Alje Schut karrierjében is törést okozhatott Mihai Nesu horrorsérülése

Amint egy korábbi cikkünkben megírtuk, a pályafutását a Steaua Bucuresti csapatában kezdő Mihai Nesu a 2010-11-es szezonban az Eredivisiében szereplő FC Utrecht játékosa volt – ekkor az idényzáró bajnokit megelőző edzésen egy olyan sérülést szenvedett, amely kis híján az életébe került. Csapattársával, Alje Schuttal ütközött össze egy olyan szituációban, amely edzéseken többször is előfordul: le akarta szerelni a holland társát. Egymásnak ütköztek, mindketten kaptak egy ütést, de a román játékos a földön maradt. A látvány sokkolta a játékostársait: nem tudta mozgatni a karjait és a lábait, nem kapott levegőt, üvöltve próbált segítséget kérni.

A jelenlévők azonnali és szakszerű közbeavatkozásának is nagyban köszönhető, hogy nem lett tragédia.

Miután magához tért az operációt követő négynapos kómából, tudatosult benne, hogy élete hátralevő részét lebénultan, kerekesszékhez kötve fogja élni.

A történtek rendkívüli módon megviselték Alje Schutot is, akit csakúgy, mint Nesut, a támogatásukról biztosították a szurkolók. A szomorú emlékű edzést követő, AZ Alkmaar elleni mérkőzésen nem lépett pályára a zaklatott lelkiállapota miatt, de pár nappal később megjelent azon az edzésen, amelyet 600 Utrecht-szurkoló kísért figyelemmel. Amikor észrevették az edzőpályán, állva megtapsolták, tulajdonképpen jelezve, hogy mellette vannak ebben a számára is nehéz periódusban. Schut láthatóan elérzékenyült a szívhez szóló gesztus hatására. Szívére tette a kezét, jelzett a drukkereknek, majd lesétált a pályáról.

képaláírás

Később elmondta, hogy nagyon sokat jelentett neki a sok száz fanatikus támogatása, ugyanakkor úgy gondolja, ebben a helyzetben nem az ő érzelmei voltak a legfontosabbak. „Ez nagyon meghatott – nyilatkozta. – Természetesen örülök a szurkolók reakcióinak, de nem akarom, hogy ez rólam szóljon. Ez elsősorban Mihairól szól.”

A már említett zaklatott lelkiállapotáról pedig a következőket mondta: „Továbbra is szörnyű érzés, hogy benne voltam. Éjjel-nappal e körül járnak a gondolataim. Szörnyűnek tartom, hogy egy ilyen fantasztikus sráccal, mint Mihai, ez megtörténhetett. Minden nap reménykedünk a jó hírekben.” Hozzátette azt is, hogy úgy érzi, ebben a helyzetben nem tudott volna megfelelően teljesíteni az edzéseken vagy a mérkőzéseken: „Egyáltalán nem vágyom semmire, beleértve a futballt is. Nem tudok megfelelően koncentrálni, ezért jobb, ha most nem edzek vagy játszom. Remélem, Mihai megkapja az erőt és a támogatást a felépüléshez. Csak ez foglalkoztat most.”

Maga Mihai Nesu hónapokkal a horrorsérülését követően elmondta, hogy egyáltalán nem teszi felelőssé játékostársát a történtekért, aki időközben visszatért a pályára. „Nem hibáztatom Alje Schutot semmiért – ismerte el. – Nem tehet semmiről. Hasonló történt volna akkor is, ha egy oszlopnak esek, vagy autóbalesetet szenvedek. Alje nehezen viselte, egy ideig nem játszott és nem edzett. De most ő annak a klubnak a kapitánya, ahol ifjúkora óta játszik. Szerintem ez nagyszerű számára.”

Schut következő idénye az Utrechtnél egy rekordbeállítással kezdődött.

A tizennegyedik utrechti szezonjára azonban már nem került sor, 2012-ben a dél-afrikai Mamelodi Sundowns csapatához igazolt, ahol három idény alatt összesen 65 mérkőzésen lépett pályára, és legnagyobb sikerét egy 2014-ben megszerzett bajnoki cím, egy évre rá pedig egy helyi kupagyőzelem jelentette. A csapat szurkolói nagyon megkedvelték, úgy gondolják, kulcsszerepe volt az elsőségek megszerzésében, egyes vélemények szerint „a győztes útra való visszatérés szimbóluma” volt a klubnál.

Fotó: Sydney Mahlangu (BackpagePix)

Az aranyérmek megszerzése után viszont nem folytatódott tovább számára a dél-afrikai sikertörténet: 2015-ben bejelentette, hogy visszavonul a profi labdarúgástól – egy szezont azonban még játszott az alacsonyabb osztályú Kozakken Boys csapatában.

A következő években is a labdarúgás kötelékében maradt. Játékos-megfigyelőként, illetve egyéni képzésekért és tehetséggondozásért felelős edzőként tért vissza szeretett klubjához, az FC Utrechthez. Tulajdonképpen egy korábbi álma is megvalósult: gyermekekkel és fiatalokkal is dolgozik – egyszer elmondta, hogy általános iskolai tanár szeretne lenni pályafutása után, ez a vágya bizonyos formában tehát valóra vált.

A kérdés felvetődhet, Schut karrierje hogyan folytatódhatott volna, ha nem történik meg az első látásra ártalmatlannak tűnő, de majdnem tragikus következményekkel járó ütközés azon a 2011. májusi edzésen. Remek fizikai adottságokkal rendelkezett (testmagassága 192 centiméter, testsúlya 94 kilogramm volt), és csak 31 éves volt, amikor úgy döntött, hogy otthagyja az Eredivisiét, és Dél-Afrikában folytatja a pályafutását. Lehet, hogy ebben a döntésében a történtek is szerepet játszottak.

Egyébként a súlyos sérülést szenvedett Mihai Nesu is megtalálta a számításait, jelenleg egy fogyatékossággal élő gyermekekkel foglalkozó komplex fejlesztő központ kialakításán dolgozik, és egy alapítványt vezet.