A pénz önmagában már nem minden – Real Madrid

Ezzel szemben az igazság az, hogy Carlo Ancelotti csapata úgy tudott diadalmaskodni a gyakorlatilag végtelen mennyiségű pénzből gazdálkodó angol, illetve párizsi ellenfeleik ellen, hogy az elmúlt években kifejezetten feszes költségvetéssel dolgozott, az átigazolási mérlegükre kínosan ügyelve menedzselték mindvégig a madridi klubot. Minderre jellemző, hogy az idei szezont megelőző nyáron mindössze 31 millió eurót költöttek el új játékosokra – pontosabban Eduardo Camavingára, hiszen David Alaba ingyen érkezett a klubhoz –, miközben 78 millióért adtak el korábbi Real-játékosokat, ráadásul Sergio Ramos bérköltsége is felszabadult. A koronavírus-járvány okozta gazdasági recesszió megtépázta a spanyol klubok többségét, ez alól a Real Madrid sem volt kivétel, 2020 nyarán például egyetlen labdarúgót sem igazoltak, miközben csak a játékosok eladásaival 104,2 millió euróra tettek szert. Ha csak az elmúlt két szezont nézzük, azt kapjuk, hogy a tizennégyszeres Bajnokok Ligája-győztes klub 151 millió eurónál is nagyobb bevételre tett szert a piacon, miközben a döntőbeli ellenfelük, a Liverpool a vizsgált időszakban csaknem 125 millió euróval költött többet, mint amennyiért eladott, hogy a Manchester City mínusz 136,5 millió eurójáról ne is beszéljünk.

Ráadásul a Real Madrid esetében 2016 és 2022 között is pozitív mérleget kapunk, 587 millió eurónyi kiadás mellé 623,8 millió euró bevétel társul az átigazolási díjakból, egyedül 2019 nyarán és 2020 telén költöttek el jelentősen több pénzt új labdarúgókra, mint amennyiért eladtak régieket. Hozzá kell tenni, hogy a két legdrágább igazolásuk, Eden Hazard és Luka Jovics totális betli lett, ellenben Thibaut Courtois, Camavinga, Vinícius Junior, legfőképp pedig Federico Valverde az ár-érték arányt tekintve egészen zseniális igazolások voltak.

Ha megnézzük a Real Madrid Bajnokok Ligája-döntőre kifutott csapatát, ezt a képet látjuk:

Ennyi millió euróba kerültek ezek a játékosok, természetesen ki-ki az akkori árfolyamon számolva, amikor érkezett. Ha – az egyszerűség kedvéért – nem vesszük figyelembe az inflációt, akkor azt kapjuk, hogy a BL-győztes csapat kezdője 290,5 millió eurót kóstált, ami nem sok ahhoz képest, hogy például a City egyedül Jack Grealish játékjogáért kifizetett 117,5 millió eurót. A Realnál ugyanennyiből bőven kijött Vinícius Junior és Militao játékjogának megszerzése, és még nem vagyunk a Grealish-transzfer összegénél.  

(Forrás: BeSoccer)

A Liverpool esetében a kezdő így nézett ki szombat este:

Összességében 393,35 millió euró, ami bő százmillió euróval több, mint a Real Madrid esetében. Természetesen az infláció miatt Benzema 2009-es 35 millió eurós díja másként értelmezendő, mint Szalah 2017-es 42 milliós átigazolása, ahogy a többi igazolás is mind más és más. Azt összességében viszont kijelenthetjük, hogy az a Real Madrid, amely korábban egy-egy gigantikus átigazolás kedvéért hajlandó volt lemondani a nyerő embereiről (ennek talán a legtipikusabb példája Claude Makelele 2003-as eladása és a középpálya ezzel járó átszervezése volt David Beckham érkezésekor), és a 2000-es években őrületes összegekért igazolt kész világsztárokat, mára eljutott odáig, hogy jóval racionálisabban használja fel a meglévő kapacitásait, mint a PL-klubok többsége.

A Real paradox módon annak is köszönheti a sikert, hogy mind a LaLiga, mind a saját szűkebb bevételei miatt költséghatékonyabb működésre kényszerült. Ferland Mendy, Militao, Vinícius vagy épp Rodrygo sem kész világsztárként, hanem ígéretes tehetségként érkezett meg Madridba, ahol végül klasszissá értek. Amíg a 2000-es években az volt jellemző Florentino Perez klubjára, hogy a világ aktuális legjobbjait szerződtették óriási összegekért, addig az elmúlt években jóval kisebb neveket vásároltak meg, azonban a klub így is sikeres tudott maradni.

képaláírás

Miközben a Premier League-klubok hihetetlen bevételekre tesznek szert a jogdíjakból, a reklámbevételekből és a szponzori pénzekből, és élvezik, hogy a PL a legsikeresebb labdarúgó-bajnokság – anyagi értelemben legalábbis mindenképp – addig az átigazolási piacon sokszor túlárazva jutnak csak játékosokhoz. A Real – ahogy fentebb is írtam – 2016 és 2022 között kevesebbet költött új játékosokra, mint amennyiért eladott, ennek ellenére is felülhetett Európa csúcsára. Ezzel szemben például az Arsenal a vizsgált időszakban 474,72 eurós mínusszal zárt, mindezt úgy sikerült elérni, hogy 2017 óta egyszer sem játszottak a Bajnokok Ligájában. Ennél is rosszabbul áll a Manchester United, akik - 670 millió eurónál tartanak, és bár ők időnként eljutnak a Bajnokok Ligájába, ott az elmúlt években egyszer sem tudtak meghatározó együttessé válni. Jövőre mindkét klubra az Európa-liga vár majd, Bajnokok Ligája-győzelemről egyelőre álmodni sem merhetnek.

Hiába az angol klubok dominanciája a piacon, hiába költhet egy átlagos angol középcsapat is több pénzt játékosokra, mint a legtöbb spanyol vagy épp olasz klub, igazán jelentős eredményességgel mindez nem jár, hiszen az elmúlt tíz Bajnokok Ligája-sorozatból mindössze kettőt tudott angol csapat megnyerni (épp annyit, mint a Bayern egyedül), és ez – tekintve a fent felsorolt tényezőket – kifejezetten gyenge teljesítménynek számít. Pláne annak tükrében, hogy ebben a tíz esztendőben a Premier League-csapatok 7,5 milliárd euróval költöttek többet játékosokra, mint amennyiért értékesítettek, eközben a LaLiga kluboknál ez a szám mindössze 500 millió euró.

Egészen hihetetlen, de az angol klubok ebben a tíz esztendőben 14.58 milliárd eurót költöttek játékosokra (7 milliárdos bevétel mellett), ám még ennek ellenére is a spanyol futball uralmáról szólt ez a tíz esztendő, a hat BL- és a hét El-sikerrel. Persze az angoloknak legalább két Bajnokok Ligája- és három Európa-liga-győzelem azért összejött, ezzel szemben a szintén kifejezetten sokat költő olasz kluboknak (8.77 milliárd euró kiadás, illetve 7.44 milliárd euró bevétel, azaz 1.3 milliárd eurónyi mínusz) három elveszített döntővel kell vigasztalódniuk. Ha a pénz szükséges is, de önmagában nem garancia a sikerre, ahhoz annál valami többre van szükség. Valamire, amit a Real Madrid és úgy általában a spanyol csapatok piszkosul jól tudnak.