A soha meg sem született Sporting Limburg története
Többször felmerült már az ötlet, hogy Belgium és Hollandia egy közös bajnokságot alapítana, ami növelné a színvonalat, így mindkét ország klubfutballjának jót tenne. A 2000-es évek közepén Hollandiában, Limburg tartományban volt egy hasonló gondolat, csak ott a klubokat akarták egyesülésre bírni, de végül a szurkolók egymás iránti gyűlölete megfúrta a minden szempontból jónak tűnő ötletet.
A 2000-es évek fordulóján a holland labdarúgás térképén a délnyugati Limburg tartomány a gyengébben teljesítő régiók közé tartozott. Miközben a környék négy legnagyobb klubjából három is rendre az élvonalban szerepelt az 1990-es évek többségében, addig az ezredforduló után már csak egy tudta megőrizni helyét a legjobbak közt, de az is nehézkesen.
A VVV-Venlo az 1994-es kiesése utána a második vonalban is többnyire csak epizódszereplő volt, mert a feljutási reményei szinte nem is léteztek. Az MVV Maastricht a liftezős időszakát egy 2000-es kieséssel zárta le, azóta sem tudott visszatérni a legjobbak közé, sőt mindössze ötször végzett a tabella első felében a másodosztályban. A Fortuna Sittard 2002-ben bukott alá, hogy 16 éven keresztül legyen az Eerste Divisie tagja, kevés sikerélményt megélve. A kivételt a Roda JC Kerkrade jelentette, amely ugyan manapság nem az élvonal tagja, de 2014-ig egyhuzamban az volt, bár akkoriban rendre a kiesés ellen harcolt.
Idővel aztán mindenhol jelentkeztek az anyagi gondok, egyre többet lehetett arról olvasni, hogy Limburgban a klubok súlyos pénzügyi nehézségekkel küzdenek. A legnagyobb bajban a Fortuna Sittard volt, amely már a kiesése után ötmillió euró tartozást görgetett maga előtt. Ez az évek múltával csak nőtt, mert a másodosztály nem tette lehetővé olyan mértékű bevétel megkeresését, amivel az önfenntartásnál többre lett volna hivatott a klub financiálisan.
Limburgnak és a KNVB-nek (a holland labdarúgó-szövetség) a közelmúlt történelmének egyik legkritikusabb futballal kapcsolatos dilemmájával kellett szembenéznie. 2008 januárjában a tartomány kormányzója, Léon Frissen egy légből kapottnak tűnő megoldással állt elő: azt javasolta, hogy a régió három klubja egyesüljön.
A kormányzó kezdeményezésére a Fortuna, az MVV és a Roda fuzionálna Sporting Limburg néven. A Venlo nem sokkal korábban került új tulajdonoshoz, így nem jöhetett szóba, viszont a másik három klub összeolvasztása igen, mégpedig azzal a céllal, hogy a 2009–2010-es Eredivisie-be az új klub (a kerkradeiek licencével indulva) végre ne csak a bennmaradásért, hanem – az élvonal egyetlen tartományi csapataként – nagyobb álmok eléréséért küzdjön.
(Forrás: voetbalprimeur.nl)A Fortuna-szurkolók attól tartottak, hogy klubjukat egyszerűen elnyeli a nagyobb Roda, míg az RJC-fanok attól féltek, hogy mindaz, amit szerettek csapatukban, elveszik és összemosódik más klubok értékeivel. Ráadásul ez a két tábor egyöntetűen elutasított minden elképzelést, hogy összefogjon az arrogáns szomszédvárral, s ez az érzés Maastrichtban is kölcsönös volt.
A KNVB illetékesei 2008 októberében találkoztak a Fortuna vezetőivel, hogy tájékoztassák őket: a klub tartozásai miatt visszavonják a licencet. Ez a sittardiak harmadosztályba zuhanását és a profi státusz elvesztését jelentette volna. A KNVB vezetősége biztos volt benne, hogy Fortuna jövőjét a többi limburgi klubbal való egyesülés jelenti. Az MVV Maastricht igazgatótanácsa mindenféle összeolvadás ellen tiltakozott, arra hivatkozva, hogy az anyagi helyzetük stabil és évekre előre biztosított.
(Forrás: MVV Maastrucht Fans Facefook)2008 novemberében a Roda és a Fortuna igazgatósága beleegyezett az egyesülési tárgyalások hivatalos megkezdésébe. Nem meglepő módon mindkét fél következő mérkőzéseit szurkolói rendbontások kísérték otthon és idegenben is. A fanatikusok a harcos ellenállás szervezett formáját választották: az igazgatóság tagjainak autóit és házait megrongálták, többen rendőri védelemre szorultak halálos fenyegetés miatt.
2009 februárjában a limburgi Major Football Management Group ratifikálta a Roda és a Fortuna egyesülésének tervét. Úgy tűnt, minden eldőlt, ám Sittard-Geleen önkormányzata kijelentette, hogy nem fizetik ki a Fortuna fennálló tartozásait. A megállapodás egyik szigorú feltétele az volt, hogy mindkét klubnak maradéktalanul törlesztenie kell adósságait. Míg Kerkrade városa hajlandó volt segíteni a Rodának, mivel pénzügyi érdekeltségeik voltak a stadionban, addig Sittard-Geleen önkormányzata nem volt hajlandó megtenni ugyanezt a Fortunáért. Ennek következtében hivatalosan is visszavonták a klub licencét, ami azt jelentette, hogy Fortuna Sittard 2009. június 30-ig kilép a profi labdarúgásból.
(Forrás: Getty Images)
A Sporting Limburg rövid története hivatalosan 2009. április 2-án kezdődött, amikor a Fortuna és a Roda igazgatósága végre megállapodott. A hivatalos döntés az volt, hogy az új klub részt vesz az Eredivisie 2009–2010-es kiírásában és a kerkradei Parkstad Limburg Stadiont használná a hazai mérkőzéseinek lebonyolítására. A tartomány már másnap bejelentette, hogy a Sporting Limburg 14 millió eurós éves költségvetéssel indulhat, amelybe hárommillió eurós állami támogatás is beletartozik. Az általános terv az volt, hogy a következő négy évben 6,5 millió euróval támogatják az új klubot, ami nem esett jól a kimaradt egyesületeknek, érthetően nem örültek annak, hogy a közpénzeket a riválisok kapják. Az igazságtalanság arra késztette az MVV-t és a VVV-t, hogy panaszt nyújtottak be a tartományhoz.
Az egész Sporting Limburg sztori alig egy hétig tartott. Április 7-én a tartományi gyűlés során a többség az új egyesület finanszírozása ellen szavazott, mivel Sittard városa nem teljesítette az adósság rendezésének feltételeit. Így bukott el egy klub, amely valójában soha nem létezett. Két nappal később a limburgi parlament hivatalosan is visszavonta az egyesülésről szóló tervezetet. A tartomány anyagi támogatása nélkül, és mivel a Roda nem tudta és nem is akarta önmagában fedezni a Fortuna adósságait, nem volt több érv arra, hogy folytassák a projektet.
Noha a történet fő szála itt véget ért, a Fortuna helyzete még egyáltalán nem volt rendezve. A KNVB ismét jelezte a sittardi klub felé, hogy a tartozásai miatt a következő szezonra nem kapnak licencet. Ennek tudatában a Fortuna-szurkolók összefogtak, hogy összegyűjtsék a felszámolási végzés eltörléséhez szükséges pénzt. Ötmillió euróval kellett előállni a következő szezon kezdete előtt, és ez majdnem sikerült is nekik. Az adománygyűjtés után mindössze 600 000 euró adósság maradt. A nyárra megszervezett FC Bayern München elleni felkészülési meccs bevétele végül pótolta ezt a hiányt.
(Forrás: fortunasc.nl)Az ügy végül bíróság elé került, hiszen a sittardiak a tartozások kiegyenlítése után nem akartak beletörődni a helyzetbe, csakhogy mire idáig jutottak, a klub már nem az volt, mint amelyik elkezdte ezt a történetet. A Fortuna Sittard stábjának és keretének szinte minden tagja távozott, csak az amatőr vagy ifjúsági szerződéssel rendelkező játékosok maradtak. A KNVB lépése után, amelyet a bíróság önérdek és beavatkozás miatt megsemmisített, a Fortuna megkapta az új engedélyét, s elindulhatott a 2009–2010-es szezonban a másodosztályban. Így az a klub, amely soha meg sem született, elbukott, egy másik, melynek nagy történelmi múltja és elképesztő szurkolói vannak, a mai napig működik – sőt jelenleg csak a Fortuna Sittard képviseli Limburgot az élvonalban.
Szerző
