, hogy idősebb annál, amit az útlevele mutat. Ha a korával kapcsolatban merülnek is fel kérdések, egy dolog biztos: mind a BYU-nál, mind Ghánában óriási tiszteletnek örvend.
Ezt támasztja alá az is, hogy szülővárosában az elsőszámú sporttanácsadónak választották. Ansah ezt az elismerést nem azzal érte el, hogy hét szezont húzott le az NFL-ben, sokkal inkább azért kapta meg, mert soha nem felejtette el, honnan jött. Táborokat szervez a ghánai fiataloknak, amelyek célja egyrészt az amerikai futball népszerűsítése, másrészt pedig az, hogy felfedezzék a legtehetségesebb gyerekeket, és segítsék őket abban, hogy Ansah-hoz hasonlóan eljussanak a tengerentúlra.
A nigériai különítmény
Nigéria Afrika legnépesebb országa, így nem túl nagy meglepetés, hogy innen származik a legtöbb afrikai NFL-játékos. Jelenleg 13 nigériai születésű profi van a ligában – ennél többet csak az Egyesült Államok és Kanada tud felmutatni – ráadásul két Super Bowl-győztes is van köztük.
A New England Patriots elkapója, Nelson Agholor a Philadelphia Eaglesszel ért fel a csúcsra pont a jelenlegi csapata ellen a 2017–2018-as szezon végén, míg Emmanuel Ogbah, a Miami Dolphins defensive endje a Kansas City Chiefs színeiben ünnepelhetett bajnoki címet a 2019–2020-as évadban. Szintén a meghatározó nigériai játékosok névsorát erősíti a defensive tackle David Onyemata, aki évek óta alapembernek számít New Orleans Saintsben, de ide sorolható még a Steelers támadófalának kirobbanthatatlan tagja, Chukwuma Okorafor is. Nem mehetünk el szó nélkül a Lions nigériai testvérpárja, Romeo és Julian Okwara – Julian ugyan Angliában született, de mindketten Lagosban nőttek fel – mellett sem, akik a liga tehetségesebb pass rusherei közé tartoznak.

A fiatal irányítósiettetők közül ki kell még emelni Joseph Ossait is, aki az újonc évében nem lépett pályára a Super Bowlba jutó Cincinnati Bengalsban, de kiváló adottságokkal rendelkezik. Ha ehhez még hozzátesszük, hogy Samson Ebukam San Franciscóban fontos szereplő a védőfal szélén, míg Jeremiah Attaochu (Chicago Bears), Efe Obada (Buffalo Bills) és Ben Banogu (Indianapolis Colts) is hasznos kiegészítőembernek számít klubjában, nyugodtan kijelenthetjük, hogy Nigériából futószalagon érkeznek a tehetséges edge rusherek. Az ország jó hírnevét tovább öregbítheti a Michigan rendkívül tehetséges pass rushere, a Port Harcourt-i születésű David Ojabo, akinek jó esélye van rá, hogy a 2022-es draft első körében válasszák ki.
Menekülttáborból a draft első körébe
Ha pedig michigani irányítósiettetők, mindenképp szót kell ejtenünk Kwity Paye-ről, aki egy guineai menekülttáborban született libériai szülők gyermekeként. Az első részben szereplő Tamba Halihoz hasonlóan az ő édesanyja is a polgárháború elől menekült, itt viszont Hali történetével ellentétben az egész családnak sikerült eljutnia az Egyesült Államokba, azon belül is Rhode Islandbe. Paye itt ismerkedett meg az amerikai futballal, ahol futóként és defensive endként is szerepelt, valamint végzősként az állam legjobb játékosának is megválasztották. Ahogy említettem, a Michigant választotta gimis pályafutása után, ahol az NFL-csapatok figyelmét is felkeltette az atletikusságával és kiváló játékával, az Indianapolis Colts pedig a 2021-es draft 21. helyén ki is választotta őt. Paye ebben a szezonban 15 mérkőzésen lépett pályára, mindegyiken kezdőként, és hamar alapemberré vált a Colts védelmében, az adottságait figyelembe véve pedig reális elvárás, hogy pár éven belül posztja legjobbjai között emlegessük.

Dél-afrikai vándormadár
A dél-afrikai rúgó Greg Joseph a Florida Atlantic történetének legjobb egyetemi rúgója, de az NFL-pályafutása eddig nem épp a stabilitásról szól. Miamiban mutatkozhatott be 2018-ban miután senki nem draftolta, de az 53-as keretbe nem tudott bekerülni. Ezután a Cleveland Brownstól kapott egy esélyt, és a 2018-as szezonban ő volt a csapat rúgója, de a 2019-es keretszűkítések során ismét megköszönték a munkáját. Pár hónapig nem volt szerződése, majd először a Carolina Panthers gyakorlócsapatába, később pedig a Tennessee Titans aktív keretébe igazolták le, ahol a 2019–2020-as szezon rájátszásban pályára is lépett. Ahogy Clevelandben, úgy Tennessee-ben is a következő nyárig volt munkája, itt a veterán Stephen Gostkowski vette át a helyét. Joseph azért nem panaszkodhat nagyon, mert a Tampa Bay Buccaneers csapott le rá, ahol csak egy meccsen rúghatott, a szezon végén mégis bajnoki címet ünnepelhetett. Jelenleg a Minnesota Vikings tagja, és egészen korrekt teljesítményt nyújtott 2021-ben, úgyhogy még akár az is előfordulhat, hogy profi karrierje során először egy szezonnál többet marad egy csapatban. Ha így is lesz, akkor sem valószínű, hogy az FAU után Afrika történetének legjobb rúgójaként fogunk rá emlékezni.