A sioni szappanopera

A történet kronológiai kezdőpontja közvetlenül a katari világbajnokság elé, 2022. november 12-re datálható, mikor az FC St. Gallen vendégeskedett a Tourbillonban. Az FC Sion története legsúlyosabb vereségét szenvedte el hazai környezetben (2-7), de ekkor még aligha gondolta volna valaki is: ez csak a vég kezdete volt.

1. epizód – Edzőmenesztés a pálmafák árnyékában

7-2-es vereség az FC St. Gallentől. A valais-i közönség az 55 éve átadott Tourbillon stadionban még soha nem volt szemtanúja ilyen súlyos vereségnek. Győzelem esetén az FC Sion úgy vonulhatott volna a téli szünetre, hogy a dobogó alsó fokán áll és a Bajnokok Ligája-álmokat kergeti, ezzel szemben a súlyos vereség után csak a nyolcadik pozícióból várhatta a folytatást.

„Ez egy kínos vereség, amivel nagyon nehéz együtt élni”

– mondta a vezetőedző, Paolo Tramezzani, majd bocsánatot kért a szurkolóktól. Az olasz szakember ekkor még nem is sejtette, hogy hamarosan elveszíti az állását, ugyanis Christian Constantin elnök harmadszor (2017 és 2020 után) is a menesztésére készült. A klub első embere dühös volt a szégyenteljes pofon után, és az edzőt hibáztatta, aki a világbajnokság miatti szünetben a Maldív-szigetekre utazott, hogy feltöltődjön.

„Nyilvánvalóan a nyaralás sokkal fontosabb, mint bármi más, és ez engem zavar. Az igazat megvallva, aggódom emiatt”

– nyilatkozta kissé ingerülten az elnök a Lematin-nek.

Az állítólag utolérhetetlen nyaralót egy héttel később elbocsátották. Tramezzani a szezon végéhez közeledve – negyedik visszatérése előtt nem sokkal – egy sajtótájékoztatón újra felelevenítette a novemberi eseményeket.

„Ez az egyhetes szabadság már régóta egyeztetve volt a vezetőséggel, és a téli felkészülés minden dátuma ismert volt. Tíz év óta ez volt az első alkalom, hogy el tudtam utazni a lányommal és a feleségemmel, aki majdnem belehalt egy súlyos betegségbe. Nem voltam szakszerűtlen, tudtam, hogy mikor kell visszatérnem. Ennek ellenére megértem, hogy egy ilyen vereség után egy elnök miért fontolgatja a változtatásokat. El kell fogadnom mások döntéseit. A klub iránti tiszteletemet azzal fejeztem ki, hogy nem kommentáltam nyilvánosan az akkori távozásomat.”

November 20-án, mikor Tramezzani visszatért a nyaralásról, a klubházban a felbontott szerződésével várták.

Christian Constantin (balra) és Paolo Tramezzani (Forrás: bluewin.ch)

2. epizód – Az edzőtábori legénybúcsú

Fabio Celestini hivatalosan december 12-én lett kinevezve. A lausanne-i edző a fegyelmet és az intenzitást hirdette az első megnyilvánulásaival, de ezeket nem tudta meghonosítani Sionban.

A csapat élén töltött első néhány hete egészen őrült volt, amit a spanyolországi edzőtáborozás is bizonyít, amelyet a játékosok egy hatalmas legénybúcsúvá változtattak. Mario Balotelli, mint egy jó kapitányhoz illik, igazi vezetőnek bizonyult. Az ő szállodai szobája volt az ünnepség epicentruma. Kivételesen az olasz sztár most a csapatjátékos szerepét töltötte be, de ennek senki sem örült a klub vezetésében.

Az egyik reggel Celestini lement reggelizni, és a hotel halljában összefutott a részeg játékosaival. Láthatóan nem egyforma éjszakájuk volt. Ennek überelése volt, hogy január 8-án Super Mario sérülten jelentkezett az FC Sion első barátságos mérkőzésére, amelyet 3-0-ra elveszítettek a VfB Stuttgart ellen. Ennek ellenére a klub megvédte a nyári szerződtetését.

„Mario fájdalmat érzett a combjában. Kedden folytatja a kezeléseket és további vizsgálatokon fog részt venni az elkövetkező napokban”

– állt a klub közleményében.

Fabio Celestini nagy fába vágta a fejszéjét (Forrás: RTN)

3. epizód – Gyorséttermi ünneplés a vereség után?

A sioniak katasztrofálisan kezdték a tavaszt: három mérkőzésen két vereség és egy döntetlen a Servette ellen. A valais-iak február 11-én Balotelli nélkül utaznak Bázelbe, aki a hírek szerint sérült volt – csak a genfiek ellen lépett pályára az addigi három összecsapás közül. A klub sajtóközleménye szerint a combhajlítójával bajlódott.

Barth Constantin sportigazgató annyit mondott az őt kérdező riportereknek a találkozó előtt, hogy az olasz fenegyerek távolmaradásának hátterében a térdéről van szó. Mikor Fabio Celestini megkapta a kérdést, hogy mitől szenved Balotelli, miért nem játszik, hűvösen csak ennyit mondott:

„Nem vagyok orvos.”

Két nappal később a Le Matinnek köszönhetően kiderült, hogy a csatárt valójában felfüggesztették, mert elkésett az edzésről – az ősz során ezt már megszokhatták volna, mert volt rá pár példa. Ezzel kapcsolatban fontos megjegyezni, hogy Balotelli egy sofőrt alkalmazott, mert Svájcban bevonták a jogosítványát.

A Sion 3-1-re kikapott Bázelben. Celestini négy meccsen szerzett egy pontja rosszul festett, de az öltöző egy részét a hazafelé tartó buszút során veszítette el. A csapat néhány tagja megkérte az edzőt, hogy álljanak meg egy gyorsétteremnél az autópályán, amit ő kategorikusan elutasított. Ez nem tetszett a játékosoknak, akik nem voltak hozzászokva ahhoz, hogy nemet mondjanak nekik.

„Az FC Sionnál a játékosoknál nincs meg a kemény munka kultúrája”

– kritizálta néhány nappal az elbocsátása után egykori csapatát a szakember.

Celestini sem tudta kezelni Mario Balotellit (Forrás: Südostschweiz)

4. epizód – Karneváli verekedés

Hét nappal a bázeli kiruccanás után a nyolcadik helyezett, 21 pontos FC Sion az utolsó, 20 pontos FC Winterthur otthonába látogatott. A szombaton 18 órakor kezdődött mérkőzést követően (1-1) a csapat játékosai éjfél után tértek vissza Sionba. A klub székhelyétől egy kőhajításnyira lévő Martignyban éppen zajlott a Carnaval du Bourg.

Barth Constantin úgy döntött, hogy Mario Balotellit is magával viszi, hogy megismertesse a helyi szokásokkal. A duó álcázta magát, hogy inkognitóban maradjanak: egyikük a Casa de Papel című sorozat egyik szereplőjének, míg másikuk Pikachunak öltözött be. A terv jónak tűnt, s sokáig működött is az álca, de a hajnal leple alatt valaki felismerte az olasz futballistát, majd lefilmezte. Balotelli nem vette jó néven, hogy egy bulizó megörökítette jelenlétét, dulakodás támadt és az illető a földön találta magát. A visszatámadni igyekvő idegen megállítása érdekében a sportigazgató rávetette magát, hogy megvédje játékosát. Bátorságának azonban nem lett meg a jutalma, mert Barthot arcon ütötte Super Mario, még ha az ütést nem is neki szánta.

Egy héttel az esetet követően a sportigazgató szeme még mindig „vérben úszott”, amikor a Tourbillonba látogató FC St. Gallen elleni mérkőzésen a kispadon foglalt helyet. A 0-4-et követően a szurkolók Mario Balotelli mezét a stadion kerítésén égették. Ez egy erőteljes kép volt, és az elkövetkező hetek előjele. Az FC St. Gallen második sioni sikere is egy edző állásába került, mert Fabio Celestini másnap már nem volt a klub alkalmazottja.

A mezégetés és a Barth Constantin emléke a karneválról (Forrás: FreshFocus)

5. epizód – Áldozatul adom a fiamat

Christian Constantin négy hónapon belül a második edzőjét rúgta ki február végén, majd úgy döntött, hogy a saját kezébe veszi az irányítást – a kispadon is. Az önjelölt edzőnek egyetlen küldetése volt: a március elsejei, FC Lugano elleni kupanegyeddöntőn kivívni a továbbjutás. Az ősz legfőbb pozitívuma volt, hogy a nyolc közé eljutott a csapat a Svájci Kupában, mert az elnök is tudta, hogy ez egy megszerezhető trófea, amit már 13 alkalommal elhódított a klub, legutóbb 2015-ben.

De a sioniak ismét kudarcot vallottak: megsemmisítő, 3-0-s vereség lett a kupamérkőzés vége. Míg a vendégeknél Mattia Croci-Torti egy gólszerzőt és két előkészítőt vetett be a padról, addig Constantin cseréi nagyban hozzájárultak a kapott találatokhoz. Az elnök tudta, hogy a meccs előtti nagy szavait („azért ül ő a padon, hogy továbbjuttassa csapatát”) most számonkéri rajta a sajtó. Így aztán a mikrofonok előtt általában olyan nyugodtan viselkedő idősebb Constantin a fiát küldte ki az média elé, hogy adjon magyarázatot az újabb kudarcra. A mindössze 28 éves sportigazgató pedig igyekezett hárítani a kérdéseket:

„Legközelebb az apámat kell megkérdezniük, hogy megtudják, miért.”

Nem ez volt az első alkalom ebben a szezonban, hogy Barth Constantin szembesült a felelősségével. Fiatal kora ellenére több esetben is meglepett már sokakat a világos álláspontjával és azzal, hogy képes volt vállalni a felelősséget, de azon a gyászos estén ezt meg sem kísérelte.

Apa és fia olykor együtt, máskor egymás kárára cselekedtek (Forrás: Imago Images)

6. epizód – David Bettoni és „Valois”

Márciusban, közvetlenül az FC Lugano elleni keserű kupavereség után, ismét találkoztak a ticinóiakkal, ahol egy pontot szereztek. A meccset követően ismét Barth Constantin jelent meg a sajtótájékoztatón, ahol is utalt arra, hogy Paolo Tramezzani visszatérhet a kispadra. Ehhez képest egy nappal később bejelentették, hogy David Bettonit szerződtették edzőnek.

Mivel a klubot ekkor már egyértelműen a kiesés veszélye fenyegette, így Christian Constantin úgy döntött, hogy ő nem lehet edző és elnök egyszerre. Ez logikus lépés volt, az már inkább megkérdőjelezhető, hogy az általa kinevezett Bettoni korábban még nem volt vezetőedző, a Real Madridnál Zinédine Zidane asszisztenseként dolgozott mindkét időszaka során. A bajban lévő csapatot rábízták egy 51 éves szakemberre, akinek nem volt korábbról tapasztalata ilyen szerepkörben.

„Ha a legkisebb kétségem lett volna, nem írtam volna alá az FC Sionhoz”

– válaszolta Bettoni újságírói kérdésre az első sajtótájékoztatóján.

Azonban azok a bizonyos kétségek rövidesen jelentkeztek, mert a bemutatkozására Bernben került sor, a bajnoki cím felé menetelő BSC Young Boys otthonában. Alig két perc után máris hátrányba került a Sion, majd a félidő felén valamivel túl Giovanni Sio piros lapot kapott, a vége pedig sima 4-0-s hazai győzelem lett. Csak fokozta a rossz bemutatkozást, hogy Bettoni a meccset követően köszönetet mondott a „valois-iaknak” (a valais-iak helyett) csodálatos fogadtatásért. Másnap az összes helyi napilap címoldalán ez a nyelvbotlás virított, ami csak tovább szította azt a bizonyos tüzet.

David Bettoni kétségeinek egyik forrása Balotelli lett (Forrás: NZZ)

7. epizód – Christian „Crusoe” Constantin

Március végén jött az Eb-selejtezők miatti válogatott szünet, Sionban pedig ezt a kis szabadidőt egy gálára használták fel, amely idén már a 17. volt a sorban. Ezt Christian Constantin vezette be, s idén március 25-én a CERM of Martigny adott otthont neki. A Boney M, Kendji Girac és Thomas Wiesel jelenléte mellett az estét a klub elnökének legújabb kisfilmje is színesítette.

Constantin korábban már Napóleont és Johnny Hallydayt is parodizálta, ezúttal Robinson Crusoe-t alakította. Daniel Defoe regényének adaptációja alapján ő volt az, aki eltévedt egy karibi tengerparton.

„Egy légikatasztrófa után 300 napot töltök egyedül ezen a szigeten”

– mesélte még decemberben a kisfilmről, majd kifejtette, hogy ennek érdekében egy hétre Martinique-ra utazott forgatni. Itt jegyezzük meg, hogy azon klub elnökéről van szó, aki kirúgta a csapat edzőjét, mert novemberben elment egy hétre nyaralni.

A filmben magára hagyott Tintin a túlélés érdekében megpróbálja megszelídíteni a természetet. Az alkotásból nem hiányoznak a helyi identitásra utaló megjegyzések: a klub színeiben pompázó repülőgép, piros-fehér ingbe öltözött „bennszülöttek”, tábortűzön melegített raclette (svájci sajtkülönlegesség) és természetesen némi futballt is belecsempésztek a „remekműbe”.

Az est a humor jegyében telt, amihez jó adagot tett hozzá Thomas Wiesel, a svájci komikus, aki a csapat teljesítményét sem hagyta szó nélkül. Azonban a legcsípősebb beszólását a nemrég kinevezett vezetőedzőnek tartogatta, aki két meccsen két vereséggel rajtolt. Ugyanis az átlagos karriert befutott egykori játékos lenyűgöző listát készíthetne a pályán átélt kudarcairól, a hat kieséséről…

„Eleinte nem értettem, de utána járva rájöttem, hogy Constantin miért alkalmazta őt. Igazi know-how-val rendelkezik. Ő David, a bajhozó (La scoumoune). Többször volt már kieső helyen, mint Beat Feuz. A kispadról David Bettoni hozzátehet egy hetediket, az elsőt edzőként.”

(A La scoumoune – A bajhozó Jean-Paul Belmondo 1972-es filmje; Beat Feuz az alpesi sí egyik legendás svájci alakja – a szerk.)

Christian Constantin, mint Robinson Crusoe (Forrás: Blick)

8. epizód – A félidőben elbocsátott edző

A szünet azonban Bettoni számára remek időpontban jött, mert volt ideje ráfeküdni az erőnléti edzésekre, amiknek ugyan sokan nem örültek a keretben, de ez őt cseppet sem érdekelte. A korábban alig szereplő játékosokat és az U21-es keretből felhívott fiatalokat is bevetette, míg a nagynevű sztárokat minden zokszó nélkül a lelátóra száműzte. Április elején három meccsen hét pontot gyűjtött a csapat, ami a legjobb szériája volt a szezon során.

Ezután jött Balotelli sérülése – ezúttal a pályán történt az eset, s le is kellett cserélni Zürichben –, ami megtörte a lendületet és két vereség következett a sűrű időszakban. Április utolsó napján ismét Zürichbe voltak hivatalosak a címvédőhöz. Hogy két sérülést kellett elszenvedniük, az még talán a kisebb baj volt, mert a nagyobbat a ráadás perceiben visszavont tizenegyes jelentette, amivel a győzelmet is megszerezhették volna.

A következő héten a Tourbillonban ismét a játékvezetés került a figyelem középpontjába. Az utolsó percekre kanyarodva egygólos hátrányban voltak a legfőbb rivális FC Winterthur ellenében, mikor a bíró, Luca Cibelli nem ítélt meg egy elsőre tizenegyesnek tűnő esetet. A VAR-szobából a fülére szóltak, kiment megnézni, ám az örömét kifejező hazai szurkolók és játékosok legnagyobb meglepetésére nem változtatott a döntésén, így maradt a 0-1.

Christian Constantin számára ez már túl sok volt, s összeesküvés-elméleteket kezdett gyártani. Levelet írt a Svájci Labdarúgó-szövetségnek, illetve a FIFA-nak is, előbbi nem került nyilvánosságra, utóbbiról viszont a helyi lapok tudni vélik, hogy arra kérte a Nemzetközi Labdarúgó-szövetséget, hogy a svájci játékvezetőket helyezze felügyelet alá, és a Super League-meccseken külföldiek bíráskodjanak.

Az elnök gondterhelt és igencsak nehéz napjai után következett május 13-án a helyi derbi, mikor is a Servette FC-hez látogattak. A genfi kirándulás során a félidőben már 3-0-ra vezettek a hazaiak, ez pedig túl sok volt Constantinnak, aki berontott az öltözőbe. Három változtatásra kényszerítette edzőjét, aki nem akart engedelmeskedni, így ordítva közölte Bettonival, hogy ki van rúgva.

A hihetetlen 15 perc alatt közel a 66 éves elnök közel állt ahhoz, hogy összeverekedjen a szabadidejében bokszedzéseket is előszeretettel látogató Dimitri Cavaréval. Végül négyes csere történt, melyek közt ott volt Cavaré és Balotelli is, akik ezután már nem léptek pályára a csapat színeiben, s nem meglepő módon a mérkőzés után bejelentették, hogy a jövőben már nem Bettoni az edző.

Bettoni jól rajtolt a válogatott szünet után, de csúfos véget ért (Forrás: Le Matin)

9. epizód – Egy gyenge lábakon álló védekezés

Christian Constantinnak természetesen teljesen más álláspontja volt a történtekről, mint amit a lapok lehoztak, így exkluzív interjút adott a Blicknek. Tudniillik, véleménye szerint egy elnök nem tűrheti el az őt becsmérlő szavakat.

„Amint megláttam a csapat összetételét, azt mondtam magamban: ez naivitás, ez így nem fog működni! Hat támadó szellemű játékos egy olyan meccsen, ahol hátul stabilnak kell lenned ahhoz, hogy pontot rabolhass.”

A szünetbeli állás őt igazolta és ennek hangot is kívánt adni.

„Mondjuk úgy, hogy ez nem éppen egy szerelmi vallomás volt” – emlékszik vissza. Megkérdezte Bettonit, hogy mit fog tenni – „David csak a vállát vonogatta, amit nem tűrtem és lezártam a kapcsolatunkat. Aztán átvettem az irányítást.”

Ezután kitért a Cavaréval való incidensre is, amiről nagyon más meglátásai voltak:

„Dimitrit emeltem ki, mert ő volt a Servette első góljánál az, aki egyértelműen nagyot hibázott. Kritizáltam őt, amiért nem koncentrált. Erre ő nyafogott és megkérdezte, hogy miért csak őt piszkálom, miközben mások is hibáztak. Ennyi történt. A bunyóhoz közeli állapotokról szóló történetek mind kitalációk. Nem volt semmilyen fizikai kontaktus az öltözőben.”

Az edzőmenesztést is másképp elevenítette fel:

„Nem rúgtam ki a szünetben. Bettoni utána visszatért a kispadra.”

Ugyan azt nem jegyezte meg az elnök, hogy az utolsó cserét már nem a francia szakember intézte, aki egyetlen szó nélkül ült a kispadon – mint egy zombi, ahogy Reto Ziegler hivatkozott rá a meccs után.

A beszélgetés végén pedig konkrétan arról mesélt, hogy ő mit sem tudott először arról, hogy Bettoni távozni szándékozik:

„Vasárnap David Bettoni tájékoztatta a játékosokat, hogy beadta lemondását, mert ilyen körülmények között nem tudja tovább folytatni a munkát, de én semmilyen papírt nem kaptam tőle. Hétfőn reggel találkoztunk és akkor kérdeztem, hogy valóban felmond-e, és miután igennel válaszolt, hívtam a fiam, hogy új edző után nézzünk.”

Christian Constantinnak saját verziója volt a történekről (Forrás: Blick)

10. epizód – Tramezzani és a termálfürdő

Ahogy az a teljesen esztelen módon vezetett klubok esetében lenni szokott, mikor nagy a baj, akkor régi edzői kapcsolatokat felmelegíteni mindig logikus lépésnek tűnik, de szinte sosem az. Így aztán Christian Constantin nem keresgélt sokáig a telefonkönyvében, hanem felhívta Paolo Tramezzanit, hogy próbálják meg negyedszerre is, mert kivel sikerülne, ha nem vele.

Az utolsó három bajnokin előbb a már bajnok Young Boys, majd az FC Luzern is nyerni tudott Sionban, végül a szezont a St. Gallen ellen zárta a csapat, ahol ismét beleszaladt egy pofonba. Az egyetlen reményt az jelentette, hogy a liga átalakulás előtt állt, így nem volt automatikus kieső az élvonalból. A másodosztály bronzérmese, az FC Stade Lausanne Ouchy várt rájuk az osztályozón.

Volt négy nap a mérkőzések közt, amit az olasz szakember úgy gondolt, hogy egy kis összetartásra és felkészülésre használ fel. Összehívott egy rövid edzőtábort három napra, amelynek otthonául a Bains de Saillon szolgált. A gyógyszálló a honlapján „a feltöltődéshez, a család szórakoztatásához és a kellemes pihenés pillanatainak eltöltéséhez szükséges létesítmények széles választékával” büszkélkedik.

Nem biztos, hogy ez volt a legjobb hely a felkészülésre, hogy megmentsék a becsületüket és az FC Sion több tucatnyi alkalmazottjának a munkáját. De végül is ez egy olyan úti cél volt, amely tükrözte az elmúlt hónapok pályán kívüli jellegét, mert az ott dolgozóktól származó információk alapján csak a szórakozás került előtérbe, munka az nem nagyon volt.

Az osztályozó első mérkőzésére több mint 9000 néző volt kíváncsi a Tourbillonban, hátha valami csoda folytán át tudják adni azt az erőt és odaadást, amivel csak ők rendelkeznek, a játékosok már nem. Azonban a lausanne-iak könnyedén nyertek 2-0-ra, majd a visszavágón 4-2-re, így kettős vereséggel búcsúzott az élvonaltól az FC Sion.

Szurkolói üzenet az osztályozón (Forrás: ajour.ch)