A Premier League őszi felfedezettjei
Van, aki még 16 éves sincs, más már 27 is elmúlt, ami viszont közös bennük, hogy ezen az őszön sokat beszéltek róluk a Premier League-ben. Olyan is akad persze, akit inkább csak újra felfedeztünk, mert nem a teljes ismeretlenségből bukkant elő, ettől még igaz, hogy ebben a félévben nyújtott olyat, amire csak kevesen számítottak. Elliot Andersontól kezdve, a brazil Estevaón keresztül Kiernan Dewsbury-Hallig két összeállításban taglaljuk az ősz meglepetésembereit.
Estevao (Chelsea FC)
Az októberi, Liverpool elleni ráadásban lőtt bombagólja, de még inkább a november végi, FC Barcelona elleni produkciója után kezdtek el úgy igazán odafigyelni rá, habár a műértők már azelőtt is nagy reményekkel viseltettek iránta. De a katalánoknak rúgott gólja a BL-rangadón, valamint az a tény, hogy aznap épp felülmúlta a világ legnagyszerűbb tizenévesét, Lamine Yamalt, helyezte egészen új megvilágításba a 18 éves brazil támadót.
De hogy méltó az Európa-bajnok, az Aranylabda-szavazáson másodikként záró Yamallal való összehasonlításra, az eleve bravúr. A Nemzetközi Sporttudományi Központ, a CIES Football Observatory kutatása szerint ők ketten a világ jelenlegi legértékesebb tizenévesei: Yamal értékét 349,6 millió euróra taksálják, Estevaóét 118,1 millióra.
Estevao a nyáron igazolt a Palmeirasból Londonba potom 29 millió fontért, ami persze egy tiniért nem kis pénz, de ha arra gondolunk, mennyit ér majd néhány éven múlva, mégiscsak az. A Barca ellen mindössze nyolcadszor kezdett a Chelsea-ben, de már korábban is igazolta, amellett, hogy technikailag kiváló, hogy magától értetődő természetességgel alakít ki helyzeteket, a munkát sem akarja megspórolni: dolgos, sokat futó, fegyelmezett futballista, ami egyrészt nem minden brazil játékos sajátja, másrészt persze elengedhetetlen ahhoz, hogy valaki Enzo Maresca csapatában szerepet kapjon.
Estevao márpedig főszerepre vágyik – a Barca ellen azt alakította. Azzal pedig, hogy betalált, gólt szerzett élete első három kezdőként lejátszott BL-meccsén, ez korábban csak Kylian Mbappénak és Erling Haalandnak sikerült. Meglehet, hamarosan minden szempontból felnő hozzájuk.
Elliot Anderson (Nottingham Forest)
Akinek netán volt szerencséje élőben is megnézni az angol szupertehetséget a nyári U21-es Európa-bajnokságon – nekem speciel igen, Dunaszerdahelyen a csehek elleni csoportmérkőzésen –, az úgy érezhette, letévedt egy tanár a diákok közé. Annyira kilógott a mezőnyből.
Még szép, érkezhetne erre a riposzt, elvégre egy 22 éves, a Premier League-ben edződő játékosnak illik kiemelkednie egy utánpótlástornán, Anderson márpedig az előző idényben is alapembere volt a meglepetéscsapat Nottingham Forestnek, ám annyira magas szinten, ahogy manapság futballozik, a tavasszal azért ritkábban sikerült neki.
Ezen az őszön robbant be, és lett a válogatott meghívó a jutalma. „Kulcsjátékosunk lett – mondta a novemberi összetartás idején az angol nemzeti együttes szövetségi kapitánya, Thomas Tuchel, nem sokkal Anderson 23. születésnapját követően. – A Premier League egyik legkiválóbb középpályásává vált, ezért van itt velünk. Rendkívül mozgékony, komplett játékos.”
Valóban az. Amiben pedig kiemelkedik a posztján szereplők közül, az az egy az egy elleni játéka, ahogy lendületből képes elvinni a labdát a vele szemben helyezkedő mellett, a jó szerelőkészsége, hogy fel tudja passzolni a labdát a sorok közé, az említtet mozgékonyságának hála pedig mindig megjátszható. Amikor 19 évesen feltűnt a Newcastle Unitedben, még magasabban futballozott, de a hatos-nyolcas hibrid poszt lehet a számára legkedvezőbb feladatkör. Tavaly igazolt a Forestbe, ez az idény egyértelműen róla szól, olyannyira, hogy a legnagyobbak versengenek immár érte. A Manchester City és a Manchester United szomszédharca már a téli, de legkésőbb a nyári átigazolási időszakban jó kis csemegét ígér.
Robin Roefs (Sunderland AFC)
Öt évre írt alá Sunderlandben a nyáron, habár akkor csak remélhették az újoncnál, hogy személyében megtalálták az új Edwin van der Sart. Jó, nem szabad egyelőre a legendás holland elődhöz hasonlítani, de Roefsnak 22 évesen minden esélye megvan arra, hogy klasszissá érjen.
Amit ezen az őszön a Sunderland mezében produkált, az joggal feltételezi, hogy a jövő nagy kapusegyénisége bontogatja szárnyait a Stadium of Lightban. Sok minden erre utal: egyrészt a 16 bajnokin kapott 17 gól, ami egy újonccsapattól pazar teljesítmény, és amiben alaposan benne van Roefs, aki az ellenfelek helyzeteinek minősége alapján majdnem hárommal kellett volna több gólt kapjon. De hogy az a 17 beszedett gól mennyire dicséretes: a Burnley (amely a The Championshipben a betonvédelméről volt híres, és az egész szezonban csak 16 gólt kapott) 16 meccsen 33-szor kapitulált, a bajnokként feljutó Leeds United 30-szor.
Roefs amúgy 76 százalékos védési hatékonysággal jelentkezik, amivel az egész mezőnyben a második, és ugyancsak második a védések számában. Az emellé pakolt öt clean sheet szintén kifejezetten jó mutató. Hogy még tovább fényezzük a Fény Stadionjának kapusát: egyetlen tizenegyest ítéltek csapata ellen, azt is megfogta. Magabiztos a kijöveteleknél (a harmadik legtöbb beadást húzza le, és csak két gólt kapott szöglet után), elég pontosak a kirúgásai, hatalmas bravúrokra képes, 193 centiméteres termetéhez képest pedig elég gyors. Mi kell még?
Borítókép: Chelsea FC via Getty Images
A cikk megjelenése a Szerencsejáték Zrt. tématámogatásával valósult meg.
Szerző
