Aki túl korán ment el: Kato Daidzsiro

A kétkerekű technikai sportok sosem lesznek biztonságosabbak négykerekű társaiknál, hiszen motoron sokkal inkább kiszolgáltatottabb az ember egy balesetnél. Ugyan a légzsákrendszer hatalmas előrelépés volt, a versenyzőtársak, vagy éppen a pályák kavicságyai, védőfalai tudnak kárt tenni a motorosokban. Kato Daidzsiro halálált az utóbbi okozta.

Kevés olyan motoros fordult meg a világbajnokságon, aki pályafutása során majdnem minden harmadik futamon győzött, illetve majdnem minden második futamon dobogóra állhatott.

A japán pilóta 1976. július 4-én született, és egészen fiatalon elkezdte a motorversenyzést. Ötévesen már részt vett Pocket Bike-versenyeken Japánban, óriási tehetségnek tartották. 1985-ben megnyerte a japán bajnokságot, ekkor ült át Mini Bike-ra (kicsivel nagyobb motorok, mint a Pocket), melyen négy bajnoki címet szerzett a következő években.

Kato 16 évesen váltott a komolyabb motorokra, előbb 125-ös, majd 250-es géposztályban indult. 1994-ben aratta első győzelmét Aidában, az idény végén pedig az összetett hetedik helyet érte el. Egy évvel később már az ötödik helyen zárt a szezon végén, 1996-ban pedig ezüstérmes lett. Ebben az évben debütált a gyorsaságimotoros-világbajnokságon a 250-es kategóriában. Szabadkártyásként indulhatott a szuzukai Japán Nagydíjon, melyen a bravúros harmadik helyen ért célba. Manapság szinte felfoghatatlan, ha egy „beugró” hasonló eredményt ér el. Ezt sikerült megfejelnie a következő évben, amikor szintén szabadkártyásként megnyerte a Japán GP-t, ráadásul hazájában bajnoki címet szerzett 250-es géposztályban. 1998-ban – harmadik világbajnoki futamán – ismételten megnyerte a szuzukai futamot, ám hazájában nem sikerült megismételni a bajnoki címet. Az ezredfordulót megelőzően Japánban összetett második lett a nemzeti bajnokságban, a megérdemelt újabb szabadkártyás indulásán ötödik helyen ért célba a Japán Nagydíjon – Nakano Sinja, Ukava Toru, Loris Capirossi és Franco Battaini mögött.

Tehetségét senki nem vitatta, 2000-ben első teljes idényét futhatta a világbajnokság 250-es kategóriájában. Az első négy versenyen egyaránt a dobogón zárt, közte megnyerte a Japán Nagydíjat. Nagyon stabil eredményeket hozott egész évben, melynek köszönhetően újonc létére egészen az utolsó futamig esélye volt a világbajnoki címre. A szezon során további három alkalommal győzött Kato, illetve egyszer sem végzett a tizediknél rosszabb helyen. Nagy csatában maradt le a bajnoki címről, melyet a francia Olivier Jacque nyert meg Nakano Sinja előtt – 14 ezredmásodperccel nyert a szezonzáró ausztrál futamon Jacque, amennyiben Nakano nyer, ő a világbajnok. Kato első teljes évében mindössze 20 pontot kapott a végső győztestől, ezzel kiérdemelte az Év újonca díjat. 2000 megkoronázásaként részt vehetett a rangos szuzukai nyolcórás motorversenyen, melyet Ukavával párban megnyert.

Egy rekordokat hozó idény

2001 rendkívül motiváltan érte Katót, az első négy futamot egyaránt megnyerte, ráadásul mindannyiszor az első helyről indulhatott. Az Olasz Nagydíjon a tizedik helyen végzett, de rögtön a barcelonai folytatást behúzta – újabb pole pozíciót követően. Kétség nem fért ahhoz, hogy a világbajnoki cím legnagyobb esélyese a japán, aki 16 futamon csak három alkalommal nem fért fel a dobogóra. Az év végén megkoronázták Katót, 11-szer győzött, egyszer lett második, egyszer harmadik. 322 ponttal új pontrekordot állított fel a középső géposztályban, ezt napjainkig hárman szárnyalták túl – viszont több versenyt rendeztek azokban az években.

2002-ben fellépett a MotoGP-be, amely egy átmeneti idény volt a királykategóriában – a gyári csapatok négyütemű 1000-es gépeket kaptak, míg a szatellit alakulatok a korábbi 500-as kategória motorjait használták. Kato a Gresini Hondánál kapott lehetőséget, melynél egyébként bemutatkozott 2000-ben a világbajnokságon. Nem kellett sokat várni az első villanásra, az idény harmadik nagydíján Spanyolországban a második helyen végzett Valentino Rossi mögött. Kiváló teljesítményének köszönhetően már év közben megkapta a HRC-től az RC211V-t, mellyel a Cseh Nagydíjon újabb második helyet szerzett. Az évet zsinórban háromszor zárta az első ötben, összetettben a hetedik helyezést csípte el, így jogosan lett a legjobb újonc 2002-ben. Gresiniék a következő évre gyári csapattá léptek elő, a Suzukitól érkezett Sete Gibernau – akivel együtt a Telefónica Movistar szponzor is áttette székhelyét – Kato pedig maradt. A szakértők Valentino Rossi mellett Katót tartották a világbajnokság esélyesének, aki az idénynyitó Japán Nagydíjon a 11. helyről startolhatott.

A végzetes futam

Szuzukában nem sokkal korábban alakították át a pálya utolsó részét, ám a versenyzők továbbra sem tartották elég biztonságosnak a Japán Nagydíj helyszínét. A pénteki edzésnapon Marco Melandri szenvedett súlyos sérüléseket egy bukás miatt, ám szerencsére egy hónappal később már rajthoz állhatott Jerezben.

A verseny harmadik körében Kato az utolsó sikánt megelőzően elvesztette irányítását a motorja felett, és nagyjából 200 km/h-s sebességgel csapódott a gumifal, illetve az erőhatásokat tompító szivacsfal közötti részbe – fontos megjegyezni, ilyen nem fordulhatott volna elő. Kato eszméletlenül feküdt az aszfalton, miközben a versenyirányítás nem rendelte el a futam megszakítását. Utóbbi általában protokoll, hogy a sérült versenyzőt biztonságosan el tudják szállítani a helyszínről, illetve amíg nincsen biztos információ a pilóra állapotáról nem indítják újra a versenyt (2011, Maláj Nagydíj).

A száguldó motorosok miatt gyorsan kellett cselekedniük a pályamunkásoknak, akik nem a legkörültekintőbben jártak el Kato esetében. A japánt már a mentőhelikopterben újra kellett éleszteni, életveszélyes fej-, nyak-, hát-, valamint mellkasi sérüléseket szerzett, kómába esett. Az orvosok ekkor 15%-ot adtak a túlélésre, a MotoGP korábbi csodadoktora, Claudio Costa is borúlátó volt az első napokban. A legnagyobb problémát az első és második csigolya összecsúszása okozta, az ilyen sérülések után az emberek minden végtagjukra lebénulnak, és csak lélegeztetőgép segítségével tudnak levegőt venni.

Pár nappal később stabilizálódott Kato vérnyomása és szívverése, aminek köszönhetően csökkent az agyában lévő vérömleny. Betegágyához rengeteg barát, korábbi ellenfél érkezett látogatóba, egy magnóból végtelenített szalagon két mondat ismételte önmagát: Hajrá, Daidzsiro! Ébredj fel! Csapata a Telefónica Movistar Honda az első hírekkel ellentétben folytatni kívánta a sorozatot, Sete Gibernau megfogadta, soha többet nem teszi be a lábát Szuzukába.

A versenyzőtársaknak egy héttel a halálhírt követően Dél-Afrikában volt jelenésük a szezon második futamán. Mindenki fekete karszalagot viselt, illetve a 74-es rajtszám az összes motoron, vagy overállon megjelent.

Kato pályafutása üstökösként ívelt felfelé végzetes balesetéig (Forrás: young-machine.com)

Kato öröksége

A welcomi versenyt az addig inkább esőmenőként ismert csapattársa, Gibernau nyerte. A spanyol extázisban versenyzett, Rossi úgy nyilatkozott a futam után, hogy Sete mindig is hevesebben vezetett, ám Dél-Afrikában teljesen nyugodt volt. A győztes Gibernau élete formájában versenyzett ezt követően, melyben a jó Honda-csomag is közrejátszott. 2003-ban, és 2004-ben is vb-második lett Rossi mögött, valamint nyert nyolc versenyt.

„A győzelmet elsősorban nem magamnak, hanem Kato Daidzsirónak köszönhetem. Az egész verseny során segített nekem fentről, úgy érzem akár a vb-címet is megszerezhetjük, mert mostantól ketten ülünk ezen a motoron” – nyilatkozta a sikert követően a spanyol versenyző.

A baleset körülményeit ugyanakkor nem tisztázták, mely aggodalmat okozott a versenyzők körében. A Honda öt nappal a bukást követően adott le dokumentumokat arról, hogy nem műszaki hiba okozta a balesetet. Később vizsgálati bizottságot hoztak létre az eset kielemzéséhez, az eredmény – amit meg lehet találni a világhálón – alapján Kato halálát a becsapódás ereje okozta. A gumifal, valamint a szivacsfal találkozásánál szerezhette végzetes sérüléseit, tehát a pálya nem megfelelő felkészítése is szerepet játszott. Szuzukába nem tért vissza azóta sem a gyorsaságimotoros-világbajnokság mezőnye.

2003-ban a Dorna kötelezte a csapatokat, hogy két versenyzőt indítsanak minden futamon, ugyanakkor Gresiniék esetében elengedték a körülményekre való tekintettel ezt a szabályt. A főszponzor szintén tett gesztust, hiszen kifizette Kato egész éves szponzorációját a csapatnak. A japán halálát követően újjáalakult a versenyzők szakszervezete, amely első feladataként a pályák biztonságosabbá tételét tűzte ki célul. 2003 óta négy versenyző vesztette életét a vb-n, ezekből egy esetben emelhető ki a pálya felelőssége, ugyanakkor Luis Salom balesetében fatális véletlenek sorozata ért össze.

Kiemelt fotó: everythingmotoracing.com