AFC Ajax–Benfica: Továbbjutást ért a defenzív taktika

Az első mérkőzés játékban két ellentétes félidőt hozott. Az első félidőben az Ajax akarata érvényesült, kombinatív széljátékukkal a hollandok hatékonyan tudták megbontani az ellenfél védelmét, Sébastien Haller és Dusan Tadics gólját is egy-egy szélső kombináció előzte meg. A második félidőre kissé alábbhagyott az amszterdamiak lendülete, és a Benfica lendületes támadásai és Rafa Silva jól funkcionáló irányító játéka végül meghozta az eredményt, bár ehhez kellett egy kis szerencse is. Már az első félidőben is Fortuna segítette a portugálokat Haller öngóljánál, majd a mérkőzés hajrájára kanyarodva Goncalo Ramos erős lövése után Remko Pasveer – mint később kiderült – törött ujja miatt egy eléggé furcsa védést mutatott be, a labda lassan visszaszállt a kapu előterébe, amit Roman Jaremcsuknak már csak be kellett kotornia. A sérült Pasveer helyén a következő három bajnokin André Onana védett, talán ennek is köszönhetően az Ajax védelme eléggé instabil képet mutatott. A Go Ahead Eagles elleni 2-1-s vereség kínos pofon volt a holland címvédőnek, ráadásul így a rivális PSV Eindhoven is fenyegető közelségbe került a tabellán, de az RKC Waalwijk és az SC Cambuur ellen aratott két 3-2-es győzelem is mutatott aggasztó jeleket. Ennek ellenére a kényszerű kapuscserén kívül más változást nem eszközölt Erik ten Haag edző a portugáliai odavágón kezdő csapathoz képest. A Tadics, Haller és Antony által alkotott támadótrió már a BL-ben is többszörösen bizonyította hatékonyságát, míg mögöttük a hírek szerint a Bayern München által csábított Ryan Gravenberch által fémjelzett középpálya rohamozhatott.

A Benfica jelenleg csak a harmadik helyen áll a portugál bajnokságban 12 pontos lemaradással a listavezető FC Porto mögött. Az őszi botladozások, majd a decemberben egymást követő két Porto elleni vereség a BL-továbbjutás ellenére Jorge Jesus állásába került, helyét a szezon végéig az addigi másodedző, Nélson Veríssimo vette át. A csapat azonban vele sem tudott sokat javulni, az FC Vizela elleni döntetlen újabb bosszantó pontvesztést eredményezett. Veríssimo a visszavágóra is ugyanazt a kezdőt küldte pályára, mint Lisszabonban, bár mint láthattuk ezúttal egy jóval védekezőbb felfogásban, valószínűleg reagálva az Ajax támadótriójára. Támadásban ezúttal is az idén fő gólvágóvá előlépő és ezzel sokak figyelmét felkeltő uruguayi Darwin Núneztől várták az extrát, mint kiderült jogosan.

Gyorsan kézbe vette az irányítást az Ajax

A hazaiak már rögtön a kezdő sípszótól egyértelművé tették, hogy ki fogja uralni az összecsapást, bár elöljáróban is a hollandok fölénye volt várható. Az első percekben folyamatosan jöttek a kisebb-nagyobb helyzetek Odisszeasz Vlahodimosz kapuja előtt, Haller gólját végül lesállás miatt érvénytelenítették. Az Ajax magabiztosan szövögette támadásait, bár a letámadás igazán csak a 10. perctől kapcsolt csúcsfokozatba, ez pedig azt eredményezte, hogy az addig kisebb labdajáratásokig eljutó vendégek teljesen beszorultak a saját kapujuk elé.

A portugálok játékának elfojtását jól jelzi a mérkőzésen mért mindössze 65%-os passzpontosságuk is.

A hazaiak teljesen el tudták fojtani a Benfica hátulról kezdődő építkezését, mint ahogy aztán a mérkőzés nagy részében is. Antony (11) és Haller (22) futásirányaikkal nem adtak más lehetőséget Jan Vertonghennek (5) minthogy felívelje a labdát, hiszen eközben a középpályán sem volt megjátszható opció. Mint ahogy itt is látható, a hollandok rendszerint emberfogással uralták a centrumot. Az előreívelt labdát Núnez (9) reménytelenül próbálta megtartani, alulmaradt a túlerőben lévő belső védőkkel szemben. Észrevehető az is, hogy a hazaiak védővonala itt is egészen a felezővonalig fel volt tolva, ez és a hatékony letámadás pedig azt eredményezte, hogy a mérkőzés nagy részében szinte teljesen felborult a pálya, a Benfica térfelén folyt a játék.

Támadásban ezúttal is a szélsők játékára fókuszáltak a hazaiak.

Erre rá is voltak kényszerülve, hiszen a vendégek rendkívül masszívan zárták a középső területeket, a centrumon keresztül megejtett építkezési kísérleteket a Benfica blokkja hatékonyan fojtotta el. Valamivel a bal szél számított aktívabbnak, Tadics és Daley Blind kettősét ezúttal is Gravenberch kimozgásai egészítették ki. Harmadik emberes kombinációkkal próbálták megbontani az ellenfél védelmét, amelyek folyamán a félterületben próbáltak üres területet létrehozni, majd az oda mélységből befutó játékos – elsősorban Blind – jóvoltából kedvező helyről beadásokkal kísérletezni. Ezt többször is siker koronázta. A bal szélről több veszélyes beadás is jött az első félidő folyamán, viszont gól ezekből sem született. Hallert a Benfica rutinos védőpárosa – Nicolás Otamendi és Vertonghen – ki tudta venni a játékból, így a befejezés többször is a mélységből érkező középpályásokra hárult, viszont az ő hatékonyságuk messze elmaradt az elefántcsontparti támadóétól, ráadásul a visszazáró Adel Taarabt és Julian Weigl se adott nekik sok területet.

A fenti szituációban is Gravenberch kilépése indította a bal oldali összjátékot. A középpályás két játékossal nézett szembe, így direkt úton nem tudta középre juttatni a labdát, viszont eközben a félterületben keletkező üres résbe Blind (17) remek ütemben futott be és onnan ideális pozícióból centerezhetett középre, ami veszélyesre is sikeredett. A labdát Antony (11) fejelte vissza középre, ahol végül Vertonghennek (5) kellett fejjel mentenie.

A jobb oldalon ezúttal is hasonló volt a felosztás, mint az első mérkőzésen. Az esetek túlnyomó többségében Antony biztosította a szélességet, míg Noussair Mazraoui szélsővédőként a félterületből indulva mélységi befutásokkal próbált zavart kelteni. Ez a taktika Lisszabonban hatékonynak bizonyult, többször is sikerült így megbontani az ellenfél védelmét, az első gól is egy ilyen szituáció után következett, amikor Mazraoui beadását Tadics váltotta gólra. Ezúttal is – leginkább átforgatások után – próbálta alkalmazni ezt a taktikai eszközt az Ajax, viszont ezt ezúttal nem kísérte eredmény, amiben nagy szerepe volt Alex Grimaldo magas színvonalú védőmunkájának. A spanyol balhátvéd ebből a szempontból talán az egyik legjobb meccsét hozta a Benfica színeiben, ebben pedig szerepe volt annak is, hogy a portugál csapat szélsővédői ezúttal sokkal mélyebben játszottak, mint az odavágón. Lisszabonban még rendszeresen ők biztosították a csapat szélességét felfutásaikkal, viszont a mostani mérkőzésen Grimaldo és Gilberto is mélyen, a belső védőkkel egy vonalban próbálta levédekezni az Ajax szélen érkező támadásait.

Ebben a helyzetben is Antony (11) biztosította a szélességet, miközben a félterületben Mazraoui (12) mélységből befutott. A marokkói az alapvonalnál el is érte csapattára indítását, viszont eközben Grimaldo (3) kullancsként tapadt rá, nem engedte beadni.

Mint már fentebb is említettem, Hallert hatékonyan elszigetelték középen, így a félidő végére pár alkalommal visszalépésekkel kísérelte megbontani a vendégek védelmét. Ügyes elgondolás volt, viszont a portugálok masszív védelme erre is fel volt készülve. A védők egymást biztosították, minden mélységi beindulást felkészülten vártak.

Lisandro Martínez (21) észlelve Haller (22) visszamozgását és azt, hogy őt Otamendi (30) leköveti, beívelte a labdát az így keletkező résbe, ahová mélységből a középpályás Steven Berghuis (23) érkezett. A holland viszont végül nem tudott kapura fordulni. Vertonghen (5) rögtön reagált Otamendi kilépésére és azonnal felvette a befutó játékost.

A fenti kísérlet után az Ajax labdát vesztett, viszont ekkor megfigyelhető volt a hollandok jól működő visszatámadása. A labdát kihozni igyekvő Taarabtot (49) egyből négyen vették körül, hiszen a labdabirtoklás folyamán egymáshoz közel helyezkedő Ajax-játékosok labdavesztéskor gyorsan, együttesen tudtak reagálni.

Kifulladó Ajax-támadások

Az első félidőben tehát a Benficára nézve volt hízelgő a gól nélküli döntetlen. Az Ajax hatékony le- és visszatámadásával csírájában fojtotta el a vendégek kósza próbálkozásait, és bár a támadójáték szemmel láthatóan akadozott a mélyen visszaálló portugál blokk ellen, akadtak biztató próbálkozások, összességében csak idő kérdésének tűnt az amszterdamiak vezető találata.

A szünet után viszont ez a fölény teljesen meddővé vált, köszönhetően annak is, hogy a Benfica még tovább, már-már a végletekig stabilizálta védekezését. Taarabtot Soulaiho Meité váltotta a középpálya centrumában, ezzel szerette volna Nélson Veríssimo még inkább lezárni a pálya közepét. Emellett valószínűleg a szélső középpályásait is fokozott visszazárásokra kérhette, hiszen elsősorban Everton esetében többször is észrevehető volt, hogy egészen Grimaldo mellé, a védősorral egy vonalba fut vissza. Ez a lépés csak még jobban ellehetetlenítette az Ajax szélen folyó kombinációit, próbálkozásait, egyre jobban a tanácstalanság lett úrrá a hollandokon.

A fenti szituációban is megfigyelhető, hogy a kiegészülő védősor a pálya egész szélességét lefedte. Everton (7) egészen mélyen visszazárt Antonyval (11), miközben Grimaldo (12) továbbra is nyugodtan figyelhetett Mazraoui (12) semlegesítésére. Segítette őket Goncalo Ramos (88) is, aki a csatár, Núnez mögül most is előszeretettel segített be védekezésben. Antony végül középen keresett társat Edson Álvarez (4) személyében, aki a fellépő Blindnek (17) tette tovább a labdát, ekkor viszont a szünetbe becserélt Meité (11) azonnal ott termett és szerelte. A francia rengeteget melózott. Mint ahogy itt is látható szükség esetén a védősorba lépett vissza biztosítani, de eközben villámgyorsan képes volt kilépni a második hullámból érkező ellenfelekre is, de Gravenberch semlegesítése is nagyrészt az ő munkáját dicséri.

Az Ajax visszatámadásai is vesztettek hatékonyságukból, hiszen a játékosok sokszor már egymással egyvonalban a kapu előtt várták a beadásokat, így pedig vertikálisan egyre inkább szétszakadt a csapat. Rafa Silva az első félidővel ellentétben most már párszor meg tudta játszani a labdákat, bár a nagyon mély visszaállás miatt veszélyes kontrákra nem tellett. A 77. percben viszont egy sorsdöntő szabadrúgásra került sor. Egy kósza pillanatra a Benfica az Ajax tizenhatosáig jutott, amikor egy teljesen ártalmatlannak tűnő szituációban Goncalo Ramost a jobb oldali szögletzászlónál Álvarez lökte fel, amit aztán az Ajax argentin játékosa hevesen reklamált. Grimaldo beívelt szabadrúgása után pedig jött a fekete leves: Onana elszámította magát és úgy mozdult ki a kapujából, hogy közben előtte Núnez elérte a labdát és befejelte az üres kapuba. A megdöbbenő hazaiak képtelenek voltak már újítani, egymás után jövő beadásaikat folyamatosan takarította a hősiesen dolgozó portugál védelem.

Végül kitartottak a mérkőzés végéig, a hazai játékosok pedig végső csalódottságukban a bírón kérték számon a szerintük hibás ítéleteket.

Összegzés

Kijelenthető, hogy az Ajax 2019-es menetelése nem ismétlődik meg. A lehengerlő csoportkör után a Benfica tudta először komolyan megállítani a hollandokat, bár erre közben teljesen ráment a portugálok támadójátéka. A futball ismét megmutatta tehát furcsa oldalát, hiszen nem az a csapat győzedelmeskedett, amelyik végig irányította a mérkőzést.