A spanyol tréner, aki Japánból az Emírségekbe is követte Andrés Iniestát
Lluís Planagumà Ramos különös ismertetőjegye, hogy bárkitől szívesen tanul. A tréner 19 évesen már az Espanyol akadémiáján dolgozott, majd számos spanyol klubnál megfordult, mielőtt Japánba igazolt volna. Most az Egyesült Arab Emírségek egyik feltörekvő klubjával ismerkedik, amelyben ott van Andrés Iniesta és Pacó Alcacer is. (Az edző vezetékneve a speciális, a magyar ábécébe nem tartozó »à« karaktert tartalmazza, és mivel ezeket a magyar helyesírás szerint általánosságban nem jelöljük, a továbbiakban Planaguma néven említjük őt.)
„Huszonöt éve edzősködöm. Mi, trénerek azt gondoljuk, hogy csak azoktól az edzőktől érdemes tanulnunk, akik a legjobbak, legelismertebbek a szakmában, de ez nem igaz. Bármelyik edzőtől el lehet lesni dolgokat, azoktól is, akik egy klub akadémiáján dolgoznak, és azoktól is, akik amatőr szinten dolgoznak.”
Akár Lluís Planaguma Ramos edzői filozófiája is lehetne ez a mondat, ki tudja, talán az is. A spanyol edző véleménye, eddigi pályafutása azért érdemel cikket, mert egyike azon edzőknek, akik több évnyi spanyolországi tapasztalatszerzés után nem átalltak kilépni a komfortzónájukból, és az övéktől teljesen eltérő futballkultúrákban is munkát vállaltak.
Planaguma 19 éves korában már edző volt, barcelonai születésűként az Espanyol utánpótlásában dolgozott. 11 évet töltött a klubnál, ami azért nagy szó, mert az Espanyol Cantera, vagyis a klub akadémiája a top5 bajnokság közel 100 hasonló intézménye közül a produktivitást nézve folyamatosan a legjobb 25 között szerepel. Hatalmas mennyiségű tudást szívott itt magába, és magáévá tette az Espanyol-identitást (természetesen Espanyol-drukker is a szakember).
A tréner aztán ezt a hosszú időszakot lezárva a 11 percnyi autózásra lévő dél-barcelonai kiscsapathoz, a CE Pubilla Casashoz távozott. Majd ez után sem hagyta el Barcelona vonzáskörzetét, a város északi részében működő Gramenet B-csapatának a vezetőedzője lett, majd az A-csapathoz került, amely a spanyol negyedik vonalban vitézkedik. Két meccs után távozott, hiszen hívta a Villarreal.
Egy szezont eltöltött a C-csapatnál, majd a B-hez került, így 32 évesen már egy harmadosztályú csapat vezetőedzője volt. Az itt töltött két évnyi munka után visszahívta az „anyaegyesülete”, az Espanyol, ahol a szintén harmadosztályú tartalékcsapat vezetőedzője lett. 2016 júniusában a Granada szerződtette – megint csak a tartalékok mellé –, és három hónap elteltével megkapta élete nagy lehetőségét.
Azok után, hogy Paco Jémez a klubnál 70 éve nem látott rossz rajtot vett a LaLigában a Granadával (6 meccs, 2 pont, 15 kapott gól), kitették a trénert, és helyette Planaguma ülhetett le a kispadra megbízott vezetőedzőként. Ő is pontosan tudta, hogy ha megváltja a világot, akkor sem maradhat sokáig, nem rendelkezett a szükséges tapasztalattal, a Granada pedig harmatgyenge csapat volt ebben a szezonban. Mindössze a Leganés elleni, hazai pályán 1–0-ra elveszített bajnokin ülhetett vezetőedzőként a kispadon, közvetlenül ez után Lucas Alcaraz váltotta. (Az idény végén a Granada 4 győzelemmel és 82 kapott góllal a tabella utolsó helyén végzett.)
Planaguma 2017 nyarán a másodosztályból kiesett UCAM Murcia vezetőedzője lett, de csak 15 meccs jutott neki, novemberig maradhatott. A következő nyáron a Hércules kispadjára ült le, amellyel a harmadosztály rájátszásáig jutott, majd a következő szezon eleje pocsékul sikerült a csapatnak, az első négy mérkőzésen szerzett egy pont nem volt elég a klub vezetőinek, így 2019 szeptemberében menesztették. Ezek után úgy határozott, hogy külföldön vállal munkát, miután 2020 elején hívta a japán harmadosztályba frissen feljutott FC Imabari.
„Soha nem gondolkodtam azon, hogy elhagyjam Spanyolországot, mert pazar projektek részese lehettem. Tízévnyi harmadosztályú munka és az első osztályban való megmutatkozás után jött az Imabari ajánlata. A karrierem során mindig olyan helyeken dolgoztam, ahol kihívásokkal teli, nagy feladatok vártak rám. Ilyen lesz a munkám az FC Imabarinál is”
– idézte fel a váltás időszakát a japán ligákat követő, angol nyelvű J. League Regista blognak. Az első néhány edzés és meccs után azt is hangsúlyozta, hogy a legnagyobb különbséget a spanyol harmad- és másodosztály, illetve a japán harmadosztály között a döntéshozatali sebességben látja.
Planaguma az egyik legtörekvőbb japán csapathoz került. A klub elnök-tulajdonosa, a volt japán válogatott futballista, majd szövetségi kapitány, Okada Takesi „nagyban” gondolkodott. 2014-ben vásárolt többségi tulajdonrészt az akkor az ötödik vonalban szereplő klubban, a 2017-es szezont már a negyedik ligában kezdték, majd a 2019-es szezonban elért harmadik helyezéssel és azzal, hogy minden szükséges adminisztratív feltételt is teljesítettek, innen is feljebb tudtak lépni. A harmadik ligában való stabil szerepléshez kerestek edzőt, és Planaguma lett a befutó. Okada nem csak csapatot és stábot, de időközben egy csinos stadiont is felépíttetett, pedig a régi arénával sem volt különösebb probléma.
Az Imabarinak egyetlen pillanatig sem forgott veszélyben a harmadosztályú tagsága, a jobb képességű középcsapatok közé tartozott a bajnokságban a spanyol edző irányításával, és végül a 7. helyen végzett – hat ponttal elmaradva a második feljutótól. Voltak kiemelkedő pillanatok az idényben, a későbbi bajnok Blaublitz Akitát például 3–1-re megverték idegenben. Planaguma nem volt elkeseredve a teljesítmény miatt, jelezte, hogy ő a támadófutballban hisz, és ugyan sok helyzetet kidolgozott a csapata, ám kevés gólt szerzett ezekből. Lehet, hogy épp emiatt nem sikerült túl jól a következő szezon a csapatnak és a trénernek, hiszen 2021 májusában elváltak útjaik egymástól.
A klub 2017-től kezdve kezdett el a zenitjükön már túl lévő nemzetközi klasszisokat igazolni. Az első ilyen fecske még ebben az évben érkezett Lukas Podolski személyében az Oszakával egybeépült város, Kobe csapatához, egy évre rá pedig Andrés Iniesta is vörösbe öltözött. Fél évvel később mutatkozott be a klubban David Villa, aztán Sergi Samperrel együtt már három spanyol futballozott ott, mindez 2020-ban Szuperkupa-címet, 2021-ben – Villa ekkor már nem futballozott, Bojan Krkic viszont érkezett – bajnoki bronzérmet ért.
Az első két hónapban fejlesztő edzőként számítottak rá, majd – csakúgy, mint Granadában – egy rövid időszakra megbízott vezetőedző lett. Végül a Vissel Kobe vezetői úgy döntöttek, hogy átadják a csapat vezetését a korábban a Celta Vigót, a Villarrealt és a Real Sociedadot is edző Migel Ángel Lotinának. Lotina 2004 és 2006 között az Espanyolnál dolgozott, így ismerte Planagumát, megvolt köztük a kölcsönös bizalom, így maga mellé vette hősünket asszisztensedzőnek. Ezt követően Lotina a nyáron távozott, és a Vissel Kobe legendája, Josida Takajuki vette át a helyét. Planaguma idén januárig támogatta az ő munkáját is, így hosszabb ideig dolgozhatott együtt a nagynevű játékosokkal, Krkiccsel, Iniestával.
Planaguma úgy döntött, pihen bő fél évet, és csak aztán vállal munkát – a sivatagban. Az Egyesült Arab Emírségek másodosztályában második, feljutó helyen végző Emirates Club vezetőedzője lett. Ha úgy tetszik, párban repül Andrés Iniestával, aki augusztusban igazolt Japánból az Emiratesbe, a tréner pedig alig egy hónapra rá érkezett. A helyi élvonalban újonc klubnál is megvan a spanyol kontingens, hiszen itt játszik kölcsönben az „osztálytárs” Sarjah csapatától a Valencia és a Borussia Dortmund egykori gólvágója, Paco Alcácer.
Nos, erre az Emirates otthonául szolgáló Rasz al-Kaimahban is lesz lehetősége.
Kiemelt fotó: wam.ae