A szerb bajnokság felemelkedése – avagy, hogyan lett a helyi bajnokcsapat automatikusan BL-főtáblás

A Bajnokok Ligája selejtezőjének jelenlegi rendszere a 2009-10-es idény óta van érvényben (ekkor választották ketté a bajnoki ágat és a nem bajnoki ágat), ezalatt meglehetősen kevés kelet-európai bajnokságnak sikerült elérnie azt a szintet, hogy minimum egy klubja kvalifikációs párharcok megvívása nélkül ott lehessen az első számú sorozat főtábláján. Ezt a teljesítményt az utóbbi 14 évben csak az orosz, az ukrán, a görög, a török, a román és a cseh liga tudta megugrani.

A felsorolás első négy helyezettjét érdemes egy kicsit másként kezelni, mert az ottani klubok költségvetése nagyságrendekkel vaskosabb. A finanszírozási mód is nagyban eltér például a szerb bajnokságétól, ezekben az országokban ugyanis jelentős mennyiségű állami pénz is áramlik egy-egy klubcsapathoz. Itt megemlíthetjük az orosz egyesületek közül a Zenitet, amelyet a Gazprom (orosz, többségében állami tulajdonú multinacionális energiavállalat) tulajdonol és a CSZKA Moszkvát, melynek hátterében az orosz állam által létrehozott Külkereskedelmi Bank áll. Törökországban közismert az Istanbul Basaksehir kötődése Recep Tayyip Erdogan elnökhöz, a fővárosi csapatba kormányközeli üzletemberektől áramlanak az euró tízmilliók. De vannak klubok, amelyek nem állami forrásból, hanem egyes oligarchák pénzeiből tudtak százmillió eurós csapatokat felépíteni. Ilyen egyesület a Sahtar Donyeck, amely mögött a leggazdagabb ukrán üzletember, Rinat Ahmetov áll. (Természetesen a klub működési modellje is kiemelkedő a régióban, de a tőkeerős tulajdonos adja ahhoz a hátteret, hogy jóval többet tudjanak fizetni egy-egy futballistáért, mint a riválisok.) Görögországban is jellemző az, hogy a legértékesebb csapatok az ország leggazdagabbjainak a tulajdonát képzik, az Olympiakosz és az AEK Athén tulajdonosa egyaránt a tíz legtehetősebb görög közé tartozik.

Ha az elmúlt öt szezont vizsgáljuk meg, látjuk, hogy a Crvena zvezda és a Partizan Beograd egyaránt több, mint 45 millió eurós bevételre tett szert, ráadásul az átigazolásokkal kapcsolatos pénzmozgások mérlege is jócskán pozitív volt (az előbbi egyesület 20 milliós profittal zárt, míg utóbbi közel 40 millió eurót keresett). A játékoseladások szerinti rangsorban a harmadik pozíciót a Csukaricski foglalja el 22,63 millió euróval. A negyedik helyen pedig a Topolya (2,13 millió euró) található. A vajdasági egyesület az idei nyáron már megduplázta az elmúlt öt év átigazolási bevételeit, ugyanis néhány héttel korábban a részben náluk nevelkedő Petar Ratkovot 5 millió euró ellenében továbbadta a Red Bull Salzburgnak.

(Forrás: kurir.rs)

De térjünk vissza azokra a bajnokságokra, amelyek 2009 óta képesek voltak egyenes ágon eljuttatni bajnokcsapatukat a Bajnokok Ligája főtáblájára. Ha tovább haladunk a kelet-európai csapatok listáján, akkor marad még a román bajnokság, amely utoljára a 2011-12-es Bajnokok Ligája-kiírásban tudta az aranyérmesét (Otelul Galati) a főtáblára repíteni, illetve a cseh élvonal, amely mindössze a 2018-2019-es szezon során élvezhette ezt a kiváltságos állapotot (Viktoria Plzen). Tehát megállapítható, hogy ritkaságszámba megy a szerbiai Szuper Liga és a Crvena zvezda által elért eredmény.

Hogyan sikerült most a Crvena zvezdának automatikusan bejutnia a BL csoportkörébe?

Az UEFA mindig a klubcsapatok elmúlt öt évének teljesítménye alapján számolja ki a koefficiens pontokat, ami meghatározza, hogy melyik bajnokságból, hány csapat indulhat és melyik kupában vagy annak selejtezőjében. Ezúttal az ötéves periódus a 2017-18-as szezon kezdetétől a 2021-22-es idény végéig terjedt. Az aktuális pontozási rendszer szerint 0,5; 1; 2 és 4 pontokat lehet szerezni különböző feltételek teljesítésével. Egy pont jár a nemzetközi kupa-selejtezőkben elért győzelmekért, fél pont a döntetlenekért. A BL-csoportkörbe történő bejutás esetén jár még négy bónuszpont is.

A második helyen végző csapatok a harmadik számú kupasorozatban egy pontban részesülnek, a másik két kupában viszont kettőben. Az egyenes kieséses fázisban minden egyes továbbjutásért egy pontot kapnak az egyesületek. Az így megszerzett pontokat az UEFA elosztja az adott szövetségből induló csapatok számával és ezek alapján készíti el a végleges rangsort. Ezen számítások alapján a szerb csapatok az utóbbi öt évben az alábbiak szerint gyűjtögették a pontokat.

képaláírás

A táblázat rávilágít, hogy a szerb csapatok pontjainak java részét a két belgrádi óriás zsebelte be. Ez egyfelől annak is köszönhető, hogy csak ők voltak képesek az utolsó öt év mindegyikében nemzetközi kupaindulást érő helyen végezni. Másfelől, viszont, amikor elindultak valamelyik kvalifikációs sorozatban, rendre kifejezetten eredményesen szerepeltek. A piros-fehér belgrádi alakulat ötből ötször érte el a BL vagy az El főtábláját, míg a városi rivális is három csoportkörrel büszkélkedhet. A Crvena zvezda kétszer jutott be a Bajnokok Ligájába és háromszor az Európa-ligába, ahol két ízben a tavaszt is megélte. A Partizan Beograd is figyelemre méltóan szerepelt, a két El-főtábla mellett egyszer a Konferencia-liga csoportkörében is megmutatta magát, és egy-egy alkalommal mindkét sorozatból tovább is jutott, azaz tavasszal is megmutathatta magát.

Ennek a kitűnő eredménysornak köszönhetően a 2021-22-es idény végére Szerbia elérte az UEFA ranglistáján a 11. helyet, olyan országokat megelőzve, mint Törökország és Svájc.

Mit érdemes tudni a szerb bajnokságról?

Tizenhat csapatos versenysorozat, amely harmincfordulós alapszakaszból áll, ezt pedig két-két nyolccsapatos rájátszás követi. A rájátszásban már minden csapat csak egyszer játszik a csoportbeli ellenfeleivel. Így összesen harminchét fordulót rendeznek az élvonalban.

Az utóbbi években megfigyelhető, hogy jobbára ugyanazok a csapatok végeznek a felsőházban. A 2017-18-as és a 2021-22-es szezon között az alábbi egyesületek vívták ki a nemzetközi kupaszereplés jogát:

Azért fontos az, hogy éveken keresztül szinte ugyanazok a csapatok indulhattak a nemzetközi kupa selejtezőiben, mert így képesek voltak növelni a saját koefficiensük számát, amelynek következtében egyre nagyobb esélyük nyílt a sorsolásoknál arra, hogy náluk alacsonyabban rangsorolt klubokkal mérkőzhessenek meg. Ez pedig természetesen elősegítette a korábbinál jobb szereplést.

A szerb bajnokságra jellemző, hogy a kezdőcsapatok háromnegyedét szerb játékosok alkotják, közülük is szinte minden csapatban akad legalább egy játékos, aki még nem töltötte be a 22. életévét. Az alábbi táblázat azt mutatja meg, hogy a mögöttünk hagyott szezonban csapatonként a tizenegy legtöbb játékpercet a pályán töltő játékos közül hány volt szerb és közülük hány volt maximum 21 éves.

(Forrás: https://fbref.com/en/)

Összességében kijelenthető, hogy a szerb bajnokság megerősödésének alapjául a top együtteseik egyenletes jó teljesítménye szolgált. A két legerősebb szerb csapat képes volt évről évre kiemelkedő eredményeket elérni, ezáltal akkora mennyiségű koefficiens-pontra tettek szert, amely mostanra automatikus BL-főtáblás indulási jogot eredményezett déli szomszédunk bajnokcsapatának, jelen esetben a Crvena zvezdának.

Kiemelt fotó: Sky Sports