A múltba nyúl vissza a jövő klubja – váltás Egerszegen
A vasárnapi, Debrecen elleni hazai 2–0-s vereség után jelentős változások álltak be a zalaegerszegi szakmai stábban, hiszen nem csak a vezetőedző, Ricardo Moniz, de a mellette kardoskodó sportigazgató, Dragóner Attila munkáját is megköszönte a klubvezetés. Távoznia azonban egyelőre csak a holland edzőnek kell, a hivatalos kommüniké szerint Dragóner helyét még keresik a kék-fehérek, miközben az utódja is ismert már.
null
Forrósodik a helyzet Zalaegerszegen, ahol a helyi focicsapat a tavasz folyamán kettős arcát mutatja. Egyrészt a Magyar Kupában egészen a döntőig verekedte magát és jövő szerdán ott sem lesz esélytelen a másodosztályú Budafokkal szemben, másrészt a bajnokságban nem túl látványos, de azért határozott ereszkedésbe kezdett, amelynek következményeként immár a kiesés ellen küzdők népes táborába sorolhatjuk.
Ricardo Moniz szerepvállalása
Az nem volt meglepő, hogy a hosszú ideje üresen ásítozó sportigazgatói székbe az egyik legígéretesebb fiatal sportvezető, Dragóner Attila ült a nyáron, aki Soroksáron dolgozva bizonyította már, hogy képes helytállni a pályák után az oldalvonal másik felén is. Az már annál inkább váratlan volt, hogy ő megtette vezetőedzőnek az FTC korábbi trénerét, a roppant lobbanékony, ugyanakkor a szerződéseit ritkán kitöltő holland Ricardo Monizt.
A klub már évekkel ezelőtt a fiatalok felnevelését és versenyeztetését tűzte a zászlajára, ehhez pedig ideális jelöltnek tűnt a korábban több európai nagycsapatnál is (Feyenoord, Hamburg, Salzburg) az utánpótlásban dolgozó edző, aki ráadásul valamennyire még a magyar futballt is ismerte annak ellenére, hogy a legutóbbi itteni szerepvállalása óta eltelt évtizedben azért sok víz lefolyt a Dunán. A „kabátos tréner” – ahogyan a holland sokak emlékezetében megmaradt – a korábban megismert lelkesedéssel vágott bele a zalaegerszegi küldetésbe is, amely kezdetben nagyon ígéretesnek is bizonyult.
Végh Gábor tulajdonos, Ricardo Moniz vezetőedző és Dragóner Attila sportigazgató 2022 nyarán nem ilyen búcsút remélt (Fotó: ZTE Facebook)Nagyszerű ősz után látványos visszaesés tavasszal
A nyári felkészülés jól sikerült, nem túlzás, európai mércével is mérhető visszhangot váltott ki a friss olasz bajnok, az AC Milan 3–2-es legyőzése hazai pályán, amelyre még akkor is volt ok büszkének lenni, ha a lombardiai együttes nyilván nem azzal az elszántsággal játszott, mint fog majd mondjuk az Inter elleni közelgő BL-elődöntőn.
A csapat védekezése már ekkor is sebezhetőnek tűnt, noha néhány egyéni teljesítmény ezzel együtt is átlag fölötti volt. Nem véletlen, hogy a most csak kilencedik helyen álló csapatból válogatott kerettagságig jutott a védő Mocsi Attila, valamint a kapus Demjén Patrik. Rajtuk kívül remekelt az univerzális, több poszton is bevethető és bevetett Gergényi Bence is, és itthon talán még sosem látott formába lendült Tajti Mátyás is. Elöl a csapat korábbi játékosa, a Zalaegerszegre érettebb és jobb játékosként visszatérő Eduvie Ikoba pedig úgy szórta a gólokat, hogy már az is felvetődött, hogy a télen elviszi őt egy tehetősebb külföldi együttes.
Ehhez a remeklő brigádhoz olykor könnyedén felnőtt egy-egy fiatal, így szép lassan megszoktuk és megtanultuk az idény során Németh Dániel, Szalay Szabolcs nevét, de a csapattal korábban bajnoki címet ünneplő Csóka Zsolt fia, Dániel is egyre többek figyelmét felkelthette.
2023-at egy nyárról elmaradt, Ferencváros elleni hazai bajnoki pótlásával kezdte a csapat, ahol minimum egyenrangú partnere volt a rekordbajnoknak és csak máig nehezen emészthető gólokkal maradt alul. A folytatás azonban a biztató játék ellenére sem alakult meggyőzően, hiszen februárban csak egy mérkőzést sikerült megnyerni a négyből és márciusban is csak az FTC bravúros legyőzése jelentett sikerélményt. Némi, ugyanakkor nem elhanyagolható mennyiségű vigaszt jelentett, hogy a gárda szépen vette az akadályokat a Magyar Kupában és egészen a döntőig menetelt, ráadásul a Puskás Arénába vezető úton olyan osztálytársakat múltak felül, mint a Mezőkövesd (4–1), valamint a Puskás Akadémia (1–0). A közvélemény már előre oda is adta a serleget az egerszegieknek, elvégre a fináléban az ellenfelük a másodosztályú Budafok lesz, ám az elmúlt hetek történései után az esélyek már nem tűnnek ennyire egyértelműnek. A szerencsésen megnyert kupaelődöntő (119. perces öngól) óta lejátszott három bajnokin nem talált be a csapat, így nem is nyert, sőt, kiábrándító játékkal szenvedett vereséget Kecskeméten, majd legutóbb odahaza a DVSC ellen is.
Jogos volt-e Ricardo Moniz menesztése?
Bizonyos szempontból védhető a döntés, különösen azért, mert a bajnokságban tizenhárom meccsen mindössze kilenc pontot ért el a csapat idén, ennél csak a Vasas teljesített rosszabbul 2023-ban, ők hét pontig jutottak, de nekik nem volt őszről elmaradt mérkőzésük.
Ugyanakkor a holland karrierjében már nem ez az első alkalom, hogy egy nehezebb időszakból képtelen kivezetni a csapatát, kívülről úgy tűnhet, mintha csak felépíteni tudna egy csapatot, újraépíteni már nem. A holland edző hiába bírta az öltöző szimpátiáját is (a játékosok számos nyilatkoztatot adtak arról, hogy mennyire jó fizikai és mentális állapotban érzik magukat), az eredményesség hiánya lassan a veszélyzónába sodorta őket, és amikor ezek a sorok születnek, a Zalaegerszeg már csak három pontra található a kiesést jelentő 11. helytől.
A szurkolói visszajelzésekből ugyanakkor arra lehet következtetni, hogy a többség türelmesebb lett volna a holland edzővel, akinek a helyzete egyáltalán nem volt könnyű. A ZTE ugyanis az OTP Bank Liga egyik legszűkebb keretével dolgozott, ráadásul az alacsony átlagéletkor miatt a teljesítmény ingadozása is szinte „garantált” volt. Nem segített az sem, hogy az ősszel 10 gólt is szerző Ikoba hetek óta csak különböző orvosi bravúroknak köszönhetően hadrafogható egy makacs sérülés miatt, így pedig a csapat támadójátékának emiatt gyakran mintha nem lett volna „vége”.
A rossz eredmények persze megtépázták a kulcsemberek önbizalmát is, amíg az őszi csapatból hosszasan lehetett sorolni a tartósan átlag felett teljesítő játékosokat, addig tavasszal talán csak a nigériai szélső, Meshack Ubochioma említhető, ám az ő játéka olykor meglehetősen öncélú.
A jövő klubja?
Végh Gábor tulajdonos tehát nehéz helyzetben döntött a váltás mellett, még akkor is, ha a lépése megosztó a szurkolók körében. Sokan azt sem bocsátották még meg neki, hogy annak idején Koszta Márkot idény közben adta el Dél-Koreába, ettől pedig besokallt az egyébként közönségkedvenc vezetőedző, Waltner Róbert és lemondott. És a tulaj most ismét levált egy népszerű edzőt. Persze az választhatja a nótát, aki fizet érte, márpedig Végh pontosan tudja, hogy milyen átkozottul nehéz feljutni az NB II-ből, hiszen már ő volt a tulajdonos, mire a csapatnak ez sokadik nekifutásra sikerült 2019-ben.
A csapatért aggódók körében az inkább csak fokozza a bizonytalanságot, hogy Moniz és Dragóner helyét Boér Gábor és Sallói István vette át, ők inkább a múlt Zetéjét jelentik egyelőre, mintsem a jövőét. Mindketten dolgoztak már Egerszegen – együtt is –, ám míg a vezetőedzőnek a sikertelenséget (26 bajnokin 7 győzelem korábban), addig a sportigazgatónak a hűtlenséget (2021 nyarán a bajnoki rivális MOL Fehérvárhoz távozott) emlegetik fel sokan a mai napig.
Boér Gábor a szlovén másodosztályú Lendvától tér vissza (Fotó: index.hu)A jövő szerdai kupadöntőn kívül öt mérkőzés vár a bajnokságban a Zalaegerszegre és jelenlegi formájában egyik összecsapásnak sem lenne kimondottan esélyese. Szombaton Mezőkövesden vizitálnak, egy, a bennmaradás szempontjából rivális csapatnál, majd fogadják a dobogóra hajtó Puskás Akadémiát. Ezután a Vasashoz látogatnak Demjén Patrikék, de azon a meccsen sok függ majd attól is, hogy milyen esélyei maradnak még a bennmaradásra az angyalföldieknek, majd Fehérváron is egy kiesési rangadóra kerül sor, mielőtt az utolsó játéknapon a tavasszal briliáns Paksot fogadják.
Kiemelt kép: ZTE facebook
