Sportatlasz (IX. rész): Ljubljana

A Sportatlasz sorozatunkban olyan városokat mutatunk be, amelyek bár történelmi, kulturális, turisztikai szempontból kiemelten fontosak, világszerte ismertek, sportéletük világszinten szerényebbnek tűnik. Gondolhatjuk legalábbis első körben, a felszín alatt azonban sokszor érdekes történetek rejtőznek. Utazásunk következő állomása a szlovéniai Ljubljana.


(X) Regisztrálj a Büntetőn keresztül az Unibetre, és befizetési bónuszod mellé 10 ezer Ft ingyenes fogadást is kapsz ajándékba!


 

Ljubljanának már a kialakulását is különböző legendák övezik. A mítosz szerint az argonauták vezetője, Iaszón görög király győzte le a város közelében található tóban élő sárkányt, később ez a sárkány vált a település jelképévé. Ljubljana már az ókorban is lakott terület volt, a római légiók Kr. u. 15-ben törtek be ide, megalapítva az Emona nevű települést, amelyet öt-hatezer ember lakott, sőt erre haladt el a borostyánút is. A várost később Attila vezetésével a hunok pusztították el, a szlovén törzsek a hatodik században vették át a terület feletti uralmat.

A települést írásos források először 1144-ben említették, városi rangra 1220-ban emelték, sőt, a várban pénzt is vertek. Ljubljanában virágzott a céhes ipar, hovatovább a város egyházi, oktatási központ volt. 1461-ben püspöki székhelyi rangot kapott a település, innentől indul meg az igazán jelentős fellendülés, bár ezt beárnyékolja a török vész, illetve egy 1511-es földrengés. A 18. században folyamatos a város terjedése, az egykori falakat lebontották, barokk épületek egész sorát emelték. 1809 és 1813 között Ljubljana Napóleon uralma alatt állt az Illír tartományok központjaként. 1846-ban indult útjára az első vonat a városban, 1849-ben több mint két hónapig itt tartották fogva Batthyány Lajos miniszterelnököt.

1895-ben egy újabb földrengés sújtotta Ljubljanát, ezúttal már historizáló és szecessziós stílusban álmodták újra a települést. A két világháború között Ljubljana jelentősége ismét megnőtt, egyetem, nemzeti galéria és akadémia is alakult, az ekkor készült épületek már Joze Placnik (róla később, a város híres szülötteinek sorra vételénél még lesz szó) látásmódját tükrözik. 1941 és 1943 között olasz, majd német megszállás alatt áll a város, a második világháború után a titói Jugoszlávia szlovén tagköztársaságának fővárosa, a független Szlovéniáé pedig 1991-től.

 

Ljubljana nevezetességei

A város képét döntően határozzák meg a sétálóutcák, a hidak és a zöld területek, utóbbiak kiemelten fontosak, Ljubljana nem véletlen lett Európa Zöld Fővárosa 2016-ben. A Ljubljanica folyó némileg ketté is osztja a települést, az egyik oldalon a barokk óváros, a másikon a mozgalmas belváros található. A hidakat mindenképpen meg kell említenünk külön is, a Cipész híd vagy a Hármas híd Joze Plecnik kitűnő munkái, a Sárkány híd szecessziós stílusú sárkányfiguráit pedig nem szabad kihagynunk. A folyó mindkét partján, a rakpartokon találhatók a legnépszerűbb éttermek. Az óváros egyik legfontosabb látnivalója a központi piac, mely valódi nyüzsgő rengeteg, remek áron kóstolhatjuk meg a helyi különlegességeket, többek között a város leghíresebb eledelét, a krajnai kolbászt. A fokhagymával és feketeborssal ízesített sültkolbász eredetéről egyébként épp nemrég folytatott vitát Szlovénia és Ausztria.

 

 

A Szent Miklós székesegyház Szlovénia egyik legfontosabb szakrális épülete, mai formáját az 1700-as években nyerte el, kupoláját azonban csak 1841-ben emelték. Francesco Robba carrarai márványból faragott impozáns oltárt a templomnak. A ljubljanai vár is mindenképpen érdemes a figyelmünkre. Már az ókorban építettek ide erődítményt, majd a krajnai őrgrófok és a Habsburgok emelték a ma is látható épületet. Ahogy említettük, raboskodott itt Batthyány Lajos miniszterelnök is egy rövid ideig, így a magyar történelem szempontjából is van jelentősége ennek a várnak. A falakról egyébként kitűnő kilátás nyílik a környék hegységeire. A belvárosban megtekinthetjük a neoreneszánsz stílusú egyetemi épületet, a mellette álló Filmharmoniát, a Nemzeti és Egyetemi Könyvtárat. A művészetek és a történelem iránt érdeklődők számára a Nemzeti Múzeum, a Városi Múzeum és a Nemzeti Galéria lehet érdekes. Ha elfáradnánk, számtalan park áll rendelkezésünkre, ahol lepihenhetünk egy rövid időre.

Ljubljana sok fontos személyt is adott a világnak, itt látta meg a napvilágot többek között Andrej Bajuk szlovén politikus, aki rövid ideig Szlovénia miniszterelnöke volt. Lovrenc Kosir, a bélyeg feltalálója is a városhoz köthető, akárcsak Fritz Pregl osztrák kémikus, aki 1923-ban a szerves vegyületek mikroanalízis módszerének kidolgozásáért kapott Nobel-díjat. A korábban említett Joze Plecnikről még mindenképp meg kell emlékeznünk, már csak azért is, mert a város jelentős részben köszönheti neki arculatát. Plecnik tehetségére egyébként sokáig nem derült fény, sőt, az iskolában kifejezetten rossz tanuló volt, ám Ausztriába kerülve új impulzusok érték, így felszínre került kitűnő rajzérzéke és precizitása. Ahogy említettük, később ő játszotta a legfontosabb szerepet Ljubljana újjáépítésében, stílusa neoklasszicista volt, gyakran nyúlt az ókori és a középkori építészet elemeihez.

 


(X) Ingyenes Eb-tippjáték! Kattints ide, tippeld meg a 2021-es Európa-bajnokság összes csoportmeccsének eredményét, és ha nem találsz el egyet sem, 35 millió forintot nyerhetsz!


 

Ljubljana és a sport

Természetesen a város sportélete is említésre érdemes, már csak azért is, mert futballklubokból is számtalan kötődik a településhez.

A városnak jelenleg két élvonalbeli csapata van, a 2006-ban alapított NK Bravo és az ismertebb NK Olimpija Ljubljana.

Korábban az Interblock Ljubljana kétszer is megnyerte a Szlovén Kupát, ez az egyesület azonban 2007-ben megszűnt. Az ND Ilirija 1911 pedig az egész ország legrégebbi egyesülete, jelenleg azonban csak a harmadosztály küzdelmeiben vesznek részt.

Ha a többi sportágat vesszük sorra, mindenképpen meg kell említenünk a KK Cedevita Olimpija nevű kosárcsapatot, mely 2019-ben jött létre egy szlovén és egy horvát egyesület egybeolvadásával, jelenleg az ABA Ligában és az EuroCupban küzd. Az RK Krim a város nagyon fontos kézilabdacsapata, amely 26 alkalommal nyerte meg a szlovén bajnoki címet, kétszer pedig – 2001-ben és 2003-ban – a Bajnokok Ligája trófeáját is elhódította. A HDD Olimpija Ljubljana a jugoszláv, majd később a szlovén jégkorong meghatározó egyesülete. Az ACH Volley az ország fontos röplabdaklubja, sőt, 2010-ben a BL Final Fourjáig jutottak, igaz, a székhelye akkor még Bledben volt.

Az itt született sportolókat is érdemes felelevenítenünk. Ljubljanában született a Dallas Mavericks sztárja, Luka Doncic, akárcsak a Miami Heat játékosa, Goran Dragic, akinek öccse, Zoran is kitűnő kosárlabdázó. Aljaz Bedene pedig a teniszrajongók számára lehet ismerős, egyéniben a világranglista 45. helyéig jutott, egyébként brit színekben versenyzett.

 


A város környékén természetesen a szabadidős sportoknak is áldozhatunk: kalandpartokat látogathatunk, a hegyekben biciklizhetünk és túrázhatunk. A település patinás épületeit pedig egy tartalmas séta során is megtekinthetjük.

Ljubljana tehát fontos és érdekes város, mely tehát némileg még a magyar történelemhez is kötődik. Felfedezése mindenképpen ajánlott, ha pedig ott járunk, minden bizonnyal egy sportrendezvényt is érdemes meglátogatni.

Ha értékeled a munkánkat, támogasd működésünket egy kattintással:    Támogatom


A sorozat korábbi részei:

Le Havre

Velence

Koppenhága

Kairó

Split

Karlovy Vary

Oxford

Írj hozzászólást