A sakkozó Petőfi – „Egy koppintás a fejökre, és aztán sakk-matt"
Idén ünnepeljük az egyik legjelentősebb magyar költő születésének bicentenáriumát. Petőfi Sándornak nemcsak az irodalmi munkásságát tartja nagy becsben az utókor, hanem úgy is emlegeti, mint az 1848-49-es forradalom egyik hősét. Azt viszont kevesen tudják róla, hogy állítólag nagyon kedvelte a ma már szellemi sportként aposztrofált játékot, a sakkot.
1849 márciusának elején Petőfi a szabadságharc eseményeinek sűrűjében volt. Éppen a lengyel származású honvéd altábornagy, Bem József seregében szolgált, amikor megbetegedett, váltólázban szenvedett, ezért Bem elküldte Kolozsvárra, hogy meggyógyuljon és kipihenje magát. Miután jobban lett, meglátogatta az átmenetileg barátja és költőtársa, Arany János nagyszalontai házában lakó családját, majd április 1-jén visszatért Bem seregébe. A Nagyszebenben tartózkodó alakulathoz, mint közkatona jelentkezett, de az altábornagy – aki nagyon kedvelte a költőt –, századossá léptette elő és segédtisztjévé is kinevezte, sőt az egyik lovát is neki ajándékozta.
A visszaemlékezések szerint a költő viszont ekkor is gyengélkedett: április 4–12-ig Tiltsch József evangélikus lelkész házában időzött, ahol Füzessy Zsuzsanna házvezető gazdasszony gondosan ápolta. A visszaemlékezések szerint ezekben a napokban sokszor előkerült a sakktáblája.
„Szórakozása majdnem naponta abban állt, hogy a háziasszonnyal sakkozott, mely sakkjáték tulajdonát képezte” – olvasható Gerley Vilmos Petőfi Szászsebesen című írásában.
Arról, hogy kik voltak a partnerei, megoszlanak a vélemények, a leltárkönyvek Tiltsch nevelt lányát, Füzessy Zsuzsannát és a háziasszonyt (lehet, hogy a három ugyanaz a személy), valamint Bemet is emlegetik.
Az, hogy Petőfi kedvelte a sakkot, nemcsak az említett feljegyzésben tükröződik vissza, a költő a Szökevények című novellájában a megcsalt férj helyzetét illetően is használ ahhoz kapcsolódó kifejezéseket.
„Szegény öreg Csornay András úr! Ő oly diadallal mondja éppen most a kaszinóban vele sakkozó tiszteletes úrnak a sakk-mattot, mintha tulajdonkép nem ő volna sakk-matt; mert hiszen Anikó az ő neje, és Károly unokaöccse.”
A sakk-matt kifejezés előkerül az egyik Arany Jánoshoz írt levelében is.
„...hohó, három esztendő leforgása múlva vagy előtt is egészen másszőrű követek fogják képviselni a nemzetet − az lesz az igazi nemzetgyűlés. Ne félj, öcsém, mi is ott leszünk. Most azt mondták: »ez republikánus, nem kell!« [...] Szegény nép!... De ne búsulj, ez volt ellenségeid végvonaglása, mellyel engem elrúgtak, ez volt végvonaglásuk, még egy koppintás a fejökre, és aztán sakk-matt!”
A Petőfinek tulajdonított sakk-készletet megőrizte az utókor, bár egy 2000-ben írt beszámoló szerint eléggé megviselt állapotban van, az írás szerzője szerint a futót és a vezért elég nehéz megkülönböztetni. Aki kíváncsi erre a relikviára és Petőfi egyéb kedves tárgyaira, tekintse meg a Petőfi Irodalmi Múzeum virtuális kiállítását.
A kiemelt fotó illusztráció Petőfi Sándorról és jó barátjáról, Arany Jánosról (Eredeti fotó: Louis Vuitton)
Szerző
