A várakozásokhoz képest gyengén kezdték a szezont a Siófok női kézisei

Jó esély van arra, hogy ebben a szezonban a korábbiaknál izgalmasabb lesz a női kézilabda NB I. Bár a Ferencváros és a Győr dominanciáját minden bizonnyal semmi sem fenyegeti, lesz néhány meccs, amelyen ők sem mehetnek biztosra, előzetesen pedig úgy tűnt, hogy a Debrecen bronzérmét akár a Mosonmagyaróvár (amely az első fordulóban nagyon szoros mérkőzésen, mindössze két góllal kapott ki a Fraditól) és a Siófok is veszélyeztetheti.

Utóbbi csapat emlegetése talán egy kicsit meglepő, ám tavaszra Uros Bregar remekül osszerakta a gárdát, a kupa elődöntőjében csak hétméteresekkel maradtak alul a fővárosi zöld-fehér alakulattal szemben, és ebben az időszakban megverték például a korábban említett Vácot, illetve a Mosonmagyaróvárt is.

Erre a szezonra pedig kifejezetten okosan erősítettek: Kajdon Blanka személyében szerződtették az egyik legtehetségesebbnek tartott magyar irányítót; a szerb Ana Kojics, a montenegrói Marina Rajcsics, a horvát Dejana Milosavljevic vagy épp a francia Hawa N’Diaye, Dounia Abdourahim páros személyében minőségi, de a klub hosszú távú terveibe is beilleszthető légiósokat igazoltak. Utóbbi azért fontos kitétel, mert végre esély mutatkozik arra, hogy a Balaton-parti együttes ne a csúcskategória és a teljes nihil között ingázzon, mindenféle átmenet nélkül.

Az első fordulóban olyan ellenfele volt a Siófoknak, amely az előző idényhez képest sokat gyengült, ráadásul a váci kispadon is változás történt, Ottó Katalint Herbert Gábor váltotta. Mindezek ellenére a Pest megyei együttes jobban kezdett, majd gyakorlatilag végig uralta a találkozót, a Siófoknak nemigen volt esélye a felzárkózásra. Az előző évad negyedik helyezettje azt hozta, amire számítani lehetett. Kuczora Csenge átlövésgóljai alapozták meg a támadójátékot, emellett pedig nagyon jól használták ki, hogy a Siófok végtelenül statikusan védekezett (ez így volt egyébként a NEKA ellen is), így Marincsák Nikolett és a jobbkezesként jobbátlövőt játszó Ballai Borbála könnyedén verte meg a védőket.

Olyasfajta mérkőzés volt ez, ahol a győztes közepes szinten hozta az alapjátékát, a vesztes részéről viszont teljes a taktikai káosz, és ez éppen azért furcsa, mert Bregar tavasszal éppen a stabilitást hozta el a klubnak. Most viszont ritmustalanul cserélgetett a 43 éves szlovén mester, és magán a csapatjátékon sem érezni a koncepciót. Az első mérkőzésen ez főleg azért volt látványos, mert hiányzott a Siófokban gyakran irányítót játszó Debreczeni-Klivinyi Kinga (ahogy egyébként az előszezon során 31 gólt szerző Dejana Milosavljevic sem állt rendelkezésre, ráadásul az ő sérülése súlyosabb, 6-8 hetet kell majd kihagynia), aki a legtöbb rutinnal és játékintelligenciával rendelkezik a keretben. Irányító poszton volt egyébként a legnagyobb a mozgás, Bregar gyakorlatilag percenként cserélte Juhász Fannit és Kajdon Blankát, emiatt végig ötletszerű volt a támadójáték (ráadásul nagyon kevés volt a labda nélküli mozgás), ráadásul a játékosok önbizalmának sem tesz ez jót.

A többi meghatározó játékos hiányában Tamara Mavsar vállalta magára a felelősséget, ám ezúttal neki sem ment igazán a játék. A szlovén klasszis az eredeti posztján, a szélen kezdett, és már ott is feltűnően sokat játszott a pálya közepe felé (ebbe az irányba cselezve próbálta megverni a védőjét, azaz tulajdonképpen befutott második beállónak). Ezt követően a váci meccs végén és a NEKA elleni találkozón is láttuk őt irányítóként – ahogy egyébként az előző szezonban is, ám akkor inkább létszámhiány miatt –, ez pedig meglepően jól működött, ekkor volt leginkább erőteljes a dinamikája a Siófok támadásainak. Mavsar játékának óriási pozitívuma, hogy kettest is védekezik, ami nagyban megkönnyíti a cserestratégiát (az ő oldalán a gyengébben védekező irányító vagy átlövő le tud húzódni a szélre), ám főleg az első fordulós mérkőzésen volt meglepő, hogy Ballai nagy arányban szerezte az ő oldalán a góljait.

A NEKA elleni találkozó látszólag nagyon más típusú volt, ám siófoki oldalon nagyjából ugyanazok a problémák jöttek elő. A csapatösszeállítás megint érdekesen alakult, a NEKA ellen Andjela Janjusevics és Kiss Nikolett hasonló profilú játékosként egyszerre kapott helyet a kezdőcsapatban, a visszatérő Debreczeni-Klivinyi Kinga pedig az egyik oldali szélső védő posztját nem sokkal később már a másik oldali kettesre cserélte. A korábban említett Tamara Mavsar ráadásul még inkább ráerősített kaméleon szerepére, hiszen védőként feltűnt középen és zavaróban is.

A Siófok ezen a találkozón sem játszott jól, viszont a második félidő elején főként Debreczeni-Klivinyi vezetésével a csapatnak sikerült megfordítani a találkozót (remek csere volt egyébként Puhalák Szidónia, aki a második félidőben segített kiszélesíteni a játékot), ennek ellenére a helyzet nem egyszerű. Milosavljevic mellett megsérült a most méltatott Puhalák, Sirián Szederke és Dounia Abdourahim is, a következő ellenfél pedig a Győr lesz, így egy újabb vereség borítékolható. Utána azonban el kell kezdeni gyűjteni a pontokat, ha oda akarnak érni a táblázat első felébe, ráadásul októberben már jön az újabb erőpróba, az Európa-liga selejtezője is.

Kiemelt fotó: Siófok KC hivatalos facebook oldala