A sarkkutatók 1825-ben a Nagy-Medve-tavon feltalálták a jégkorongot

Déline a civilizáció egyik utolsó bástyája Kanada északi részén, a sarkvidék közelében, a Nagy-Medve-tó partján. Mintegy félezer ember él azon a vidéken, többségük őslakos. Akkora területre szóródtak szét, hogy négyzetkilométerenként mindössze hét ember él e téli tanyavilágban, amelynek a nevét sem ismeri senki az országon kívül. Pedig az egyik legnépszerűbb csapatsport szülőhelye.

A Királyi Haditengerészet tagjainak feladata ekkor az északi partvidék egy részének felfedezése volt, és sikerrel jártak: egészen a mai Alaszka területéig 1000 kilométeres partszakaszt tudtak felvinni a térképre az európaiak által addig teljesen ismeretlen környezetben.

A kétéves expedíció első telét a Fort Franklinnek is nevezett Déline területén töltötték. Egészen májusig kellett várni a jég olvadására, és a tópart további hatékony bejárására. Mint ma már tudjuk, a világ nyolcadik legnagyobb tavának jegén próbálták elütni az időt – meg a korong ősét, így ezt tartják a jégkorongozás első dokumentált leírásának. Hivatalosan ekkor használták rá először a hoki kifejezést.

A parancsnok leírása szerint október 20-án hívatlan vendég szakította félbe a mérkőzéssorozatot. Az Északnyugati Területek nevű hatalmas állam történelmével és hagyományaival foglalkozó Prince of Wales Northern Heritage Center honlapja így idézi Franklint:

„Meglátogatott minket az első nagyobb hóvihar, és 36 órán át megszakítás nélkül folytatódott.”

A parancsnok szerint a tájat ellepő hómennyiség legalább elegendő a téli utazási eszközök bevetésére. Néhány nappal később Roderick Muchison geológusnak írt levelében így fogalmazott: „Arra törekszünk, hogy megőrizzük a jókedvünket, az egészségünket és a lelkivilágunkat a különféle hasznos elfoglaltságokkal és szórakozási lehetőségekkel. Amíg le nem esett a hó, a jégen játszott hoki számított a reggeli sportágunknak.”

A nagy játszásnak végül az olvadással együtt a félelmetes mennyiségű szúnyog támadása vetett véget, de a tavasz amúgy is meghozta az időt a további térképezéshez.

Bár a Franklin csapata által játszott hoki már alighanem hasonlított a sportág mai változatára, nem Déline az egyetlen, amely a jégkorong bölcsőjének érzi magát. Holland festők már az 1600-as években megörökítettek a jégen kalapban, botokkal kolfozó urakat.

(Forrás: pwnhc.ca)

1797 decemberében a befagyott Temzén figyeltek meg hasonló jelenséget, ekkor ráadásul korcsolya is volt már az illető lábán. Mindeközben Észak-Amerika folyóinak és tavainak jegén angol, skót, ír és holland katonák előszeretettel űzték saját népjátékaikat, többek között a bandyt (jéglabda) és a golfot. Sőt a helyi őslakók nyomában a lacrosse-t is kipróbálták. A jégkorong szülőhelyének tehát akár Déline tanyavilága, de akár fél Észak-Amerika tekinthető.

Néhány éve pedig két kanadai lovasrendőr, útban hazafelé egy iskolai ünnepségről, kipróbálta, milyen lehetett egyenruhában, a hivatalos megjelölt születési helyen hokizni egyet. Miután motoros szán és jávorszarvas nyomait felfedezték fel a Nagy Medve-tavon, elég vastagnak gondolták hozzá a jeget: „Lekaptuk a barna, magasszárú csizmánkat, felvettük a korcsolyánkat, a hokikesztyűnket és a botunkat” – mesélte egyikük a CBC-nek.

Még jó, hogy tisztességes kanadai lovasrendőr mindezt állandóan magával hordja, a felesége pedig elkészítheti a látványos videót.

Kiemelt fotó: Wikipedia