A rendszerbe szervezett portugálok ellen esélytelenek voltak a bakiparádét bemutató törökök

A portugál összeállítást és az egyes játékosok pozícióját látva a csehek ellen az lehetett az érzésünk, hogy Martínez sorsolással döntötte el, hogy ki és hol szerepeljen, és éppen ezt a verziót dobta a gép. 5-2-3-ban Diogo Dalot nem elég, hogy szárnyvédő volt, de neki kellett végig magasan a támadókkal egy vonalban helyezkedni, amit sosem játszott a klubjában, ahelyett, hogy hatosba behúzódó szélső védő lett volna. A belső védőtrió bal oldalán Goncalo Inácio helyett (aki kiváló játssza ezt a Sportingban) Nuno Mendes kezdett, aki klasszikus balhátvédként, esetleg szárnyvédőként használható. A bal oldali szárnyvédő Joao Cancelo, akinek befelé kellett húzódni, ami nem idegen tőle, de értelme nem volt, mert egymás lábát taposták és vették el a labdát az eleve a belső területeken lévő Bruno Fernandessel, Vitinhával és a másik oldalról szintén folyamatosan középre mozgó Bernardo Silvával.

Megtalálta a megfelelő profilokat az adott szerepkörökre Martínez

Martínez is megérezhette, hogy változtatásra van szükség, így 4-2-3-1-es hadrendet rajzolt fel a pályára, aminek a teteje néha 2-2-re módosult Bruno Fernandes miatt. Cancelo ezúttal jobbhátvéd volt és onnan mozgott be hatosba a támadások során, amikor Vitinha fentebb lépett. Remek húzás volt a három (egykori) Manchester City-játékost egymás közelében játszatni, hiszen a jobb oldali belső védő Rúben Dias volt, míg a jobbszélső Bernardo Silva. Pazar támadásokat vezettek a jobb szélen, jó ütemben cserélték a helyüket Vitinhával kiegészülve, amit a törökök bal szárnya nem tudott lekövetni. Nuno Mendes is a helyére került balhátvéd poszton: első fázisba behúzódott harmadik belső védőnek, de mikor a portugálok átjutottak a felezővonalon, akkor felfutott a bal szélen és Rafael Leaóval kombináltak, amiből az első gól született.

Kulcsfontosságú volt Joao Palhinha szerepeltetése, ahogyan arról Eb-felvezető írásunkban is tettünk említést, mert ezáltal a maradékvédekezés (rest defence) sokkal stabilabb lett – Nuno Mendes ezért is mehetett előre bátran – esetleges labdaeladás után. Palhinha a Premier League egyik legjobb ütköző és labdaszerző játékosa, aki nem mellesleg támadásban sem veszi el a teret a többiektől, képes lassítani a játékot. A Fulham FC játékosa most is tehermentesíteni tudta Vitinhát, akinek így több energiája maradt a támadásépítésekre, a jobb oldalon szereplő társaival rendre veszélyt is tudott teremteni.

Bernardo Silva és Rafael Leao a szélességet adták, Bruno Fernandes most tízest játszott, az előző meccsel ellentétben, amikor hatosként szerepelt, ami sem támadó-, sem védőfázisban nem megfelelő a játékstílusának. Támadásban a kockázatos passzai közül, ha nem sikerül egy-egy, akkor magasabban szerzi meg a labdát az ellenfél, a védekezése pedig nem hatékony ha rávezetik a labdát. Cristiano Ronaldo maradt a center, Fernandes azonban nagyon sokszor Ronaldo mellett helyezkedett, ő kereste a mélységet, Ronaldo pedig lépegetett vissza. Fernandes játszott ilyet a Unitedben a szezon végén, de nem ebben a legjobb, hanem a kulcspasszok kiosztásában – neki volt a legmagasabb várható gólpasszmutatója a PL-ben. Továbbra is úgy gondoljuk, hogy inkább Diogo Jotának vagy Goncalo Ramosnak kellene kilencesként kezdeni, mert őket jobban lehetne indítaniuk a kiválóan passzoló középpályásoknak.

Csak Kerem Aktürkoglu jelentett veszélyt török részről

A török oldalon Vincenzo Montellától is láthattunk néhány furcsa döntést. Már a sajtótájékoztatón jelezte, hogy Arda Güler csak csereként tud majd beszállni kisebb sérülése miatt, de Kenan Yildiz kimaradása Güler távollétében különösen meglepő volt. Orkun Kökcüt erre a mérkőzésre is tízes pozícióba nevezte, pedig a Benfica középpályásának az erényei igazán a dupla hatosban domborodnának ki – ezúttal sem volt jó mérkőzése, a szünetbe le is kapta Montella, pedig sokkal észszerűbb lett volna egy sorral hátrébb vonni. Bekerült a csapatba a Georgia ellen gólt szerzett Kerem Aktürkoglu, aki a passzjátékban nem erős, viszont az üres területekbe jól érkezik, a portugálok magas védelmi vonala ellen ez jó megoldásnak tűnhetett. A Galatasaray kiválósága az elmúlt szezonban alaposan felülteljesített a várható gólok mutatójában, tehát nehéz helyzetből is képes a kapuba találni. A játékkapcsolatokra is építhetett Montella, hiszen Kerem Aktürkoglu a bal oldali hatossal, Kaan Ayhannal és a kilencessel, Baris Yilmazzal klubtársak Isztambulban. Az összhang megvolt, hiszen Yilmaz lépkedett vissza, Aktürkoglu pedig indult mélységbe a bal oldali félterületben, szinte csak ebből voltak lehetőségeik a törököknek az első félidőben. Három kísérletük is volt a tizenhatoson belülről, ami nem halt el a blokkokban, és mindegyik a balszélső nevéhez fűződött.

A török lehetőségek csekély számának a legjobbjaik hiánya mellett a másik fontos oka a portugálok letámadása volt. Már a csehek ellen is nagyon bátran, emberorientáltan presszingeltek az egész pályán, és ez most is így volt, pedig ezúttal nem kellett futniuk az eredmény után, mert a 20. perctől vezettek. Martínezt elismerés illeti emiatt, hiszen a klubjában sem Leao, sem Ronaldo nem védekezik kis túlzással, itt viszont Leao Zeki Celiket folyamatosan nyomás alá helyezte, Ronaldo pedig Samet Akaydint, a kulcsszerep pedig ebből a szempontból is Silvára hárult, aki nagy területeket befutva védekezett a jobb oldali félterületben és legtöbbször Abdülkerim Bardakcit támadva. A csehek elleni 6,6-os PPDA-mutató után most 8,2-t hoztak, ami szintén kimagaslóan jó értéknek számít általánosságban, az Eb-n szereplő többi csapathoz képest pedig különösen magas.

Említést kell tenni a török védők egészen döbbenetes egyéni hibáiról, amivel megpecsételték csapatuk sorsát ezen a találkozón.

A második gólnál miközben Ronaldo éppen Cancelóval üvöltözött, hogy miért mélységbe akarta őt indítani és miért nem a lábára tette a labdát, a játékszert így megszerző Akaydin a kapus Altay Bayindir hangos kérése ellenére nem rövid passzal adta haza, hanem hosszan, ráadásul a kapus hűlt helyére, ez a hiba még gyerekmeccseken is kirívónak számítana. A harmadik gólnál Akaydin rúgott mellé a labdának egy hosszú indításnál, Celik pedig alaposan beragadt, ezért Ronaldo nem volt lesen és Fernandessel kettő az egyben vihették a kapusra a labdát. Érdekes volt, hogy Ronaldo leadta és nem ő maga rúgta be, pedig az első félidőben számtalanszor korholta a csapattársait, amikor ellőtték a labdát és nem neki passzoltak, annak ellenére, hogy az esetek többségében őt keresték ezúttal is.





A portugálok ezzel a sikerrel megnyerték az F csoportot, az utolsó mérkőzésükön, Georgia ellen várhatóan pihentetni fogja kulcsembereit Martínez, míg a törököknek egy döntetlen is biztosan elegendő lesz a csehek ellen. Montellának érdemes lenne 4-2-2-2-re átállni a 4-2-3-1-ről, mert nincsen igazán jó tízese, viszont Kenan Yildiz második csatárként sokkal jobb teljesítményre lehetne képes Baris Yilmaz mellett, akivel felváltva léphetnének vissza. A mélységet támadó Kerem Aktürkogluval állhatnának fel a bal szélen, az ördöngősen cselező és távolról is veszélyes Arda Gülerrel a jobb szélen, duplahatosban pedig a mélységi irányító Hakan Calhanogluval és Orkun Kökcüvel.

Kiemelt fotó: Sportstar