A rekordgyőztes felülmúlta a címvédőt
Szombat este a torinói Allianz Stadionban több, mint harminckétezer néző előtt rendezték a női labdarúgó Bajnokok Ligája 2022-es fináléját. Már az előrevetítette, hogy futballünnep vár az érdeklődőkre, hogy két, elképesztő idényt futó csapat jutott a döntőbe, a spanyol Barcelona és a francia Lyon. Mindkét együttes a saját nemzeti bajnokságában és a nemzetközi szereplés során is meggyőzően vették az akadályokat.
A résztvevők
A Barcelona Femení mostanában gyakran szerepel a sportsajtóban. Ennek több oka is lehet. Az egyik, hogy ők adják a jelenlegi aranylabdást Alexia Putellas személyében, akinek a szezonbeli teljesítménye alapján jó esélye van arra, hogy ismét kiérdemli a címet. A másik, hogy idén tavasszal kétszer is világcsúcsot döntöttek azzal, hogy kis híján telt ház előtt rendeztek mérkőzést a Camp Nouban: előbb 91 553 néző látta, ahogy 5–2-re lerendezik az ősi rivális Real Madridot a Bajnokok Ligája negyeddöntőjében, majd egy körrel később a német sztárcsapat, a Wolfsburg elleni hazai meccsen 91 648-an látták, ahogy Putellasék kinyitják maguknak a döntő kapuját (5–1). Mindezen elképesztő számadatok mellett amiatt is a figyelem középpontjába kerülhetett mostanában a női labdarúgás és különösen a Barcelona, mert a gránátvörös-kékek egészen döbbenetes dominanciát mutatva 30 meccsből 30-at nyerve 159:11-es gólaránnyal nyerték meg hazájuk bajnokságát, és a BL-csoportban is hibátlanok maradtak, ott 24 gólt szereztek és csak egyet kaptak. Ilyen előzmények után persze nem csoda, ha a finálé esélyeseinek is ők tűntek, különösen címvédőként.
2022. április 22.: a barcelonai Camp Nouban 91 648 néző figyeli a Barcelona–Wolfsburg női BL-elődöntőt (fotó: Twitter / Jonathan Tannenwald)Persze az Olympique Lyon is nagyszerű csapat, tele tapasztalt francia és nemzetközi klasszissal, elég csak a védőfejedelem Wendie Renardra, vagy minden idők legeredményesebb BL-gólszerzőjére, a norvég Ada Hegerbergre gondolni. A francia női bajnokság, a D1 mindössze tizenkét csapatos és a magyaros gyakorlattól eltérően itt beérik 22 bajnoki mérkőzéssel a résztvevők. Ez persze kevésnek tűnik, mégis a színvonal miatt kevés az unalomba fulladó meccs a világ egyik, ha nem a legerősebb női bajnokságában. A Lyon speciel úgy vezeti a tabellát két körrel a zárás előtt, hogy 20 meccséből 19-et nyert, de azt az egy döntetlent a sereghajtó St.-Etienne ellen könyvelhette el (1–1), így tényleg nem túlzás, hogy nincs előre lefutott mérkőzés a ligában. A franciák egyébként a BL legtöbbszörös győztesként várták a találkozót, összesen hét elsőséggel, így a győzni tudás képességében nagyon is bízhattak, na meg abban, hogy olyan csapattal, mint az övék, a Barcelona nem találkozik Spanyolországban.
A mérkőzés
A döntő alaphangját már a hatodik percben meg tudta adni a Lyon, amikor Amandine Henry egy önfeláldozó labdaszerzés után harminc méterről káprázatos gólt ragasztott a Barcelona kapujának bal felső sarkába. Sandra Panos kapus hiába látott már sok mindent a futballpályán, ezúttal teljesen tehetetlennek bizonyult.
Henry káprázatos gólja
Szinte azonnal egyenlíthetett volna a Barcelona, de a csapat gólvágója, Jennifer Hermoso ordító ziccerben rontott, más megközelítésben hatalmas bravúrt mutatott be a Lyon chilei portása, Claudia Endler. Ez sokba került a katalánoknak, mert a 23. percben Ada Hegerberg folytatta azt a jó szokását, mely szerint a Barcelona elleni BL-döntőkön gólt szerez (lásd, 2019, Budapest, egy félidő alatt mesterhármas), és közeli fejesével megduplázta csapata előnyét. Ez a gól már nyomot hagyott a Barcelona látszólagos magabiztosságán, amely elillanni látszott, és több hibát is elkövettek a folytatásban. A Lyon a nagy győztesek egyik ismérvét megvillantva persze azonnal lecsapott harmadjára is, és Catarina Macario egy lépésről szerzett újabb gólt a franciák javára. Az Olympique lehengerlően futballozott az első félórában és még azt is elbírta, hogy jobbhátvédje, az ausztrál Ellie Carpenter sérülése miatt korán át kellett szerveznie a csapatát Sonia Bompastor edzőnek. Az átalakított védősor kapitulálni is kényszerült az első félidő lefújása előtt: Putellas hozta vissza a reményeket csapatkapitányhoz méltó módon, amikor tizenegy méterről kapásból bevágott egy jobbról érkező beadást.
A 3–1-es hátrányban lévő Barca mindent megpróbált, érkezett Hermoso helyére a szélvészgyors nigériai csatár, Asisat Oshoala is, aki nem kevés gondot okozott a francia védelemnek, mégis akkor került a legközelebb a szépítéshez, amikor középpályása, Patricia Guijarro a kezdőkörből próbálta átemelni a kinn álló Endler kapust, aki azonban hatalmas bravúrral és a felső léc segítségével hatástalanította a látványos kísérletet.
Endler kapus épp csak visszaért Guijarro félpályás emelésére és menteni tudott (fotó: UWCL Twitter)A második félidőben jobbára a Barcelona akarata érvényesült, a Lyon igazán nagy helyzetbe nem is került sokáig, de a katalánok nem tudták ezúttal a játékukat azzal az eredményességgel megtölteni, mint szokták. A francia csapat kiválóan lassította a játékot, olykor okosan tördelte is azt, gyakorlatilag ellehetetlenítve, hogy folyamatosan rohamozzon az ellenfél, bár azért Asisat Oshoala és Irene Paredes előtt is adódott nagy lehetőség. A játékidő előrehaladtával a katalánok egyre görcsösebben, egyre több hibával próbálták szó szerint erőltetni a támadásokat, a nyugodtabb és okosabb franciák azonban ellenálltak, és a hétperces ráadás végén nagyobbá tehették volna a különbséget, ha Hegerberg nem a kapufát találja el. Azonban újabb gól nem esett, így a Lyon 2011 óta nyolcadik alkalommal ült fel Európa trónjára – ezúttal minden idők egyik legjobb Barcelonája előtt. Sovány vigasz lehet a gránátvörös-kékek számára, hogy Putellas személyében legalább a gólkirálnyőt (11 találat) ők adták.
Wendie Renard ismét a magasba emelhette az első számú európai klubtrófeát (fotó: uefa.com)Az élet azonban nem áll meg, a nyáron következik az Európa-bajnokság, amelynek ezúttal Anglia ad otthont, Putellas és társai akár a szombatinál fényesebb éremmel is gazdagodhatnak a júliusi 6. és 31. között megrendezésre kerülő tornán, de ne legyen kétségünk, ehhez (mások mellett) pont a Renard vezette Franciaországnak is lehet majd még egy-két szava.