A tekintélyelvű modernista – Chivu felrázta az Intert a tavalyi BL-döntő után

Cristian Chivu annak idején aktív játékosként három bajnoki címet nyert az Interrel, és tagja volt a 2010-ben José Mourinho vezetésével triplázó együttesnek. Az egykori román szélsővédő 2007 és 2013 között 168 mérkőzésen lépett pályára a Nerazzurri színeiben. Visszavonulása után is a klub kötelékében maradt, és néhány évvel később az Inter utánpótlásában kezdett el edzősködni. Chivu az U14-estől az U19-es csapatig több korosztálynál is dolgozott az évek során, utóbbival a 2021–2022-es szezonban megnyerték a Primavera-bajnokságot, miközben olyan fiatal tehetségeket készített fel a profi futballra, mint Cesare Casadei vagy Giovanni Fabbian. Tavaly februárban kapta meg az első felkérését arra, hogy felnőttcsapatot irányítson, és sikerült bennmaradáshoz segítenie a nehéz helyzetben lévő Parmát a 2024–2025-ös idény végén.

Váratlan edzőváltás

Simone Inzaghi négyéves ciklusa alatt az Inter egyszer nyerte meg az olasz bajnokságot, kétszer a Coppa Italiát, 2023-ban és 2025-ben pedig egyaránt Bajnokok Ligája-döntőt játszott, de ott mindkétszer veszített az anyagilag tehetősebb, ezáltal magasabb minőséget képviselő ellenfelével szemben. Ugyan Antonio Conte után Inzaghival a nemzetközi eredményekben egyértelmű javulás történt, az Inter szurkolói számára óhatatlanul csalódást jelentett, hogy a négy év alatt csak egyetlen scudettót nyert a csapat a bombaerős kerete ellenére. A tavalyi BL-döntőt megelőzően robbant a bomba Inzaghi szaúdi távozásának hírével (sokan ennek tulajdonítják a PSG elleni kiütéses vereséget), majd nem sokkal később hivatalossá is vált, hogy az olasz tréner lett az Al-Hilal vezetőedzője.

Inzaghi utódjának sokak meglepetésére a klubhoz ugyan ezer szállal kötődő, de felnőtt szinten csak minimális edzői tapasztalattal bíró Chivut nevezték ki. Az új edző a nyári klubvilágbajnokságon mutatkozott be a milánói alakulat élén, ami több szempontból sem volt ideális forgatókönyv. Ahelyett, hogy egy hosszabb felkészülés végén a bajnokságban debütált volna, át kellett vennie egy, a hosszú szezon és a bántóan simán elvesztett BL-döntő után egy meglehetősen elcsigázott társaságot, és a közvélemény nyilvánvalóan azonnali eredményeket várt volna el tőle. Az Inter ugyan két győzelemmel és egy döntetlennel megnyerte a csoportját, a nyolcaddöntőben vereséget szenvedett a Fluminensétől, így a vártnál korábban fejezte be a szereplését az Egyesült Államokban rendezett tornán.

A bajnoki rajt viszont kiválóan sikerült, hiszen a milánóiak az első fordulóban 5–0-s csapást mértek a szebb napokat is látott Torinóra. A következő két meccset viszont elveszítették: a legfeljebb középcsapatnak nevezhető Udinese elleni hazai pofon különösen kellemetlen lehet, míg a nagy rivális Juventustól úgy szenvedtek a végén 4–3-as vereséget, hogy 3–2-re még ők vezettek.

Azok után, hogy az első három körben kétszer is kikaptak, az azóta lebonyolított 21 forduló alatt csak további két vereség csúszott be.

Ugyanakkor az Inter kifejezetten gyengén muzsikált a többi bajnokesélyes elleni rangadókon, hiszen az említett Juventus elleni, szeptemberi fiaskó után elveszítették még a címvédő Napoli és a városi vetélytárs AC Milan elleni ütközetet is. Másfelől viszont elképesztő hatékonysággal hozták a kötelező győzelmeket, hiszen az Udinese elleni, egyetlen kisiklás óta a kisebb csapatok ellen még csak pontot sem veszítettek. (Az Inter az első 24 bajnokijából 19-et megnyert, egyetlen döntetlenjét a Napoli ellen játszotta, a négy vereségét pedig a három vesztes rangadó és a Friulani elleni zakó tette ki.) Korábban nem mindig mondhatták el magukról, hogy simán hozták volna a kötelezőket, Inzaghi idejében a szurkolók gyakran éppen a nyerhető meccseken elhullajtott pontmennyiséget rótták fel a csapatnak.

Az Inter a legutóbbi bajnoki címe alkalmával, a 2023-2024-es szezonban az első 24 forduló alatt 64 pontot szerzett Inzaghi vezetésével, most a bajnokság ugyanezen szakaszában Chivuval 58 pontos. Ez a teljesítmény például két ponttal jobb annál, amennyit Conte irányításával szerzett a 2020–2021-es scudetto alkalmával.

A csapat szoros versenyben vezeti jelenleg a Serie A-t, és jó úton halad afelé, hogy akár már Chivu első idényében bajnok legyen, ami az előző két trénernek nem sikerült.

Rugalmasság és hatékonyság

Bár ősszel még becsúsztak vereségek, az Inter a téli időszakban kimagasló sorozatot produkált. Chivu 2025 decemberében megkapta a Serie A-ban a hónap legjobb edzőjének járó elismerést, mivel a csapat minden egyes bajnokiján győzött abban a hónapban.

A Nerazzurri a legutolsó 12 bajnoki meccséből tizenegyet megnyert és csak egyszer játszott döntetlent.

A 2026-os naptári esztendőben lejátszott 11 tétmérkőzésből csupán egyszer, a Premier League-et vezető Arsenal ellen kaptak ki a Bajnokok Ligájában.

Chivu nem forgatta fel fenekestül a csapat megszokott játékrendszerét, ám nem zárkózott el attól, hogy belenyúljon az Inzaghi alatt megszokott taktikába, hogy ezzel kiszámíthatatlanabbá tegye az együttes játékát. A román szakember megtartotta a háromvédős rendszert, amelyet ismernek a játékosok, de a korábbi 3-5-2-es megszokott alapfelállás helyett gyakran alkalmaz egy folyékonyabb, 3-4-2-1-es rendszert, amit a szakírók általában egyfajta vertikális 3-5-2-ként emlegetnek az átmenetek gyorsasága miatt. Elődjeinél sokkal nagyobb hangsúlyt fektet a magas letámadásra és a labda mielőbbi visszaszerzésére, amivel gyakran képesek zavarba hozni az ellenfeleket – talán emiatt is eredményesebbek a gyengébb képességű csapatok ellen. A korábban megszokott passzív védekezéssel szemben Chivu csapata sokkal aktívabb a labda nélküli játékban.

Az Inter az ő irányítása alatt jelentősen csökkentette az ellenfelek passzainak számát a saját térfelén, és növelte a magasan megszerzett labdák mennyiségét.

A lassú építkezés helyett a gyors, függőleges passzokat és az azonnali ellentámadásokat preferálja. A legendás Fabio Capello a közelmúltban olyan csapatként jellemezte Chivu Interét, amelyik „szakított a céltalan hátulról való építkezés megszállottságával”. A jelenlegi tréner kezei alatt az egész rendszer rugalmasabban működik, a középhátvéd Alessandro Bastoni még gyakrabban lép fel és kamatoztatja offenzív képességeit, a támadók pedig a korábbinál sokkal nagyobb szabadságot kapnak.

A 2025-2026-os szezon eddig eltelt szakaszában az Internél lassan klubikon magasságokba emelkedő Lautaro Martínez (18 gól) és Marcus Thuram (12) a csapat két legeredményesebb játékosa, de ellenállhatatlan idényt fut például a bal oldali szélsővédő Federico Dimarco is, aki idáig hat gólt és 13 asszisztot regisztrált.

Chivu az alapcsapatán kívül gyakran cserélgeti a játékosait és előszeretettel ad lehetőséget az Inter fiataljainak az első csapatban, ami a klub egykori utánpótlás-edzőjeként bizonyára egyfajta elvárás is lehet tőle. Például a 20 éves csatártehetség, Francesco Pio Esposito már az új edző kezei alatt debütált és lett állandó tagja az Inter rotációjának.

Szigorú szabályok mentén haladnak

A tavaly nyáron kinevezett szakember azonnal határozott tekintélyt harcolt ki magának az öltözőben. Chivu edzői stílusára jellemző, hogy keményen megköveteli játékosaitól a sportemberhez megfelelő viselkedést, és nem tolerálja a pályán mutatott arroganciát vagy a lazaságot. Többek között bevezetett egy olyan szigorú belső szabályt is, amely tiltja a káromkodást (különösen az istenkáromlást, melyet a Serie A is büntet) a csapat edzésein, mérkőzésein és valamennyi közös program ideje alatt. Ezzel a játékosok koncentrációjának javítását és pozitív hozzáállásának megtartását szerette volna elérni.

Noha nincs jelentősebb edzői tapasztalata, Chivu egy kifejezetten modern, taktikai szempontból rendkívül bátor tréner, aki a stabilitást ötvözi a látványos, direkt támadójátékkal.

Az Inter amellett, hogy vezeti az olasz bajnokságot, bejutott a legjobb négy közé a Coppa Italiában és a Bajnokok Ligája alapszakaszából is kvalifikálta magát a playoff-körbe. A nemzetközi sorozatban eddig talán kevésbé érvényesültek Chivu elképzelései, ugyanis az Inter a BL-ben jobbára papíron gyengébb csapatokat tudott legyőzni. Ráadásul menet közben sorozatban három meccset veszített el az Atlético Madrid, a Liverpool és az Arsenal ellen, ám az utolsó fordulóban a Borussia Dortmund otthonában begyűjtött skalppal biztosította helyét a következő szakaszban. A Nerazzurri a 16 közé jutásért az óriásölő norvég Bodö/Glimt ellen próbálhat szerencsét.

Ahhoz képest, hogy ha nem futott volna be tavaly a szaúdiak ajánlata Inzaghiért, valószínűleg nem menesztették volna a trénert, az elmúlt hat hónap alapján kijelenthető, hogy Chivu abszolút felrázta, megreformálta és hatékonyabbá tette a csapat játékát.

Bár a kinevezése tavaly még vészmegoldásnak tűnt, mára egyértelművé vált, hogy a szakember nemcsak a múltja, hanem az edzői kvalitása alapján is megérett a feladathoz. A Sassuolo elleni kiütéses siker után pedig a csapat egyértelmű céljait fogalmazta meg:

„A bajnokság hosszú és több csapat is az első helyért küzd. Nem vagyunk sebezhetetlenek, mi is kerülhetünk bajba. Tudjuk, hogy maratont futunk, minden meccsen az a fontos, hogy megszerezzük a három pontot. Tudatában kell lennünk annak, hogy mi vagyunk az Inter, emellett pedig annak is, hogy versenyképesek vagyunk és a csúcsra akarunk jutni. Nem szabad, hogy hiányozzon belőlünk az éhség.”

A szezon hátralévő része dönti el, hogy ez a megreformált Inter képes lesz-e megtartani az előnyét a bajnokságban, valamint átlépi-e a saját árnyékát a nemzetközi porondon. Bárhogyan is alakuljon az idény hátralévő része, Chivuval fejlődést mutatott az együttes, és a szakember élvezi a klub vezetőségének teljes bizalmát.

Borítókép: Beinsports.com

Ha első kézből szeretnél értesülni a legfrissebb futballhírekről, látogass el a Goal.com Magyarország weboldalára, ahol rengeteg exkluzív tartalom vár rád!